Vér az érintkezési idő az az idő, amely alatt a vér kering a kisvérben hajók és amelynek során a légzőgázok diffúziója következik be. Ebből kifolyólag, vér az érintkezési idő fontos hatással van a vérre oxigén szinten.
Mi a vérrel való érintkezés ideje?
Vér az érintkezési idő arra az időre utal, amelyet a vér a tüdő alveolusaiban (légzsákokban) tölt. A gázcsere a tüdő alveolusaiban történik. A vérrel való érintkezési idő arra az időtartamra vonatkozik, amelyet a vér a tüdő alveolusaiban (alveolusaiban) tölt. A gázcsere a tüdő alveolusaiban történik, ami azt jelenti szén dioxid szabadul fel és oxigén a vörösvértestek veszik fel (vörösvértesteket). A levegő gazdag szén a dioxidot ezután kilélegzik. A vérrel való érintkezés ideje számos tényezőtől függ, mint például a szívteljesítmény, vérnyomásés áramlási ellenállás.
Funkció és cél
Az alveolusokban zajló gázcserét mind a szellőzés tüdő (levegőztetés) és véráramlásuk révén. Két szempontot kell figyelembe venni. Az egyik a hemodinamika, a másik az alveolusok és a kis vér közötti gázcsere hajók az alveolusokat (alveoláris kapillárisok) körülvevő. A hemodinamika, a diffúzió és a gázcsere között számos összefüggés van, amelyek befolyásolják a vérrel való érintkezés idejét. A hemodinamikában fontos szerepet játszik a szívteljesítmény, az erek áramlási ellenállása és vérnyomás. Az alveolusok és a vér közötti érintkezési terület nagysága jelentős a légúti gázok diffúziója szempontjából. A vér áramlási sebessége a kapillárisokban szintén pozitív vagy negatív hatást fejt ki, és többek között értágulat és érszűkület befolyásolja. A egyensúly - a légzőgázok kibocsátása, azaz a szén dioxid for oxigén, a vérrel való érintkezés ideje meghatározó jelentőségű, mert a vér csak itt érintkezik az alveolusokban lévő levegővel, és az átvitel lehetséges. Roughton orvos megállapította, hogy a vérrel való érintkezés normális ideje körülbelül 0.7-0.8 másodperc. A vérkontaktus időtartama legfeljebb 0.35 másodperc lehet még hozzávetőleges fiziológiai egyensúly az alveolusokban lévő levegő és a vér között. A szükséges vérkapcsolati idő azonban a vénás vér oxigéntelítettségétől is függ. Ha a vérben nagyon alacsony az oxigén és magas a szén-dioxid, lehet, hogy nem lehet elegendő oxigénkiegyenlítés a normális vérkapcsolati időn belül. Mivel a vér gyorsabban halad át a tüdő kapillárisain, amikor a szívteljesítmény növekszik, valójában az oxigénellátásnak kell lennie. A test azonban nagyon alkalmazkodó, így a szívteljesítmény akár tízszeresére is növelhető az erőfeszítés során anélkül, hogy oxigénhiánytelítettség jelentkezne. Ennek oka feltehetően úgynevezett tartalék kapillárisok, amelyek az oxigénigény növekedésével nyithatók meg. Egyes szerzők szerint az összes alveolusnak csak 60-75 százaléka szellőződik és egyáltalán vérrel van ellátva nyugalmi állapotban. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy vérnyomás a tüdőben nem növekszik drámaian a testmozgás során. A vérrel való érintkezés ideje így megközelítőleg állandó marad.
Betegségek és betegségek
A túl hosszú és túl rövid vérkapcsolati idő kényelmetlenséget okozhat. Túl hosszú vérrel való érintkezési idő akkor következik be, amikor vérdugulás van a tüdőben. Ezt számos tényező okozhatja. Az egyik lehetséges ok maradt szív kudarc. Balra szív kudarc, a bal szív már nem képes elosztani azt a vért, amely a jobb szívből a bal szívbe jut a tüdő révén a testben. keringés. Ez visszafolyást eredményez a tüdőbe. Ez a vérből a folyadék szivárog az alveolusokba. Erre is hivatkoznak tüdőödéma. Ennek eredményeként a gázcsere már nem lehetséges az érintett tüdőszakaszokban. A vérrel való érintkezési idő lerövidülése általában abból adódik tüdő betegségek. Emphysema esetén a tüdőben a levegő tartalma rendellenesen megnő. Ez a növekedés a tüdő szövet. A vér hajók a tüdő is károsodott. Ennek eredményeként csökken a vérrel való érintkezés ideje. A tüdőtágulás leggyakoribb oka az dohányzás. Passzív dohányzás szintén kockázatot jelent. Az emphysema tipikus tünetei közé tartozik a légszomj és a kék elszíneződése bőr (elkékülés). Ezenkívül fassthorax is kialakulhat. A fibrózis hátterében a vér érintkezési ideje is lerövidül.Tüdő-fibrózis krónikus tüdő betegség, amelyben a tüdő funkcionális szövete átalakul kötőszöveti. Ezeket az átalakulási folyamatokat a tüdő krónikus gyulladásos folyamatai indítják el. A lehetséges okok lehetnek fertőzések, részecskék, gázok, gőzök, hajlakk, dohányzásgyógyszerek, herbicidek és szisztémás betegségek, mint pl szarkoidózis vagy krónikus sokízületi gyulladás. A rövidített vérkapcsolati idő miatt a fibrózisban légszomj lép fel, akárcsak az emphysemában. A korai szakaszban ez csak a megterhelés során fordul elő. Később azonban az érintettek még nyugalomban is szenvednek tőle. Lélegző gyors és sekély. Száraz, irritáló köhögés előfordulhat. Az előrehaladott stádiumban az oxigénhiány tünetei dominálnak. Ezek tartalmazzák elkékülés, alsócomb ujjak és óraüveg körmök. Miatt a kötőszöveti átalakítás, bizonyos esetekben vérdugulás lép fel. Ez megterheli a szív. Erre is hivatkoznak cor pulmonale. Az előrehaladott stádiumban légzési elégtelenség alakul ki. A szív rövidített vérkapcsolati időt is okozhat. Az ok igaz szívelégtelenség. Jobbra szívelégtelenség, a jobb szív már nem képes elegendő vért juttatni a pulmonalis erekbe. A szívteljesítmény csökken. Jobb szívelégtelenség például szívbillentyű-hibákból származhat. Általában elkékülés oxigénhiány miatt következik be. A torlódás egyéb tünetei közé tartozik az ödéma, az ascites és a máj (hepatomegalia) és lép (splenomegalia). Ezenkívül fokozódhat az éjszakai vizelés és a szív megnagyobbodása.
