Zománc

Szinonimák

substantia adamantina

Hogyan épül fel a fogzománc?

A zománc a legkeményebb szövet az emberi testben. Körülbelül 95%-a szervetlen anyagból áll, ami azt jelenti, hogy nincsenek élő sejtek, vér hajók or idegek. Az ameloblasztok építik fel az élet kezdetén.

Ezt követően elpusztulnak, ezért nem tud újra regenerálódni. Különféle elemeket tartalmaz, többek között: Kalcium, nátrium, zsírok és fehérjék. A legnagyobb rész azonban hidroxiapatitból áll.

Ez egy ásványi anyag, amely többek között foszfátot is tartalmaz. A fluoridokkal érintkezve fluorapatit képződhet, ami sokkal keményebb és kevésbé érzékeny a külső ingerekre. Ez az oka a napi fluorozás pozitív hatásának fogkrém.

Továbbá a fogzománc zománcprizmákból áll, így a prizmák hossza határozza meg a zománc vastagságát (max. 2.5 mm). A prizmákat pedig prizmaközi zománc köti össze, ami nagy stabilitást biztosít.

Zománc kutikula

A fogzománc felületén kialakul a zománckutikula. Ez egy vékony szerves anyag film, amely a fennmaradó felületeket is lefedi szájüreg. Fogmosáskor ez a film eltávolítódik a zománcról, de gyorsan újra képződik a zománc alkotóelemeiből nyál.

A kutikula teljesen más, mint a bakteriális plakett. Patogén jelentősége nincs. A zománc kialakulása a állkapocscsont mielőtt áttör a szájüreg.

Az áttörésnél elkészül. A zománcot termelő sejteket ameloblasztoknak vagy adamantoblasztoknak nevezik. A zománcképződés befejeződése után az ameloblasztok elpusztulnak, mivel már nincs rájuk szükség.

A zománcképződés során a fluorid beépülhet a hidroxiapatitba. Ez úgy lehetséges, hogy kis dózisú fluorid tablettát adnak be a gyermekeknek. A túlzott dózisú fluor úgynevezett fluorózishoz vezethet. Ez a zománc elszíneződéséhez vezet, ami nem roncsolja a zománcot, de hatással van a kozmetikumokra. Ezért be kell tartani a fogorvos adagolási utasításait.