A glottis (Rima glottidis) a változó tér a vokális redők (hangszalagok), amelyek lehetővé teszik a hangot (hangprodukciót). Az ókori görög glottis szó a cső német szócsövét jelenti. A glottis a pars intermembranacea és a pars intercartilaginea részekből áll. A pars intermembranacea a hangszálak közötti szakasz. Ez a glottis hosszának hozzávetőlegesen 60 százalékát teszi ki. A hangos beszéd során a pars intermembranacea nyitva van, de zöngétlen suttogás közben zárva van. A pars intercartilaginea a csillagporcok két processus vokálja között helyezkedik el. Ez a terület zárt hangzás közben zárt és suttogás közben nyitott. Ily módon a cricoarytaenoideus lateralis izom összehúzódása képezi az úgynevezett suttogó háromszöget.
Mi a glottis?
A glottis szélessége és hossza tehát a hangképzés, a beszédhangok és a hangzás típusainak meghatározó paramétere. Befolyásolja őket a pozíciós porcok megfelelő helyzete. Ezeket lehet összehozni vagy szétválasztani. A glottis szélessége ennek megfelelően keskeny résből széles háromszöggé változik. Ezenkívül az ízületi porcok különböző forgási mozgásokat hajtanak végre, amelyek szabályozzák a glottis szélességét és a vokális redők. A glottisok kiszélesedése és szűkülete ciklikusan ismétlődik. Amikor a légáramlás növekszik, a vokális redők végül fokozatosan nyissa ki, hogy átengedje. Amikor a légnyomás ismét csökken, a vokális redők visszanyerik eredeti alakjukat, és visszaállítják korábbi helyzetüket is. A hangráncok ezen rezgését Bernoulli-effektusnak nevezzük. A törvény, amelyet a 18. században dolgozott ki Daniel Bernoulli és mások, kimondja, hogy minél gyorsabban áramlik a levegő, annál alacsonyabb a nyomás.
Anatómia és felépítés
A hangráncok és a glottis fontos elemei a gége. A torok külső oldalán fekszik és átmenetet képez a légcsőbe. A hangképzés mellett a gége biztosítja, hogy az élelmiszer ne kerüljön a légcsőbe. A hang akkor alakul ki, amikor a glottis a kilégzett levegőt rezegteti. A levegő rezgéseinek frekvenciája határozza meg a hangmagasságot. Amikor például egy operaénekes rendkívül magas hangot énekel, másodpercenként akár 1000-szer is kinyílik és bezárul. A hang megkapja kötet a tüdőben és az orrmelléküregekben található rezonancia kamrák segítségével. Az úgynevezett mellkas A hang (mellkas rezonancia) ebben az összefüggésben akkor keletkezik, amikor a tüdő túlnyomórészt a rezonancia teret biztosítja. Ebben az esetben a hang viszonylag hordozott és sötét. A fej a hang ezzel szemben fényes és magasabb hangvételét elsősorban a orrmelléküregek.
Funkció és feladatok
A két hanghajtás egymáshoz viszonyított kölcsönös pozícionálását a hátsó végeik és a csillagporcok összekapcsolása teszi lehetővé. A hanghajtások fölött fekszenek az úgynevezett tasakhajtások. Rendszertelen körülmények között a zsebráncok részt vesznek a hangképzésben, ezért hívják őket „hamis hangszálaknak” is. Ilyen esetben a hang törékenynek és mesterségesen tömörítettnek hangzik („zsebes hang”). A hangot megszakíthatja a glottisok rövid lezárása. Ennek eredményeként tipikus repedési hang keletkezik. Valami hasonló történik a gége. A glottis és a hangszalag rendellenességei viszonylag könnyen megvizsgálhatók laryngoscope-al (gégetükör). A stroboszkóp, amely fényvillanásokat bocsát ki, képes megjeleníteni a hangráncok oszcillációs viselkedését. Végül, a gégész nagyon jó módszer a hangszalagok rezgéseinek rögzítésére.
Betegségek
A hangképző készülék gyakori betegsége a hangráncok bénulása. Sok esetben az egyik oldalon fordul elő, de ha mindkét oldalon előfordul, akkor is vezet komoly akadályokhoz lélegző. A hangszalagok már nem mozdulhatnak el a szükséges mértékben. Ennek eredménye a légáramlás jelentős zavara. Bizonyos körülmények között ez a veszélyes esemény csak műtéti úton orvosolható. Az oka hangszál a bénulás gyakran a visszatérő ideg (alsó gégeideg) károsodása. Előfordulhat például egy pajzsmirigyműtét, amelynek során ez az ideg megsérült, vagy akár elvágódott.Tüdő rák vagy más rosszindulatú daganatok a nyak és a mellkas a terület szintén azzal fenyeget, hogy súlyosan befolyásolja ezt az ideget. Ezenkívül a bénulásnak gyulladásos okai lehetnek. A hangráncok kétoldalú bénulása légszomjhoz vezet nyugalmi állapotban is. A hang gyakran csak kissé megváltozott, kissé gyengének és ridegnek hangzik. Mikor lélegző ebben azonban recsegő, ziháló hang hallható. A légutakban fellépő bármilyen apró rendellenesség azonban azonnal és nagyon jelentősen növeli a légzési zavarokat. Ezzel szemben egyoldalú hanghajtás bénulás általában csak csekély mértékben nyilvánul meg rekedtség, ami azonban szintén oda vezet lélegző nagyobb fizikai megterhelés során jelentkező problémák. Célzott hangszál a képzés viszonylag hatékony lehet a feltétel egyoldalú bénulás. Enyhe esetekben egyoldalú hanghajtás bénulás önmagában is eltűnik. Ha műtétre van szükség a kétoldalú gyógyuláshoz hangszál bénulás, a két hanghajtás egyikét kifelé húzzák egy közös eljárás során (laterofixáció). Ez lehetővé teszi a két hangszalag közötti szükséges távolság helyreállítását. A két hangszalag egyikének eltávolítása szintén eléri a célt. Ezt az eljárást mindig a Általános érzéstelenítés. A modern eszközök segítségével ez a művelet belülről is elvégezhető a száj, de ez csak kis mértékben csökkenti a szövődmények kockázatát.
