We beszél a rögeszmés-kényszeresről személyiségzavar amikor az érintett egyének merevek, valamint perfekcionista gondolkodást és cselekvést mutatnak. Ennek során erős kétségek és határozatlanságtól szenvednek.
Mi a rögeszmés-kényszeres személyiségzavar?
Az orvostudományban rögeszmés-kényszeres személyiségzavar rögeszmés-kényszeres személyiségzavarnak vagy anankasztikus személyiségzavarnak is nevezik. A kifejezés az ókori görög ananke szóból származik, jelentése „kényszer” vagy „kényszer”. A rögeszmés-kényszeres tipikus jellemzői személyiségzavar a perfekcionizmus, az irányítási kényszer, a mentális rugalmatlanság, a szorongó óvatosság és az erős kétségek. A rögeszmés-kényszeres személyiségzavar azonban teljesen eltér a megszokott-kényszeres-kényszeres rendellenességektől. Így, rögeszmés-kényszeres betegség az I. tengely rendellenességét jelenti, amelyben elsősorban a panaszok ego-dystonic mintázata fordul elő. Ennek oka a rendellenességek agy anyagcsere. Az obszesszív-kényszeres személyiségzavar viszont a II. Tengely mentális rendellenessége. Főleg egoszintonikus panaszok jellemzik. Összességében a lakosság körülbelül két-öt százaléka szenved rögeszmés-kényszeres személyiségzavarban. Kétszer olyan gyakori a férfiaknál, mint a nőknél. Nem ritka, hogy anankasztikus személyiségzavar társul depresszió. Ezenkívül más rögeszmés-kényszeres rendellenességek is jelen lehetnek egyidejűleg.
Okok
A rögeszmés-kényszeres személyiségzavar pontos okait még nem ismerjük megfelelően. Nem más pszichiátriai rendellenességek vagy közvetlenek agy kár. Pszichoanalitikus szempontból szigorú és büntető tisztasági oktatás gyanúja merül fel. Ez egy erősen fejlett úgynevezett „szuperegót” eredményezett az érintett személyekben. Így a betegek rendkívül magas követelményeket támasztanak a renddel és a tisztasággal szemben. Ugyanakkor erős gátlás uralkodik bennük. Számos pszichoanalitikus gyanítja, hogy jelentős hatalmi harcok folytak a szülőkkel a betegek gyermekkor. Ezek agresszív impulzusokhoz vezettek, amelyeket a betegek elnyomtak. Ebben a folyamatban a betegek úgy kapnak kontrollt viselkedésük felett, hogy makacsul betartják szokásaikat és szabályaikat. Ennek az elméletnek azonban alig volt tudományos bizonyítéka. Kognitív terápia feltételezi, hogy a sajátos gondolkodási folyamatok fontosak a rögeszmés-kényszeres személyiségzavar fenntartásában. Például a betegek gyakran markánsan fekete-fehér gondolkodást mutatnak. Továbbá eltúlzottan félnek a negatív következményektől, ha maguk is hibáznak. Ez viszont perfekcionista, merev, rugalmatlan és egyúttal erősen halogató magatartást eredményez.
Tünetek, panaszok és jelek
A rögeszmés-kényszeres személyiségzavar tipikus tünete a betegek szembetűnő viselkedése. Így alapvetően sokat kételkednek önmagukban, de más emberekben is. Az anankasztikus személyiségzavar jellegzetes jellemzője, hogy az érintettek számos olyan feladatot látnak el, amelyeket tökéletesen el kell végezni. Ennek során azonban gyakran elvesztik a történtek nyomát. Továbbá a betegek állandó kontrollérzetet éreznek. Nem fontos, hogy az általuk elvégzett feladatok fontosak-e vagy sem. Az érintettek nem határoznak meg bizonyos prioritásokat. Míg a nem fontos feladatok elsőbbséget élveznek, a fontos dolgokat elhanyagolják és hátrébb tolják. A rögeszmés-kényszeres személyiségzavarban szenvedők gyakran ésszerűek és logikusak. Nem tolerálják azonban mások érzéseit. Sőt, nem mutatnak melegséget embertársaikkal szemben. A munka és a termelékenység elsőbbséget élvez az öröm és a társadalmi kapcsolatokkal szemben. A szabadidős tevékenységeket gondosan megtervezik és soha nem változtatják meg. A rögeszmés-kényszeres személyiségzavar másik jellemzője a makacsság és az önzés. Így más embereknek alárendeltnek kell lenniük a betegnek.
A betegség diagnózisa és lefolyása
A rögeszmés-kényszeres személyiségzavar diagnosztizálásához klinikai pszichológiai vizsgálatokra van szükség. Ebben a folyamatban a terapeuta a beteget nézi kórtörténet, pszichopatológiai megállapításokat tesz és pszichológiai teszteket végez. A diagnózis szempontjából kulcsfontosságú legalább négy tipikus jellemző vagy viselkedés megléte. Ide tartozik a páciens állandó elfoglaltsága a rend, a szabályok, a tervezés és a részletek iránt, a túlzott kétség és óvatosság, a perfekcionizmus, amely akadályozza a feladatok elvégzését, és a túlzott lelkiismeretesség, amely elhanyagolja a személyközi kapcsolatokat és az örömöt. További lehetséges kritériumok a makacsság, a merevség, a túlzott pedantizmus, valamint a nem kívánt gondolatok kényszerítése. A rögeszmés-kényszeres személyiségzavar gyógyítása még nem lehetséges. Így sem a farmakológiai, sem a pszichoterápiás kezelési megközelítéseket nem vizsgálták megfelelően.
Szövődmények
Sok személyiségzavar fordul elő egy vagy több formával. Ez a rögeszmés-kényszeres személyiségzavarra is igaz. A szorongó-elkerülõ személyiségzavar a rögeszmés-kényszeres személyiségzavar mellett a leggyakoribb. Az érintettek három százaléka szenved ebben a további személyiségzavarban. A szorongó-elkerülõ személyiségzavar a rögeszmés-kényszeres személyiségzavar közvetlen következményeként alakulhat ki, mivel a betegek gyakran attól tartanak, hogy nem felelnek meg saját (nagyon magas) normáiknak. Obszesszív-kompulzív zavar a rögeszmés-kényszeres személyiségzavar szövődményeként is előfordulhat. Ezeket rögeszmés gondolatok vagy kényszeres cselekedetek jellemzik, amelyek által az érintett általában tudja, hogy maga a kényszer értelmetlen vagy túlzott. A rögeszmés-kényszeres személyiségzavar másik lehetséges szövődménye az affektív rendellenességek. Különösen a depressziós rendellenesség fordul elő gyakran. A spektrum az enyhe depressziós hangulattól a krónikus depressziós hangulatig (dysthymia) és a majorig terjed depresszió. Az öngyilkosság komplikációként lehetséges depresszió vagy depressziós hangulat. Ezenkívül rögeszmés-kényszeres személyiségzavar fordulhat elő egy evészavar. Különösen az anorexiások esetében jellemző a túlzott perfekcionizmus, amely a rögeszmés-kényszeres személyiségzavarban is megtalálható. Más étkezési rendellenességek is lehetségesek. Egyéb szövődmények fordulhatnak elő egy evészavar, beleértve a betegség súlyos fizikai következményeit is. Ilyen például az elektrolit-egyensúlyhiány, a neurológiai rendellenességek és csontritkulás.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Azokat az embereket, akik olyan viselkedést tanúsítanak, amely normának nem megfelelőnek mondható, orvosnak kell értékelnie. Ha szándékos érzelmi vagy fizikai jellegű sérülést okoz másoknak, vagy a társas viselkedés visszatérő zavarai vannak, tanácsos orvoshoz fordulni. Kényszerítő cselekedetek, súlyos önbizalomhiány és a társadalmi szabályok megsértése aggodalomra ad okot. Ha a kijelölt feladatok végrehajtása folyamatosan perfekcionista mértékben történik, ezt figyelmeztető jelként kell értelmezni. A szoros társadalmi környezetből származó embereknek fel kell hívniuk a figyelmet az érintett személyre. Ha a perfekcionizmus iránti vágy folyamatosan erősödik, az érintettnek segítségre van szüksége. Az irányítás függősége, a valóságérzet elvesztése és számtalan feladat vállalása további jelei a Egészség szabálytalanság. Jellemző a viselkedési rendellenességek kúszó növekedése. Bizonyos esetekben a sajátosságok a zuhanás, baleset vagy erőszakos hatás után jelentkeznek fej. Hirtelen és folyamatos megjelenés esetén fellépésre van szükség. Ha hiányzik a tolerancia, az empátia és a más emberekkel szembeni odafigyelés, az eljárást alaposabban meg kell fontolni. A rögeszmés-kényszeres személyiségzavar megjelenésének része az érintett személy belátásának hiánya. Ezért gyakran szükség van egy rokon együttműködésére. Csak akkor, ha jó bizalmi kapcsolat áll fenn egy másik személlyel, az érintett személy orvoshoz fordul.
Kezelés és terápia
Mivel az anankasztikus személyiségzavar gyógyítása nem érhető el, a terápia a beteg szociális készségeinek fejlesztése. Ez a környezetének strukturálására és a tanultak mindennapi életben történő alkalmazására is összpontosít. Szocioterápia és pszichoterápia tekintik a legfontosabbaknak terápia koncepciók erre a célra. A legtöbb esetben azonban a betegek nem saját kezdeményezésükre mennek terapeutához, hanem azért, mert partnerük vagy családjuk erős társadalmi nyomás alatt van. Különösen fontos a kezelés sikere szempontjából a terapeuta és a páciens közötti fenntartható kapcsolat, amelyet már a terápia elején meg kell erősíteni. Ennek a kapcsolatnak a kiépítése azonban nagy kihívást jelenthet. A jó kapcsolat sikertelenségének elmulasztása általában a terápia végét eredményezi. Ha társbetegség van, például depresszió, olyan gyógyszerek, mint pl antidepresszánsok beadható. Egyidejű esetén szorongási rendellenességek, a beteget gyakran kapják neuroleptikumok. Lítium szintén karbamazepin egyéb hasznos gyógyszereknek tekintik.
Megelőzés
A rögeszmés-kényszeres személyiségzavar megelőzése sajnos nem lehetséges. Például a mentális rendellenesség kiváltó okait még nem vizsgálták teljes körűen.
Mit tehetsz te magad
Ha az érintett személy felismerte, hogy obszesszív-kényszeres személyiségzavarban szenved, akkor a fejlődés felé az első lépést már megtették. Most azonban hosszú út áll az érintett előtt, amíg a javulás meg nem történik. Pszichoterápia és a szocioterápia az intézkedések amelyek leggyakrabban ezt az utat kísérik. A betekintés az első lépés. De fontos, hogy a betegek minden nap újból tudatosítsák betegségüket annak érdekében, hogy felismerjék és áttörjék a mintákat. A szenvedők gyakran kivonulnak társadalmi környezetükből, ha egyáltalán részt vesznek ebben. Ez a visszavonás nagyon pusztító. Ha az érintettek tudják ezt magukról, akkor lehetőségük van ellene fellépni, és tudatosan keresik a kapcsolatot szerető embertársaikkal. Ugyanez vonatkozik a perfekcionizmusra és az irányítás szükségességére, amelyektől a legtöbb szenvedő szenved. Amint a szenvedő tudatában van ennek, megteheti a szükséges lépéseket ellene. Jelentős lépés annak felismerése, hogy ez a viselkedés káros a sajátjaira Egészség. Fontos, hogy a mindennapi életben újra és újra tisztában legyünk saját szükségleteikkel annak érdekében, hogy megérezzük az időbeli kimerültség határait. Az önsegítés csak támogató szerepet játszhat a terápiában.
