A kognitív diszfázis nyelvi rendellenesség. A figyelem területein fellépő elváltozások okozzák, emlékezet, vagy végrehajtó funkció. Célzott beszédterápia kezelésre használják.
Mi a kognitív diszfázis?
A nyelv viselkedés. Ahhoz, hogy megszólaljon, az embernek nemcsak a sajátjára van szüksége nyelv és hangszalagok. Míg a beszéd előfeltétele a neuromuszkuláris nyelvi struktúrák integritása, korántsem az egyetlen. Például a beszédhez az embereknek mentális funkciókra is szükségük van ahhoz, hogy viselkedésüket a környezeti körülmények fényében ellenőrizzék. Ez a kognitív képességcsomag kognitív kontrollnak számít. Ebben az összefüggésben a figyelmesség is releváns. Csak azok reagálhatnak rá megfelelően, akik figyelmesen érzékelik környezetüket. Továbbá, emlékezet fontos szerepet játszik mindenfajta nyelvi kifejezésben, így különösen a nyelvben vagy a jelentésmemóriában. Ha a leírt funkciók bármelyike károsodott, akkor a nyelvi viselkedés is. A diszfázisban szenvedők a beszédkészség csökkenésétől szenvednek, ami egyenértékű az enyhe afáziával. A kognitív diszfázis kifejezés Heidlerig nyúlik vissza. Először 2006-ban írták le, hogy ez a fajta afázia egy nyelvi feldolgozási rendellenesség, amely káros figyelemhez kapcsolódik, emlékezetés a végrehajtó funkció, ami gyakran érthetetlenséget eredményez a beszédben. A diszfázisban szenvedő betegnek azonban nem kell mindig képesnek lennie arra, hogy kifejezze önmagát. A kognitív diszfázis a központi elváltozások tünete idegrendszer. Általában a feltétel fokális megjelenésű elváltozások okozzák a agy releváns a nyelvi memória, a figyelem vagy a végrehajtó funkciók szempontjából.
Okok
Az agyi diszfázis elváltozások elsődleges oka eltérő lehet. Különösen gyakran a diszfázis a tünete ütés és ennek részeként az agyi rendellenességek következményei vér kínálat. Ilyen zavar esetén az idegszövet a agy elpusztul, így az érintett területeken teljes vagy részleges funkcióvesztés következik be. A kognitív diszfázis a balesetek kapcsán is előfordulhat, különösen az agyi vérzések kapcsán. Az agyi vérzések gyakran riasztóan megnövelik a koponyaűri nyomást. Ennek következtében a agy tömörítve van. Funkcionális rendellenességek az érintett területeken az eredmény. Agyvérzések és vérzések mellett agyi gyulladás, a daganatok vagy a degeneratív betegségek szintén elősegíthetik a dysfasist. A gyulladások kapcsán a bakteriális ok ugyanolyan valószínű, mint az autoimmunológiai ok. A figyelmi teljesítmény területei főleg a agytörzs, a talamusz és a frontális agy. Az agy jobb agyféltekéje általános éberséget tartalmaz. Az agy bal agyféltekéje specifikus koncentráció funkciókat. A memória funkciók elsősorban a limbikus rendszer az hippocampus és amygdala. Ezenkívül a frontális agy és a bal agyfélteke hosszú távú memóriaterületei relevánsak mint szómemória. Az epizodikus emlék a jobb féltekén helyezkedik el. A nyelvi-logikai gondolkodás, tervezés és kezdeményezés a frontális agyban és annak más területekhez való kapcsolódásában rejlik. Az egyedi esetek tüneteitől függően különböző típusú kognitív diszfázis létezik. A diszfázis egyik fajtája a figyelem zavara miatt következik be, ami az információfeldolgozás lassulását eredményezi. A beszéd feldolgozása késik, és a beszéd folyamata lassúnak tűnik. A koherencia törései a megnyilatkozásokban fordulnak elő.
Tünetek, panaszok és jelek
A kognitív diszfázis elsősorban a jellegzetes beszédzavarral jelentkezik. Az érintett egyéneknek gyakran homályos vagy elmosódott beszédük van, szótagokat nyelnek le, és nehéz szavakat találniuk. Ezenkívül a kognitív diszfázis súlyos érzelmi szorongást okozhat. A beszédzavarok pszichológiai terhet jelentenek, amelyből hosszú távú másodlagos rendellenességek, például depressziós hangulatok, szociális fóbiák vagy kisebbrendűségi komplexek alakulhatnak ki. Súlyos esetekben kognitív diszfázis vagy ok-okozati feltétel, Lehet vezet súlyos depresszió. A beszédzavar általában elég hirtelen jelentkezik. A ütés, a beszéd változását azonnal észrevehetjük. A legtöbb esetben a tünetek az első napokban, hetekben fokozódnak. Ha a rendellenesség okát korán szakszerűen kezelik, akkor a diszfázis súlyossága enyhíthető. A legtöbb beteg azonban tartósan szenved beszédzavarok és az ebből fakadó következményeket egész életükre. Ha a feltétel nem kezelik, súlyos szövődmények alakulhatnak ki. A betegek többségénél tapasztalható pszichológiai tünetek mellett a beszédproblémák súlyosbodhatnak. Az októl függően további fizikai és mentális korlátok és betegségek következhetnek be. A figyelem kiválasztásának rendellenességei viszont vezet olyan tünetekre, mint a lényegtelen verbális tevékenység, mivel ezek rontják az információk szűrését. A beszéd zajviszonyok között alig érzékelhető ebben a változatban, mivel a szűrő szintén túlterhelt környezeti hangokkal. A memória-diszfázis változata a nyelvi rendszer zavara, ami megnehezíti az új ismeretek megszerzését általában. Gyakori tünetek ebben az esetben a nyelvi kifejezés elszegényedése, konfabuláció, spontán találmányok és nyelvértési problémák. A vezetői funkciók károsodása által okozott kognitív diszfázisok nyelvvezetési rendellenességeket, nyelvgátlást vagy diszinkciót, asszociációs folyamatokat, helytelen szóválasztást és szósalátát okoznak. A különösen súlyos kognitív diszfázisok gyakran társulnak orientációs zavarral, és zavaros összefüggéstelen, konfabulált kimondásokban, valamint a nyelv megértésének csökkenésében nyilvánulnak meg.
Diagnózis és lefolyás
A diszfázis diagnosztizálását Heidler szűrésével végezzük. A szűrés a figyelem és a memória diagnosztikájának felel meg, amely verbális és nonverbális információfeldolgozás segítségével teszteli a végrehajtó funkciókat. A figyelmet és a memóriát az objektumtérkép vizuális felismerésével és az elbeszélő szövegek verbális reprodukciójával is tesztelik. A szűrés mellett a neurológiai diagnózist képalkotás segítségével végzik elsősorban a diszfázis elsődleges okának azonosítására.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A beszédzavarok, mindenképpen orvoshoz kell fordulni. A tünetek súlyosságától függően először a háziorvoshoz vagy közvetlenül a logopédushoz vagy a neurológushoz lehet fordulni. Az érintett személynek orvoshoz kell fordulnia, ha a beszédzavarok nyilvánvaló ok nélkül jelentkeznek, és egy hét után is fennállnak. Lehet egy mögöttes kezeletlen ütés vagy tisztázandó autoimmunológiai ok. A kockázati csoportokba azok az emberek is beletartoznak, akiknek kórtörténete van rák vagy agyi gyulladás. A degeneratív betegségben szenvedőknek az említett tüneteket is gyorsan tisztázniuk kell. A gyermekeket gyermekorvoshoz kell vinni, ha a fenti betegség jeleit mutatják. Mindenesetre a kognitív dysphlasiát orvosnak tisztáznia kell a szövődmények kizárása és a gyors gyógyulás érdekében. Folyamatos orvosi ellenőrzés szükséges a kezelés során. Ezenkívül a gyógyszert rendszeresen a beteg jelenlegi állapotához kell igazítani Egészség. További kapcsolattartó a neurológus vagy a beszédzavarok szakembere.
Kezelés és terápia
A kognitív diszfázis kezelését egy neuropszichológus végzi, aki a figyelem, a memória és a végrehajtó funkciók képzésére szakosodott. A kirendeltségekben található kis számú neuropszichológus miatt a betegeket alternatív megoldásként egy logopédushoz irányítják beszédterápia hogy kifejezetten kognitívan orientált. A kezelésnek rendellenesség-specifikusnak kell lennie, és így pontosan megcélozza a károsodott kognitív funkciókat. A beteg beszédfeldolgozását addig kell fejleszteni, hogy az alig befolyásolja mindennapi életét. A kezelés legfontosabb prioritása a megfelelő aktivitási szintek létrehozása, amelyet a végrehajtó funkciók képzésével, a szelektív figyelem, a figyelem fókuszálásával és a mentális kapcsolási készségekkel lehet elérni. Terápia gyakran elhúzódó és nehéz, mivel a tanulás a súlyos agykárosodásban szenvedő betegek kapacitása korlátozott. Amellett, hogy a terápia a tünetnél az elsődleges ok terápiáját is elvégzik, amennyiben ez lehetséges. Az agyban fellépő gyulladásokat azokkal meg kell szüntetni kortizon or antibiotikumok.A megnövekedett koponyaűri nyomást szükség esetén műtéti úton csökkentik, és a daganatokat műtéti úton eltávolítják. Mivel a központi idegrendszer specializációja miatt nem képes különösebben regenerálódni, az agyi elváltozások gyakran maradandó károsodásokkal társulnak. Az érintett szövetekben a funkciók teljes helyreállítása csak akkor érhető el, ha az egyes funkciókat célzott edzéssel át lehet vinni a környező idegszövetbe.
Kitekintés és előrejelzés
A kognitív diszfázis előrejelzése a károsodás mértékétől, valamint a jelen lévő alapbetegségtől függ. Nagyszámú betegnél a célzott nyelvképzés alkalmazásával javulás érhető el. A teljes gyógyulás azonban nem mindig következik be. Ha a beteget agyvérzés éri, akkor kiderül, hogy az agy helyrehozhatatlan szövetkárosodása okozza a beszédzavart. Minél nagyobb az agy károsodott területeinek mértéke, annál kevésbé valószínű, hogy a kiváltó esemény előtt helyreáll a természetes beszéd. Ha csak az agy egy kis területét károsítja a stroke vagy a agy vérzés, az érintett személy visszanyeri képességét, hogy fegyelmezetten és együttműködve beszéljen terápia. Daganatos betegség esetén a prognózis a daganat típusától, méretétől és a mutált szövet teljes eltávolításának lehetőségétől függ. Minél agresszívebb és minél nagyobb a daganat, annál rosszabb a prognózis. Lehetséges, hogy a daganat eléri a kívánt mértéket vezet a tünetek hirtelen növekedéséhez és végső soron az érintett korai halálához. Ha a daganat nem távolítható el, akkor a prognózis a legtöbb esetben kedvezőtlen. Ezenkívül fennáll annak a veszélye, hogy a pszichológiai miatt további betegségek is kialakulhatnak feszültség a további további szövetkárosodások.
Megelőzés
A kognitív diszfázis csak olyan mértékben előzhető meg, mint agyvérzés, agyi gyulladás, degeneratív agybetegség, agydaganatok, vérzés és trauma megelőzhető.
Követés
Az orvosi utóértékelések diagnosztizálják a kognitív diszfázis okozta károsodás és károsodás mértékét. A diagnózisból aztán levezetik a megfelelő terápiás beavatkozásokat. Beszédterápia a nyelv és a kommunikáció erőforrásaira és képességeire összpontosít. Így az orvosi és a logopédiai kezelés közös célokon fog alapulni. A korai kezdet jelentősen hozzájárul a beszéd és a kommunikációs készségek megőrzéséhez. Ezenkívül a beteg nyelvi teljesítményének javítása megakadályozza kognitív teljesítményének csökkenését. Meghatározza azokat a stratégiákat is, amelyeket a beteg felhasználhat a szavakkal kapcsolatos rendellenességek kijavítására. A közösségi életben való részvétel így fennmarad. A nyomon követés során a hozzátartozók bevonása a pácienssel való kommunikáció zavara miatt szintén fontos része a terápiának. A kezelés időtartamát a kezelés sikere, valamint a beteg igényei és társadalmi környezete határozza meg. Ha a célkitűzéseket elérték, és nincs olyan további terápiás megközelítés, amely egyelőre javulást eredményezhetne, a kezelést nem folytatják. Szükség esetén egy későbbi időpontban szükség lehet új utóvizsgálatra a szakember vagy a logopédus részéről.
