Az ember idegrendszer az érzékszervektől kapott szenzoros bemenetet dolgozza fel. Topográfiailag a központi idegrendszer (CNS) és a perifériás idegrendszer (PNS). Az alábbiakban áttekintjük a periféria felépítését és működését, valamint lehetséges betegségeit idegrendszer.
Mi a perifériás idegrendszer?
A perifériás idegrendszer az idegrendszer azon részeiből áll, amelyek kívül esnek agy és a gerincvelő (a központi idegrendszer). Összeköti a agy a test perifériájára, és így a központi idegrendszer szállító és végrehajtó szerveként működik. Funkcionálisan a két rendszert nem lehet elválasztani. A központi és a perifériás idegrendszer kölcsönhatása révén az ingerfeldolgozás, valamint a test izom- és mirigy-aktivitása vezérelhető. A PNS főleg a következőkből áll idegsejt folyamatok (axonok), amelyeket a gliasejtek burkolnak.
Anatómia és felépítés
Idegek, más néven idegsejtek, azok a „vezetékek”, amelyek összekapcsolják a perifériás idegrendszert a központi idegrendszerrel. Idegek kötegelt idegrostokból állnak. Ezek viszont ezekből állnak idegsejt folyamatok és glia sejtek. A gliasejtek az idegszövetben tízszer nagyobb számban fordulnak elő, mint az idegsejtek. A PNS-ben ezek magukban foglalják a Schwann-sejteket (amelyek a mielinhüvelyt alkotják) és a köpenysejteket (amelyek beburkolják a perifériás idegsejtek testét). A perifériás idegrendszerben meg kell különböztetni két típusát idegek: Koponyaidegek (Nn. Craniales) kapcsolódnak a agy. A gerincidegek (Nn. Spinales) viszont összekapcsolódnak a gerincvelő. 12 pár koponyaideg és 31-33 pár gerincideg van. Ezenkívül léteznek afferens (lat. Afferens = bevezető) és efferens (lat. Efferens = elvezető) idegsejtek. A PNS tovább oszlik szomatikus (önkéntes) és vegetatív (autonóm) idegrendszerre. Az autonóm idegrendszer viszont fel lehet osztani szimpatikus, parasimpatikus és enterális idegrendszerre. A koponya és a gerinc idegei mellett a PNS-ben léteznek az autonóm idegrendszer más autonóm idegei, valamint az érzékszervi és a motoros ganglionok. Az axonokhoz tartozó sejttestek (perikarya) vagy a központi idegrendszerben, vagy a PNS ganglionjában helyezkednek el.
Funkciók és feladatok
A perifériás idegrendszernek központi szerepe van a környezetből származó szenzoros jelek észlelésében, valamint az akaratlan és önkéntes motoros tevékenységben. Az afferens (szenzoros) neuronok a receptorokon keresztül kapott szenzoros bemenetet továbbítják a központi idegrendszerbe. Az efferens (motoros) idegsejtek továbbítják a parancsokat a központi idegrendszerből az axonokon keresztül az effektor szervek felé, és így kiváltják mozgásukat. Az effektor szervek például a vázizmok vagy a zsigerek simaizmai. A szomatikus rendszer felelős az izomzat önkéntes, azaz tudatosan ellenőrzött mozgásáért. Az autonóm rendszer többnyire öntudatlanul irányítja a létfontosságú funkciót belső szervek, Például lélegző vagy emésztés. A szomatikus idegrendszer részét képező afferens vagy efferens idegsejteket szomatoafferensnek vagy -fferensnek is nevezzük. Ha az autonóm idegrendszer részét képezik, akkor visceroafferensnek vagy -ferferensnek nevezik őket.
Betegségek, betegségek és rendellenességek
A perifériás idegrendszer betegségei különböző tünetekkel nyilvánulhatnak meg. A lehetséges PNS idegelváltozások osztályozása nagyjából radikuláris elváltozásokra, plexus elváltozásokra és (poli- és mono-) neuropátiákra osztható. Az idegelváltozások például kiválthatják a herniált lemezek (radikuláris elváltozás) vagy a test különböző bénulási tüneteit (paresis). Az érzékszervi rendellenességek, például az érintés érzékének károsodása, szintén a PNS rendellenességében okozhatják az okukat. A mellkasi, nyaki és ágyéki régiókban vannak kötegelt ideggyökerek (plexusok), amelyek különféle idegek között vannak felosztva. A perifériás ideg megszakadása az adott területhez tartozó izom bénulását eredményezheti. Minden perifériás ideg felelős a test szűken meghatározott régiójáért vagy működéséért. Egyetlen perifériás ideg betegsége (mononeuropathia) ezért érzékszervi vagy motoros deficitet eredményezhet a test ezen régiójában. Az alapbetegségeknek számos lehetősége van, amelyek egyetlen ideget károsíthatnak. Például cukorbetegség mellitus vagy egyes betegségekkel kapcsolatos reuma neuropátiákkal társulnak, mert gyakran okoznak keringési rendellenességek. Az ideggyulladást azonban kiválthatja a herpesz zoster fertőzés (a varicella zoster vírus kezdeti fertőzésével). Ez a betegség, más néven övsömör, gyakran súlyos idegi fájdalom.
Tipikus és gyakori idegbetegségek
- Idegfájdalom
- Ideggyulladás
- polyneuropathia
- Epilepszia
