A tüdő szelep szabályozza az áramlását vér tól szív a tüdőbe. A betegségek jelentősen befolyásolhatják annak teljesítményét.
Mi a pulmonalis szelep?
A pulmonic kifejezés a tüdő latin pulmo kifejezéséből származik. Ennek megfelelően a pulmonális szelep szabályozza az oxigénmentesítést vér a tüdőbe. Között található kereszteződésben található jobb kamra és a tüdő ütőér (truncus pulmonalis). Összesen 4 van szív szelepek, 2 betegtájékoztató szelep a pitvarok (pitvar) és a kamrák között, valamint két zsebszelep a kamrák és a kamrák között hajók elvezetve a szív Az tüdő szelep 3 félhold alakú zsebbel rendelkezik, az egyik jobb, egy bal és egy elülső, elrendezve vér csak a tüdő felé áramoljon; a másik irányban bezárják a szív nyílását. Az oxigéntelen vér, amely megfelel a tüdő szelep a jobb kamra a két vena cavae és a jobb pitvar. A kamrába haladva áthalad a szórólap szelepén, amely a csomópontban helyezkedik el. A vér áthaladása a szívszelepek a szívritmus során változó nyomások vezérlik.
Anatómia és felépítés
A pulmonalis szelep három szórólapja a pulmonalis truncus belső rétegéből származik a jobb kamra, a tunica intimának hívják. Félhold alakúak (félhold alakúak), befelé irányuló dudorral, amely kezdetben összegyűjti a visszatérő vért. A szabad hegyek mindegyikén göbös megvastagodások találhatók, amelyek körülveszik a kutikulát, és amelyek a lezárás során érintkeznek egymással. A betegtájékoztató szelepekkel ellentétben a zsebszelepeknek nincsenek izmaik, amelyek szabályoznák a nyitásukat és zárásukat. Nyitási és zárási mechanizmusukat kizárólag a véráramlás iránya és a nyomásviszonyok szabályozzák. Bár a pulmonikus szelep szerkezetileg megegyezik a aorta szelep, kisebb és vékonyabb kialakítású, mivel a jobb kamrában alacsonyabb a nyomás, és kevésbé mechanikus feszültség. Mind a 4 szívszelepek durva kötőszöveti szívváznak nevezett réteg. Ez alkotja az úgynevezett szelepsíkot, amelyet a szív alakjának megváltozása a légzés során elmozdít, ezáltal támogatva a szív szívó-nyomó mechanizmusát.
Funkció és feladatok
A pulmonalis szelep fő feladata az oxigénmentesített vér áramlásának szabályozása a tüdő felé vezető úton. Biztosítja, hogy a jobb kamrából származó vér bejutjon a tüdőbe ütőér de nem tér vissza. A nyitó és záró mechanizmus hajtóereje a nyomás. Ha a jobb kamrában a nyomás meghaladja az edényben lévő nyomást, akkor a szelep kinyílik, és a vért a tüdő felé engedik. Ha a nyomás aránya megfordul, a visszatérő vér automatikusan lezárja a 3 zsebet. Ez a mechanizmus ritmikus, és két fázisban fordul elő szívelernyedés és a szisztolé, amelyek párhuzamosan fordulnak elő a szív jobb és bal féltekéjében. Kezdetben minden szelep zárva van, és a szívizmok ellazultak. A szív jobb oldalán a szisztémás vér oxigénmentesítése keringés befolyik a jobb pitvar amíg az ottani nyomás nagyobb lesz, mint a jobb kamrában. A tájékoztató szelep kinyílik, és a nyomásgradiens követésével a vér a jobb kamrába áramlik. Amikor a kamra elér egy bizonyos kitöltést kötet, a betegtájékoztató szelepei zárva vannak, és a tüdőszelep továbbra is zárva van. Ezt követi a szívizom a jobb kamra. Az összehúzódás növeli az ott lévő vér nyomását. Ha ez meghaladja a pulmonáris ütőér, a pulmonalis szelep kinyílik, és a vért a tüdő felé engedik. A ciklus akkor ér véget, amikor a visszatérő vér a három zsebet ismét lezárja.
Betegségek
A véráramlást befolyásoló diszfunkció alapvetően 2 típusú károsodásból származhat. Vagy az áramlási nyílás szűkítésével, az úgynevezett szűkülettel, vagy a három zseb nem megfelelő lezárásával, amelyet elégtelenségnek nevezünk. Ezen szelephibák okai változatosak lehetnek. Ritkább esetekben a pulmonalis szelepelégtelenség a szelepszövet patológiás változásaiból származhat, például a gyulladás a szív belső rétegének (endokarditisz). A gyakoribb ok megnő vérnyomás bizonyos esetekben fellépő ellennyomás okozta tüdő betegségek. A pulmonalis artéria kitágul az edényben megnövekedett nyomás miatt, és megnő a zsebek közötti távolság. Már nem tudják teljesen lezárni az edény lumenjét. Ez a mechanizmus arra készteti a vért, hogy minden ciklusban visszafolyjon a jobb kamrába, csökkentve a kilökést kötet. A szív az izomaktivitás növelésével próbálja kompenzálni ezt a hiányt. Ha már nem lehetséges a megfelelő kompenzáció, akkor igaz szívelégtelenség alakul ki. Hasonló mechanizmusok fordulnak elő a tüdő szűkületében, bár az ok-okozati mechanizmus más. A pulmonalis szelep ezen szűkülete, amely csökkenti a vér mennyiségét kötet a kiutasítási fázisban a tüdőartériába pumpálva általában veleszületett. A szív itt is megpróbálja megnövelni a kilökő térfogat hiányát fokozott szivattyúzással, ugyanazokkal a következményekkel, mint az elégtelenség esetén. A károsodás nagyságától függően változó intenzitású tipikus tünetek jelentkezhetnek. A csökkent szívkibocsátás azt jelenti, hogy nem jut elég vér a tüdőbe, és dúsul oxigén. Kék elszíneződés (elkékülés) bizonyos területein alakul ki bőr, légszomj nyugalmi állapotban vagy terhelés közben, és a teljesítmény csökken. A tüdőelégtelenség további szövődményekkel járhat, amelyek a csökkent áramlási sebesség miatt jelentkeznek. Vérrögök képződhetnek a szelepen, ami tüdőhöz vezet embólia ha leválik. A pulmonalis atresia egy veleszületett rendellenesség, amelyben a szelep vagy nem nyílik, vagy nincs jelen. Ez feltétel súlyos következményekkel járhat, és a születés után azonnal műtétet igényelhet a test keringési ellátásának helyreállítása érdekében.
