A képzési tudomány törvényei
- Determinisztikus törvények (pontos leírás, pl. Merülési sebesség, toronyugrás)
- Indeterminisztikus törvények (nem teljesen pontos leírás, indítási sebesség a távugráshoz)
- Alapkutatás (általános háttérismeretek generálása)
- Alkalmazáskutatás (a tudományban előállított szabályok / törvényességek biztosítása)
- Értékelő kutatás (a gyakorlatból összegyűjtött ismeretek tudományos feldolgozása)
A képzési tudomány, mint empirikus tudomány, a sporttudomány egyik ága, amelynek célja a sportteljesítmény elemzése az edzhetőségre vonatkozó következtetések levonása érdekében. […] A képzési tudomány, mint alkalmazott tudomány, integrálja más tudományok eredményeit a sporttudomány kánonjába, hogy jobban megmagyarázza a sportképzés teljesítménykorlátozó tényezőit. Ezen tudományok között vannak mások: Bár az edzéselméletet gyakran használják az irodalomban a szinonimájaként képzési tudomány, ez inkább a tudományos ismeretek sportban történő alkalmazásának egyik formája.
- Sportpszichológia
- Sportszociológia
- Anatómia
- Sportélettan és
- Biomechanika.
…] Tervezett és szisztematikus megvalósítás a sportban és azon keresztül meghatározott célok elérése érdekében. sportorvosi szempontból:…] a küszöböt meghaladó ingerek szisztematikus megismétlése a funkcionális állapot változásával és a morfológiai alkalmazkodással a teljesítmény javítása céljából. Az edzés a sporttevékenységek összetett folyamata, azzal a céllal, hogy objektív, folyamatos és tervezett edzéssel érjék el a kívánt teljesítményt.
Ennek nem feltétlenül kell javítania a sportteljesítményen. Először meg kell határozni a sportág teljesítmény-meghatározó és teljesítménykorlátozó paramétereit, hogy ez alapján javuljon a sport teljesítménye. A versenyorientált sportok esetében az edzés azt jelenti, hogy az optimális funkcionális állapotot egy bizonyos időpontban el kell érni azáltal, hogy periodizáljuk és kerékpározzuk edzésterv.
Teljesítménymeghatározó tényezők: Az edzéstudomány szempontjából az edzés fogalma csak a sport összefüggésében releváns. Megkülönböztetik a következő edzési célokat
- Erő, sebesség, állóképesség, mobilitás
- Mozgassa a koordinációt
- Pszichológiai tényezők
- Együttműködési készségek
- Szisztematikus edzés a sport célkitűzéseinek elérése érdekében (teljesítményjavítás, verseny - győzelem az olimpián)
- Képzés a célok elérése érdekében a sport révén (személyiségfejlesztés, együttműködési képesség, de az egészség elősegítése is)
Az edzéstudomány tartalma magában foglalja a sportteljesítmény-optimalizálás és a versenyfelkészülés minden területét a feltételes és koordinációs területeken. A feltételes területen különbséget tesznek az erősség, kitartás, sebesség és mobilitás.
A képzési tudomány számos módszert alkalmaz a teljesítmény javulásának mérhetővé és ezáltal összehasonlíthatóvá tételéhez. Az edzéstudomány alkalmazási területei olyan változatosak, és az edzés kezdőjétől kezdve a csúcs sportolók teljesítményének javításáig terjednek. Az edzéstudomány segítségével minden sportágban optimális teljesítmény érhető el speciális edzésmódszerekkel.
Az Edzéstudomány elemzi az atlétikai teljesítmény fejlődését, és így meghatározza, hogy mely tényezők relevánsak az edzéscél elérése szempontjából, és melyek nem. Ezen túlmenően az edzéstudomány diagnosztikai eljárásokat fejleszt ki, hogy mérhetővé tegye az atlétikai teljesítményt, és célértékeket hoz létre a gyakorlati használatra. A képzési tudomány tehát a képzési gyakorlat előtt áll. A képzési gyakorlatban meghatározzák a tényleges értékeket, összehasonlítják a tényleges értékeket a célértékekkel (tényleges - cél - értékek), és az edzés nyereségét a tényleges - tényleges értékek alapján határozzák meg.
A képzési tudomány tehát elengedhetetlen a megfelelő, célorientált, gyakorlati képzéshez. A tudomány képzésének jelentősége az iskolai sport szempontjából. […] A korábbi időkben a tudományos és pedagógiai elvek szerinti edzést a sportos tökéletesség folyamataként határozták meg, a szisztematikus és nagy hatással a teljesítőképességre és hajlandóságra azzal a céllal, hogy a sportolókat magas és legmagasabb teljesítményre vigyék.
ma már tudjuk, hogy ez a meghatározás túlságosan kapcsolódik a versenysporthoz. […] Ma az edzés meghatározása szerint mindenki számára nyitott (kezdők, haladók, versenysportok), diákok, fiatalok, aktív, életkorú sportolók és nők azok számára, akik növelni, fenntartani vagy helyreállítani akarják teljesítményüket. ezenkívül az edzést a fenntartható célok elérését célzó intézkedések tervszerű és szisztematikus megvalósítása jellemzi a sportban és a sport révén.
A képzési tudomány lehetséges alkalmazásai az iskolai sport számára:
- A sport / sport belső célkitűzéseiben: Az atlétikai teljesítmény javítása
- A sport / sport szövegcélok révén: személyiségformáló tulajdonságok.
- A képességek és az atlétikai teljesítmény javítása (a középső és az alacsonyabb teljesítményszinthez kapcsolódóan)
- A sportos hatékonyság és a fizikai aktivitás megelőzése vagy megőrzése feltétel hosszan tartó betegségek megelőzésére.
- Rehabilitáció (tágabb értelemben vett speciális iskolai torna). A fizikai visszanyerés formájában alkalmasság.
Annak érdekében, hogy az edzéstudomány befolyásolhassa a sport didaktikáját, 2 feltételnek kell teljesülnie: Az edzéstudomány a következő területeken tudja támogatni a sport didaktikáját: A sporttudományok edzéstudományának 5 tevékenységi területe: Mivel a teljesítmény kontrollálhatósága /tanulás a célok elengedhetetlen tényező a sport didaktikájában, ez a feladata teljesítménydiagnosztika megfelelő módszerek biztosítása a teljesítmény sikerének mérésére. Ezenkívül a képzési tudomány statisztikai normákat határoz meg az egyéni teljesítmények osztályozásához a címzettek egy meghatározott csoportjában.
HOHMANN és mtsai. 2002, a TWS közreműködik a következőkben:
- Alapkutatás
- Alkalmazott kutatás
- Értékelési kutatás
- A motor tanulás a célterületet kiemelten kell kezelni a sportórákon. (El kell fogadni az egészséget, az erőnlétet, a teljesítményt)
- Nyitottság az empirikus kutatás iránt
- A motoros tanulási és edzési célok megfogalmazása
- Megfelelő tanulási és képzési módszerek meghatározása
- Megfelelő tanulási és képzési tartalom kiválasztása
- Megfelelő tanulási és képzési anyagok keresése
- Egyetlen sportóra felépítése
- A testnevelés hosszabb távú tervezése ;: a menetrend kialakításától az éves terv kidolgozásáig
- A belső és külső differenciálás formáinak és mértékeinek csoportosítása
- A tanterv céljainak megoszlása a különböző évfolyamok között
- A tanterv céljainak pontos megfogalmazása (különösen az egészségügyi perspektíva)
