Alkarizmok
A alsókar az izmok hajlítókra is oszthatók, az alkar tenyér oldalán (tenyér), és az extenzorokra, az alkar hátsó oldalán (háti). A hajlítók felületes és mély hajlítókra is feloszthatók. A felületes hajlítók közé tartozik a pronator teres izom, a palmaris longus izom, a radiális flexor carpi, az ulnaris flexor carpi és a superficilis flexor digitorum.
Mindegyik az epicondylus medialis legalább egy részéből származik (csontos kiemelkedés az alján a felkar) és csatolja a alsókar vagy a csontok a kéz hajlítását, ezáltal a alsókar. A pronator teres kivételével mindegyik kiterjed a kézre, ezért ott is az alkar hajlítását okozza. A pronator teres, a M. palmaris longus és a M. flexor carpi radialis szintén az alkar befelé forgását okozza (supinatiós) ferde lefutásuk miatt a kicsiből ujj könyöktől a hüvelykujjig az alkarnál.
A hajlító carpi radialis izom is sugárirányú emberrablás, azaz a kéz a sugár felé hajlik. A flexor carpi ulnaris izom pontosan ellentétes mozgást végez, nevezetesen a ulnar emberrablás (a ulna felé). Az M. flexor digitorum superficialis hajlítást okoz a metacarpophalangealisban és a középen is ízületek az ujjak középső falaiig (a hüvelykujj kivételével).
A M. palmaris longus a tenyér aponeurosisáig terjed és meghúzza. A mély hajlítók közé tartozik az M. flexor digitorum profundus, a M. flexor pollicis longus és az M. pronator quadratus. A M. flexor digitorum profundus az ulna felől a 2-5. Ujj végfaláig húzódik, ezáltal a csukló és a ujj ízületek.
A M. flexor pollicis longus a sugárnál kezdődik és a hüvelykujj falán végződik. A hüvelykujj hajlításához vezet ízületek, ellenkezés (a hüvelykujj megérintése és kevés ujj) és radiális emberrablás. Az M. pronator quadratus az ulnától a sugárig mozog, ezért az alkar befelé forog (pronációját).
Az alkar nyújtói 3 csoportra oszthatók. A radialis csoport, a felszíni extenzorok és a mély extenzorok. A radialis csoportba tartozik a brachioradialis izom, az extensor carpi radialis longus és a brevis.
Valamennyien az oldalsó epicondylusból nyúlnak felkarcsont (az izom rögzítési pontja a könyök közelében) a sugár mentén. A brachioradialis izom a sugár alsó végén végződik, ezért csak az alkarra hat. Itt az alkar hajlik és forog befelé vagy kifelé.
A másik kettő hajlítást okoz a könyökízület és a kéz kinyújtása, valamint radiális elrablása (a beszélt) a 2 vagy 3 metacarpalishoz való kapcsolódásuk miatt. A felületes extenzorok közé tartozik az extenzor digitorum izom, az extenzor digiti minimi izom és az extenzor carpi ulnaris izom. Mindegyikük az epicondylus lateralis-nál kezdődik a felkar.
Az M. extensor digitorum és az M. extensor digiti minimi (ujjnyújtók) a 2-5, illetve az 5 ujjak dorzális aponeurosisában végződnek. Az extenzor carpi ulnaris a kisujj középső csontjáig terjed. Mindegyikük kinyújtja a kezét.
Az ujjnyújtók emellett meghosszabbítják az ujjak 2-5 ízületeit, az extenzor carpi ulnaris pedig ulnaris elrablást. A mély nyújtók az M. supinator, a M. abductor pollicis longus, az Mm. extensor pollicis longus és brevis, valamint a M. extensor indicis.
A szupinátor az epicondylus lateralis-tól a sugárig húzódik, és a kar kifelé fordulását okozza. Az abductor pollicis longus és az extensor pollicis brevis az ulna, a sugár és a közöttük lévő membrán hátulján kezdődik. Az elrabló az 1. metacarpalis felé húz, és hajlítja a kezét, sugárirányú elrablást, meghosszabbítását és elrablását (a hüvelykujj eltávolítását a tenyértől).
Az extensor az első hüvelykujj végén ér véget, és sugárirányú elrablást és a hüvelykujj meghosszabbítását végzi. Az M. extensor pollicis longus (hüvelykujj-nyújtó) és a M. extensor indici (mutatóujj-nyújtó) az ulna hátsó részéből és a membránból származnak. A hüvelykujj-nyújtó a hüvelykujj vége felé húzódik, és sugárirányú elrablást biztosít (a sugár felé), csukló kiterjesztés, valamint kiterjesztés és tekintélyre hivatkozás a hüvelykujj (húzza a hüvelykujját).
A mutatóujj meghosszabbítója a mutatóujj háti aponeurosisában végződik, és a kéz és a mutatóujj meghosszabbításához vezet. A kézizmok három csoportra oszthatók: az oldalsó izmok (hüvelykujj izmok), a metacarpophalangealis izmok és a hypothenacus izmok (a kisujj izmai). Az oldalsó izmok közé tartoznak az abductor pollicis brevis, az ellenens pollicis, a flexor pollicis brevis és az adductor pollicis.
Mindegyik a tenyerénél kezdődik, és a hüvelykujj különböző részeire mozog. Az elrabló az első hüvelykujjhoz húzódik, és elrablást (a hüvelykujj levezetését a kezétől) és ellenkezést (a hüvelykujj és a kisujj megérintése) okoz hüvelykujj-nyereg ízület és hajlítás a metacarpophalangealis ízületben. Az ellenfelek az első kézközépcsontnál végződnek, és ellenállást, hajlítást és tekintélyre hivatkozás (kézhez vezet).
A hajlító a hüvelykujj első falcsa felé húz, és hajlítást okoz a metacarpophalangealis ízületben és az ellenállást. Az adduktor meghúzza az első hüvelykujj végtagot is, és okoz tekintélyre hivatkozás, ellenállás és hajlítás a metacarpophalangealis ízületben. A metacarpalis izmok a lumbalis, interosseous tenyér és a dorsalis izmokból állnak.
Az ágyéki izmok a inak a flexor digitorum profundus izomzatából, és sugárirányban mozogjon a 2–5 ujjak dorzális aponeurosisához (beszélt oldal). Hajlítást okoznak az alapízületekben és meghosszabbodást az ujjízületekben. Az Interossei palmares a 2,4 és 5 metacarpalisoktól a 2,4 és 5 ujjak dorsalis aponeurosisáig húzódik, és hajlítást okoz a metacarpophalangealis ízületekben, meghosszabbodik az ujjak ízületeiben és az ujjak összeadódnak a középső ujjnál.
Az Mm Interossei dorsales az 1–5 kézközépcsontnál kezdődik és a 2–5 hátsó aponeurosisnál fejeződik be, ennek eredményeként a metacarpophalangealis ízületek hajlanak, az ujjak ízületei meghosszabbodnak, és a középső ujjától elrabolják a 2, 4 és 5 ujjakat. A hipoténikus karizmok közé tartozik az elrabló digiti minimi, a flexor digiti minimi brevis, az ellenfél digiti minimi és a palmaris brevis. Vagy a palmáris aponeurosisból, vagy a carpalis alagútból származnak.
Az elrabló a kisujj első falánál végződik, és elrablást és hajlítást okoz a metacarpophalangealis ízületben. A hajlító az első falanxhoz is húz, de csak a metacarpophalangealis ízületben okoz hajlítást. Az Opponenek az 5. lábközépcsontnál végződnek, és az 5. lábközépcsont ellenkezését és enyhe hajlítását okozzák. A M. palmaris a kisujj bőrére költözik, és feladata a tenyér aponeurosisának megfeszítése.
A sorozat összes cikke:
