Korábban az arumot boszorkányok és varázslók növényének tekintették, és főleg mágikus elixírként és gyógynövényként használták. Mivel azonban a növény súlyos égések akár puszta bőr A gyógynövényt akkor is csak alacsony hatékonysággal használták, mert a mérgezés óriási kockázata volt. Az egész Európában és Ázsiában előforduló növény ma még természetvédelem alatt áll homeopátia az arumot ma számos lehetséges hatása ellenére rendkívül ritkán használja.
Az arum előfordulása és termesztése
Az arum védett mérgező növény az arum család csoportjába tartozik. Közép-Európában ezen kívül ennek a meglehetősen trópusi növénycsaládnak csak egy másik növénye fordul elő. Az arum védett mérgező növény az arum család csoportjába tartozik. Közép-Európában ennek a meglehetősen trópusi növénycsaládnak csak egy másik növénye van. Az arum különböző fajtái szinte az egész világon megtalálhatók. Tartománya Afrikától Európán át Ázsiáig terjed. Leggyakrabban a növény vad növekedésként nő a vegyes lombhullató erdőkben, ahol magjai természetesen szétszóródnak. A növény minden alkotóeleme mérgező, mert a csípős anyagok mellett a növények oxalátot is tartalmaznak. Az édes ízű bogyók gyakran súlyos mérgezéshez vezettek égések az száj és a gyomor-bél traktus. Egyéb megnyilvánulások közé tartozik bőr kiütések, gyulladás a szóbeli nyálkahártya és hólyagosodik a bőr. A nyers gyümölcs fogyasztásakor az édes íz gyorsan biztosítja a túladagolást. A puszta bőrrel való érintkezés a növény egyes részeivel bőrtüneteket okozhat. Nagyobb dózisok okozhatnak szívritmuszavarok sőt bénulás. Amint azonban az arum felforrt, a méreg elvész, és a növény habozás nélkül fogyasztható. Ugyanez vonatkozik az arum szárított komponenseire is, amelyek mérgét nagyrészt semlegesítik. Túladagolás vagy a nyers levelek és gyümölcsök fogyasztása esetén ismét a gyógyszeres szén mérsékelheti a mérgezés tüneteit.
Hatás és alkalmazás
Az ókorban az emberek hittek az arum varázslatában. A növény ezért számos rituáléban szolgálta a szerelmi varázslatot. Ennek azonban részben célja volt a gonosz álmok elhárítása és a kígyók távol tartása is. Élelmiszerhiány idején a növényt néha táplálékként gyűjtötték össze. A gyökereket ezután megszárították a méreg semlegesítésére. Ezután a gyökérgolyót ledarálták és lisztként használták. A növény mindezen felhasználási módjait ma elveszítették. Az emberek már régóta nem hisznek az arum varázslatában, és a mai emberek már nem támaszkodnak a növény gyökérlisztére, mivel a liszt viszonylag olcsó a szupermarketekben. Egy kínai arumfajta alanyát azonban továbbra is részben gyógyászati célokra használják. A hatóanyagok aroin, aronin, aronidin, valamint oxalát-rafidok és mentesek oxálsav így például ellen is használható skarlátvörös láz, kanyaró és a mumpsz valamint a bénulás tünetei, gyulladás és rosszul gyógyuló sebek or reuma. Ez az alkalmazási forma szintén nagy hagyományokra vezet vissza, mert évszázadokkal ezelőtt a növény már ismert volt különféle gyógyhatásairól. Abban az időben az arumot kifejezetten a légzőszervi megbetegedések kezelésére használták. Annak érdekében, hogy ne okozzon mérgezést, a növény levét erősen hígították vagy a növényi alkotórészeket fogyasztás előtt megszárították. Egy pohár víz, a felhasználók legfeljebb néhány cseppet vagy morzsát használtak fel a növényből. Az arum leveleit gyakran használták borogatásként a reumatikus tünetek és rándulások enyhítésére. Ma is léteznek olyan homeopátiás készítmények, amelyek apró mennyiségű kínai arumot tartalmaznak, és amelyek felhasználhatók a fenti tünetek ellen. A német irányelvek szerint ezekhez a készítményekhez csak a növény föld alatti részei használhatók, amelyeket a levelek kifejlődése előtt gyűjtöttek össze. Az énekeseknek például néha van ilyen előkészítésük, alacsony hangerővel, amit hangproblémák esetén írnak elő. Mivel azonban a növény nagyobb hatékonysága a cauterizációs tünetek mellett körülbelül ugyanazokat a tüneteket okozza, amelyek ellen a növényt eredetileg alkalmazták, az arumot soha nem szabad önmagában hígítani vagy feldolgozni. A fent említett készítmények alkalmazását szintén előzetesen meg kell beszélni egy orvossal.
Fontosság az egészség, a kezelés és a megelőzés szempontjából.
Az arum gyógyászati jelentősége sokféle okból napjainkig csökkent. Ennek egyik oka a növény ritkasága. Mivel a növény napjainkban természetvédelem alatt áll, az arum begyűjtése és feldolgozása ebben az országban büntetendő. Ezért Európában a növényt nagyon ritkán használják gyógyászati célokra. Összenyomódik reuma és a ficamokat szinte már egyáltalán nem használják, mert ez az alkalmazási forma a korábbi időkben főként magánszemélyekre korlátozódott, akik maguk gyűjtötték össze a növény leveleit. A sok mellékhatás és a túladagolás veszélye miatt az arum elveszítette gyógyászati jelentőségét is. A kínai szaporodás alacsony potenciájú, szájon át alkalmazott néhány készítményét még mindig ritkán használják homeopátia torokfájás, köhögés és megfázás esetén. Ugyanolyan ritkán írják elő a megfelelő készítményeket ma torokgyulladás és a gyomorhurut és a bél gyulladás. Ezek a felhasználások nem csak az arum ritkasága vagy a mérgezés veszélye miatt váltak ritkává. Még fontosabb az orvosi jelentőség csökkenése szempontjából az a tény, hogy manapság különféle hasonló hatású készítmények állnak rendelkezésre, amelyek kevesebb mellékhatással és kockázattal járnak.
