Bioélelmiszerek vásárlásakor az EU-ban az embereknek gyakran küzdeniük kell az ökológiai vagy ökológiai termékeket körülölelő minőségi címkék és jelölések dzsungelén, anélkül, hogy tudnák, mi áll pontosan mögöttük. A fogyasztók számára az egyértelműség és az ökológiai termékek európai élelmiszerpiacának egységessége érdekében az EU 2010 júliusában bevezette saját ökocímkéjét.
Az EU ökocímkéje
A zöld alapon fehér csillagokból álló levél célja az élelmiszer-termékek azonosítása, amelyeket egy EK ökológiai rendeletnek megfelelően állítottak elő. Végül azt remélik, hogy különféle bio címkék eltűnnek, és csak az EU címke lesz érvényes.
De erre egyelőre nem kell számítani. Mivel a termesztési szövetségek és a kiskereskedelmi láncok minőségi jegyei ma már nemcsak sikeres márkák, hanem gyakran az organikusabb termékek mellett is állnak.
Szerves és ökológiai: védett kifejezések
Jó hír minden fogyasztó számára: ahol az „organikus” van, az ott is „organikus”. Fogalommal hasonlóan, mint az „organikus”, a „biológiai” vagy az „ökológiai” is az EK ökológiai rendelete védett, és csak akkor használható, ha a terméket 95 százalékban szerves összetevőkből állították elő.
Az „ellenőrzött termesztésből” származó élelmiszerek viszont nem felelnek meg automatikusan az EK ökológiai rendeletének. Ugyanez vonatkozik az olyan megtévesztő kifejezésekre is, mint a „természetes trágyázás”, a „környezetbarát” vagy a „kezeletlen” kifejezés.
Különböző organikus címkék
Mivel önmagában a megnevezések nem mindig adnak jelzést arról, hogy a termékek valóban ökológiai termékek-e, a vásárlóknak figyelniük kell a nyomtatott minőségi címkékre. Megkülönböztetik a termesztési egyesületek pecsétjeit, mint például a Bioland, a Demeter vagy a Biopark, és a saját szerves szupermarketek számos márkáját.
Míg az egyesületeknél bízni lehet abban, hogy az élelmiszerek kizárólag az egyesület tagjaitól származnak, az ökológiai címkével ellátott termékek összetevőinek eredete már nem követhető kétséget kizáróan. Azonban továbbra is garantált, hogy ilyen termékeket legalább az EU ökológiai normáinak megfelelően állítottak elő.
Organikus címke Németországban
Csak Németországban jóval több mint 100 ökológiai fóka van. 2001-ben, annak érdekében, hogy ezt a minőségi címke dzsungelt némiképp megtisztítsák, Renate Künast fogyasztóvédelmi miniszter bevezette Németország mai legismertebb ökológiai pecsétjét: a méhsejt alakú „Künast” pecsétet az államtól. Noha ez a német piacon a legszélesebb körben használt ökológiai pecsét, nem tudta kiszorítani más ökocímkéket és biomárkákat.
Ennek oka a termelői szövetségek és az áruházláncok sokkal szigorúbb követelményei az ökológiai termeléssel kapcsolatban. Például a legtöbb egyesület megköveteli, hogy a teljes gyártási művelet szerves legyen. Az EU-pecsét megszerzéséhez viszont elegendő a részleges biogazdálkodás. Az egyesületeknek az állatok jólétére vagy a takarmánytermelésre is gyakran magasabb követelményei vannak, mint azt az összes uniós előírás előírja.
Az ökológiai termékek szigorú ellenőrzése
A termelői szövetségek és a kiskereskedelmi láncok számára pecsétjeik olyan gazdasági eszközzé váltak, amelyben a fogyasztók bíznak. Annak érdekében, hogy ne sérüljön a márkák és az egyesület, sokkal szigorúbb ellenőrzéseket is végeznek. A törvényileg előírt ellenőrzések mellett az egyesületek ezért belső ellenőrzéssel is ellátják termékeik minőségét.
Ez az intézkedés hozzájárul a bizalom kiépítéséhez is, ezért feltételezhető, hogy a jövőben az EU ökopecséte mellett továbbra is különféle logók találhatók a termékeken.
A biotermékek eredete
Legalább az élelmiszer-összetevők eredete legalább valamivel átláthatóbbá válik. Az új EU-logó bevezetésével azonnali hatállyal kötelező lesz a címkézés, amely tájékoztatást nyújt arról, hogy egy termék teljesen, részben vagy egyáltalán nem az EU-ból származik-e. Csak akkor lehet felsorolni a származási országot, ha az összes összetevő egyetlen országból származik.
A fogyasztóknak azonban éppen ezt kell figyelniük. Organikus joghurt importálattal készült tej Franciaországból származó gyümölcs és a Spanyolországból behozott gyümölcs nem igazán organikus, még akkor sem, ha az állatokat emberségesen nevelik, és a gyümölcs nem permetezett. Ezen túlmenően az élelmiszer jelentős minőséget veszít hosszú szállítás és éretlen állapotban történő betakarítás során.
