A csípőprotézis fellazulása
A műtéti ortopédiában a csípőprotézisek beültetése az egyik legsikeresebb és komplikációktól mentesebb eljárás. Az esetek több mint 90% -ában nincsenek késői szövődmények, például a protézis fellazulása. Bár ritka, ez a súlyos szövődmény az esetek kevesebb mint 10% -ában fordulhat elő.
Az anyag fellazulásának oka lehet egyrészt a csont és a protézis, másrészt a csont és a csontcement kapcsolatának megváltozása, másrészt azonban apró részecskék is okozhatják, amelyeket anyag kopás okoz, és amelyek idővel lerakódnak a környező szövetekben a csont és a protézis között, és irritációhoz és gyulladásos folyamatokhoz vezethetnek. Ez viszont szöveti változásokhoz és csonthibákhoz vezet, amelyek a protézis fellazulását okozzák. Ez általában húzással nyilvánul meg fájdalom az ágyékban, a fenékben vagy comb, amely az idő múlásával növekszik, kezdetben a terheléstől függően, de később át is alakulhat fájdalom nyugalomban, és akár járásképtelenséghez is vezethet.
Ha a protézis meglazult, amit megfelelő képalkotás (pl röntgen), a műtét megváltoztatására szolgáló új műveletet (csere műveletet) jeleznek. Ha a protézis fej sikeres implantációs műtét után kicsúszik a protézis foglalatából, ezt diszlokált mesterségesnek is nevezik csípőizület vagy egy ún csípőprotézis ficam. Ez az egyik lehetséges kockázat a csípőműtét után, mivel a műízület általában kevésbé stabil és ellenállóbb, mint a test sajátja.
Főleg a műtétet követő első 3 hónapban fokozódik a diszlokáció kockázata, főleg a túlzott, helytelen mozgások miatt csípőizület, izomelégtelenségek, az ízület hiperlaxitása vagy a protézis alkatrészeinek helytelen elhelyezése. Ha elmozdulás történt, akkor a műcsuklót rövid idő alatt vissza kell helyezni a helyére érzéstelenítés. A luxus szövődményességi rátája 17-18% körül van, így ennek eredményeként az összes revíziós művelet 11-24% -át elvégzik.
