Az egyik oka annak, hogy manapság sok embernek problémája van súlyának megőrzésével vagy csökkentésével, a jóllakottság zavart oka. Ennek több oka lehet.
Mi a jóllakottság érzése?
Az egyik oka annak, hogy manapság sok embernek problémája van a súlyának megőrzésével vagy csökkentésével, az a jóllakottság zavartja. A jóllakottság érzése evés közben jelentkező testjel, amely jelzi az evőnek, hogy nem tud többé ételt bevinni. Irányítja a agy és egy összetett folyamat, amelynek részleteit még nem vizsgálták teljes körűen. Az éhség és a jóllakottság kölcsönhatása felelős a szervezet elegendő táplálékkal és tápanyaggal való ellátásáért. Megkülönböztetik a jóllakottság érzését és a teltségérzetet, amely csak egy idő után jelentkezik étkezés után. Ha a jóllakottság érzése zavart, a test szabályozási mechanizmusai az éhség, az étvágy és a jóllakottság között nem működnek, vagy már nem működnek megfelelően.
Funkció és feladat
A jóllakottság érzésének feladata, hogy jelezze a test számára, amikor elegendő ételt és tápanyagot bevitt. A jóllakottság érzése gyakorlatilag az éhségérzet megfelelője, amely jelzi a test számára, ha ételre van szükség. Az éhség és a jóllakottság interakcióján keresztül szabályozzák a táplálékfelvételt. Ezt a hypothalamus a diencephalonban. Ezen a területen a agy, az összes belső és külső ingert kiértékelik az étkezés során, és hírvivő anyagok szekretálódnak, amelyek tájékoztatják a testet a jóllakottság érzéséről. A jóllakottság nem szinonimája a teljességnek; a teltség csak egy étkezés után jelentkezik, és az étkezés utáni állapotot írja le az éhség következő érzésének megjelenéséig. Ban,-ben hypothalamus, van egy éhségközpont és egy jóllakottság, amely különböző időpontokban aktív. Mindkettő az orexic hálózat része, amely felelős az élelmiszer-bevitel ellenőrzéséért. Az étkezés közbeni jóllakás kezdeti jeleit a gyomor amikor a bevitt étel kifeszíti a gyomor falát. Ezt az ingerjelet a hypothalamus. A jóllakottság jele azonban nem a kitöltöttből származik gyomor egyedül; a kemoreceptorok párhuzamos jeleket küldenek a tápanyagok bevitelének mértékéről. Ezek a receptorok a belekben és a máj. Mindkét jel együttesen befolyásolja a jóllakottság érzését és az elfogyasztott ételek mennyiségét. Például, ha csak nagy mennyiségű alacsony kalóriatartalmú folyadékot isznak, a gyomor tágul és jelzést ad, de a kemoreceptorok nem reagálnak, és nincs jóllakottság érzése. Hasonlóan működik fordítva is. Ha kis mennyiségű, magas tápanyagtartalmú étel sűrűség lenyelték, a kemoreceptorok reagálni fognak, mert elegendő tápanyagot fogyasztottak, de a gyomor nem, mert a falak nem voltak kifeszítve. Egyéb jóllakottsági jeleket közölnek a agy, részben a vér részben pedig idegi utakon keresztül hormonok az emésztési folyamat során a belekben termelődik, beleértve inzulin és a leptin. Miután több jóllakottsági jelet küldtek a hipotalamuszba, az étvágycsökkentő anyagok, pl szerotonin. Azt, hogy hány tényező lép kölcsönhatásba a jóllakottság érzésében, még nem vizsgálták. A fiziológiai hatások mellett valószínűleg a pszichológiai hatások is szerepet játszanak.
Betegségek és panaszok
Különböző étkezési rendellenességekben, mint pl túlsúly (elhízottság), zabálás (bulimia), és a sóvárgás (mértéktelen evés), az éhség, az étvágy és a jóllakottság kölcsönhatása nem működik, vagy már nem működik teljesen. Bár az okokat nem vizsgálták teljes körűen, bebizonyosodott, hogy azoknál az embereknél, akik gyakran esznek nagy adagokat, a gyomor falainak hosszabb reakcióra van szükségük nyújtás. Ennek eredményeként hajlamosak túl sokat enni. Viszont az elhamarkodott fogyasztók olyan gyorsan esznek, hogy az étkezésnek vége van, még mielőtt a jóllakottság érzéséről beszámolnának. Ban ben túlsúly emberek, nem teljesen világos, hogy nem küldenek-e már bennük megfelelő jóllakottsági jeleket, vagy nem képesek őket megfelelően észlelni. A kutatók azt gyanítják, hogy a gyakori fogyókúra irritálja az anyagcserét, és ezáltal az éhség és a jóllakottság szabályozását is. A diétás tapasztalatok alapján a test attól tart, hogy a jövőbeni "éhségszakaszokra", például a diétákra kell tartalékot képeznie, és már nem okoz jóllakottságot. A pszichológiai problémák szintén befolyásolhatják és jelentősen egyensúly étvágy, éhség és jóllakottság, pl. szorongás, düh, szomorúság vagy feszültség. Sóvárgásokban szenvedőknél, mint a bulimia nervosa, mértéktelen evés, de egyesekben is túlsúly emberek, az éhség és a jóllakottság ellenőrzése teljesen elvész. Gyakran csak akkor hagyják abba az evést, amikor hányásvágyat éreznek. A pszichológusok az egyik okot a túl szigorúan rendezett étkezési magatartásban látják, mind az étrendben, mind a tartósan fej-kontrollált étkezés. Olyan emberek, akik a fejellenőrzött módon kerülje az „egészségtelen” ételeket, és a megtakarítás érdekében a jóllakás kezdete előtt hagyja abba az étkezést kalória. Ennek eredményeként a test folyamatosan a szükséges mennyiség alatt marad kalória és pszichológusok szerint végül sóvárgás formájában harcol vissza, ha az akarat irányítása gyengül például feszültség. Példaként említhető a fogyás fogyókúrát követő jo-jo hatása.
