Mi a kötőhártya-daganat?
A daganatok kialakulhatnak a kötőhártya, valamint a test minden más szövetén. Ezek a kötőhártya-daganatok lehetnek jóindulatúak vagy rosszindulatúak. A jóindulatú kötőhártya-daganatok sokkal gyakoribbak.
Köztük az úgynevezett limbus dermoid és a kötőhártya papillómái. A daganat nem feltétlenül jelenti azt rák. Elvileg a daganat csak egy túlzott szövetképződés, ami a genetikai anyag mutációinak köszönhető.
Egy jóindulatú daganat, például a limbus dermoid esetében azonban a további szövet nem okoz károsodást, mivel nincs rosszindulatú degeneráció veszélye. A jóindulatú kötőhártya-daganat a kötőhártya és nem nő a szomszédos szövetbe. Mivel azonban esztétikailag feltűnőek és nem felelnek meg az általános szépségideálnak, a jóindulatú kötőhártya-daganatokat gyakran eltávolítják.
Milyen daganatok vannak?
Hasonló a bőr többi részéhez, fekete bőr rák is fejlődhet a kötőhártya. A kötőhártyán ezt hívják kötőhártyának melanóma. Kötőhártya melanóma rosszindulatú kötőhártya-daganat.
Idővel egy kezdetben jóindulatú melanózisból, azaz a kötőhártya pigmentsejtjeinek túlzott szaporodásából alakul ki. A pigmentsejtek nagy száma miatt a kötőhártya melanóma sötétbarnától feketéig is megjelenik. A sötét szín miatt a kötőhártya melanoma nagyon jól felismerhető az egyébként fehér kötőhártyán, mint egy körülhatárolt, fekete és általában gömbölyű folt, amely gyakran kissé kidudorodik.
Mivel a kötőhártya melanoma rosszindulatú kötőhártya daganat, ezért korai eltávolítást javasolnak, és rendszeres szemész kell elvégezni. Ha a kötőhártya melanomáját nem távolítják el, fennáll annak a veszélye, hogy nagyon gyorsan nőhet a szem mélyebb rétegeibe és áttétet adhat. A kötőhártya melanoma előnyös metasztatikus útjai a szomszédosak nyirok csomópontok a fej és a nyak területen.
Ebben a szakaszban a kötőhártya melanomáját nagyon nehéz kezelni, és a szövődmények aránya magas. Kötőhártya lymphoma a kötőhártya rosszindulatú daganata is. Lazac rózsaszínű kidudorodásként növekszik leginkább az alsó fedél alsó hajtásában, a szem felé néző oldalon.
Mivel külsőleg hasonlít az ártalmatlanokra kötőhártya-gyulladás, azaz a kötőhártya gyulladása, néha elhamarkodott téves diagnózishoz vezet. A kötőhártya lymphoma rosszindulatú növekedése miatt sebészileg el kell távolítani. A kötőhártya nem ritka lymphoma szisztémás betegség részeként fordulhat elő, azaz az egész testet érinti.
Ezért a kötőhártya-limfóma diagnosztizálásakor mindig további rosszindulatú folyamatokat kell keresni a betegben. Ha azonban a kötőhártya-limfómát időben eltávolítják, és nincs további szervi érintettség, jó prognózisa van. Ban ben gyermekkor, a kötőhártya-limfóma gyakran fordul elő egy generalizált non-Hodgkin-limfóma összefüggésében.
Ez egy bizonyos típusú limfóma, amely a vér, köznyelven „vérrák“. A betegség az egyéntől függően különböző módon lehet rosszindulatú. Az afrikai régióból származó gyermekeknél megnő a kötőhártya-limfómák előfordulása Burkitt-daganat alapján (Afrikában endemikus).
A kötőhártya-daganat általában viszonylag kevés tünetet okoz a betegeknél. Ezek elsősorban a kötőhártya-daganat helyétől, méretétől és típusától függenek. A betegek az idő múlásával gyakran észreveszik az egyébként fehér kötőhártya kicsi, sötétebb elszíneződését, amely nem tűnik el, hanem növekszik a mérete és intenzitása.
Néha az elszíneződés kissé megemelkedik, így egyfajta kis csomóként jelenik meg az egyébként sima kötőhártyán. Magát a látást a kötőhártya-daganat teljesen nem befolyásolja. Néhány beteg leírja a idegen test érzés a szemben vagy enyhe duzzanat, különösen akkor, ha a kötőhártya-daganat növekszik.
Az idegen test érzése vagy a tumor göbös emelkedése a kötőhártya irritációját és vörösségét okozhatja, száraz szemek és további kötőhártya-gyulladás. A kötőhártya-daganat által okozott elszíneződéstől függetlenül a szem vörösnek tűnik, és fokozott könnyezés léphet fel. Maga a kötőhártya-daganat azonban nem okoz fájdalom.
A látás legfeljebb némileg károsodhat a későbbi szakaszokban, amikor a daganat már akkora méretet öltött, hogy a szem már nem zárható le teljesen, vagy a látótengely már nem áll középen. Ezek azonban extrém esetek, amelyekkel ma már nem találkozunk orvosilag magasan fejlett országainkban. Mivel a kötőhártya-daganatok a szem külső részén, azaz a kívülről látható elülső részen található daganatok, általában szabad szemmel már jól láthatók.
Ennek ellenére elengedhetetlen a szakértővel való konzultáció szemész hogy különféle eszközök segítségével közelebbről is szemügyre vehesse és értékelje a kötőhártya változását. A standard a réslámpával végzett vizsgálat, amely lehetővé teszi a kötőhártya és a szem megmaradt elülső szegmensének jó megtekintését. Ezen felül a szemész mesterségesen tágíthatja a tanítvány val vel szemcsepp hogy durva képet kapjon arról, mi történik a szem belsejében és a szem hátsó részeiben, például a retinában.
Ez azért fontos, hogy fel lehessen mérni a daganat mértékét és növekedését. Ezenkívül a szemész képalkotó technikákkal kívánja felhasználni a megállapítások fényképes dokumentálását (ami fontos a növekedés sebességének felméréséhez), és metszeti képalkotási technikákat annak megvizsgálására, hogy a kötőhártya-daganat elterjedt-e már a mélyebb rétegekben. Végül, és végül a végső diagnózis szempontjából döntő, mintát veszünk.
Ezt aztán el lehet küldeni a patológiai osztályra, ahol részletesen megvizsgálják, és genetikai diagnosztikai módszerek segítségével lehetővé teszik a pontos kötődést a különböző típusú kötőhártya-daganatok között. Szükség esetén a mintagyűjtés tartalmazhat kísérletet a kötőhártya-daganat teljes eltávolítására és a patológiai osztályra történő elküldésére. Mivel a kötőhártya-daganat a szövet patológiás szaporodása a kötőhártyán, végső soron a műtéti eltávolítás az egyetlen lehetőség e szövetburjánzás eltávolítására.
A kötőhártya-daganat nem minden esetben igényel műtétet. A jóindulatú kötőhártya daganatokat, például a kötőhártya papillómáját vagy a limbus dermoidot általában nem távolítják el. A rosszindulatú degeneráció veszélye nincs, növekedésük olyan lassú, hogy nem kell eltávolítani őket.
Mivel azonban egyes betegek számára kozmetikai problémát jelentenek, és nem kompatibilisek személyes esztétikai érzékükkel, ennek ellenére gyakran eltávolítják őket. Attól függően, hogy feltétel a kötőhártya-daganat és a páciens esetében az eljárást helyi vagy rövid távú érzéstelenítésben hajtják végre. A kötőhártya-daganatot ezután finom szikével kivágják, és a kötőhártyát szükség esetén ragasztják vagy varrják.
Más a helyzet a rosszindulatú kötőhártya-daganatokkal, például a kötőhártya-melanomával vagy a kötőhártya-limfómával. Ezek elfajultak rák sejtek, amelyek potenciálisan növekedhetnek a környező szövetrétegekbe, és legrosszabb esetben az egész testben elterjedhetnek. Ezért mindenképpen szükség van műtétre.
A daganat típusától függően kemoterápiás kezelés or krioterápia (egy bizonyos terület befagyasztása) alternatívaként vagy kiegészítő jelleggel is fontolóra vehető, de ezt a szemésznek a hisztopatológussal egyeztetve kell eldöntenie. Az eljárás hasonló a jóindulatú daganatok eltávolításához, azzal a különbséggel, hogy nagyobb területet lehet eltávolítani a „láthatatlan” tumorsejtek eltávolítása érdekében. Legyen az jóindulatú vagy rosszindulatú, mindkét esetben az eltávolított szövetet később egy patológus vizsgálja meg és értékeli annak megállapítására, hogy a szem megmaradt sejtjeit el kell-e távolítani, vagy a daganatot teljesen kivágták-e.
A kötőhártya-daganatok okai ugyanolyan változatosak, mint azok megnyilvánulásai és súlyossága. A legtöbb daganatos betegséghez hasonlóan a kötőhártya-daganatokat is a genetikai anyag, vagyis a gének mutációja okozza, amelyek felelősek a szövet rendellenes növekedéséért. Ezek a mutációk pusztán véletlenül fordulhatnak elő, apró hibák miatt, amelyek a sejtjeinkben végbemenő regenerációs és duplikációs folyamatok során fordulnak elő.
Vagy külső hatások is okozhatják. A mutagén anyagok és anyagok elsősorban sokféle sugárzást tartalmaznak. De nem csak a radioaktív sugárzás, például az atomerőművekben található, káros a genetikai anyagunkra.
A napsugárzás mindennapi sugárzása, az úgynevezett UV A és UV B sugárzás a bőrünkön keresztül is behatolhat a génekbe, és ott mozgásba hozhatja a mutációs folyamatokat. Ennek eredményeként előfordulhat, hogy az egyes beteg sejtek gátlástalanul degenerálódnak, növekednek és szaporodnak. Ezek a sejtek képezik a kezdeti tumorsejteket.
Jóindulatú daganatokban, például a limbus dermoidban vagy a kötőhártya papillómájában, a daganatsejtek immár gátlástalanul tovább növekednek, és kiszorítják az egészséges környező szövetet, de nem hatolnak bele, és nem rontják annak szerkezetét és működését. A rosszindulatú daganatos sejtek különbözőek. Növekszik számuk és méretük, és tovább terjeszkednek és más sejtekké nőnek, és elpusztítják őket.
Ez a helyzet például a kötőhártya-lymphomákkal. A rosszindulatú daganatokat a lehető leghamarabb kezelni kell. A kötőhártya-daganat típusától és súlyosságától függően a kezelés a daganat műtéti eltávolításából és szükség esetén kemoterápiás utókezelésből áll.
Jóindulatú daganatok esetén gyakran elegendő a növekedésük rendszeres ellenőrzése és a megfelelő kezelés megkezdése csak akkor, ha a daganat növekedése gyorsan halad. - A lymphoma terápiája
- A kemoterápia megvalósítása
A kötőhártya-daganat prognózisa a daganat típusától függ. A diagnózis ideje szintén fontos, mivel a daganat típusától függően a növekedés előrehaladottabb lehet.
A jóindulatú kötőhártya-daganatok ártalmatlanok, és csak a szem kozmetikai károsodását jelentik. Elvileg nem kell eltávolítani őket, és ha a beteg nem bánja, egész életében a szemben maradhat. A rosszindulatú kötőhártya-daganatokat, különösen a kötőhártya melanomáját (azaz a kötőhártya fekete bőrrákját), a lehető legkorábban el kell távolítani, és ha szükséges, további besugárzást vagy kemoterápiás kezelést kell alkalmazni.
Különösen a kötőhártya melanoma hajlamos gyorsan növekedni és kialakulni metasztázisok. Miután elérte ezt a stádiumot, a kezelés nehéz és a teljes gyógyulás sajnos nem valószínű. Általánosságban elmondható, hogy a kezelő szemész szoros nyomon követése nagy jelentőséggel bír annak érdekében, hogy fel lehessen ismerni és kezelni a tumor növekedésének lehetséges előrehaladását, vagy műtét után a tumorsejtek időbeni megjelenését.
Sajnos a kötőhártya-daganatok erősen kiújulnak. Ez azt jelenti, hogy a kötőhártya-daganat megismétlődésének valószínűsége műtéti eltávolítás után is viszonylag magas. Ez még fontosabbá teszi, hogy kapcsolatban álljon a szemorvossal, rendszeresen megvizsgálja önmagát és figyelmes legyen.
