A kronobiológia szerint a nappali emberek vagy az úgynevezett pacsirta genetikailag nappali aktív korai kelők. Az éjszakai emberek vagy az úgynevezett baglyok viszont éjszakai életűek, és reggel hosszabb ideig alszanak. Azok, akik hosszú távon a biológiailag előre beprogramozott alvás-ébrenlét ritmusukkal ellentétesen élnek, nappal is fejlődhetnek fáradtság sőt pszichózisok.
Mik azok a nappali és éjszakai emberek?
Emberekkel kapcsolatban a kronobiológia megkülönbözteti az úgynevezett nappali embereket és az éjszakai embereket az alvás-ébrenlét ritmusa kapcsán. A kronobiológia a viselkedési minták és fiziológiai folyamatok időbeli szervezésével foglalkozik. Ennek összefüggésében a biológiai részterület többek között a különféle élőlények alvás-ébrenlét ritmusát írja le. Ez a ritmus genetikailag előre be van programozva, és csak nehezen változtatható meg panaszok nélkül. Adott egy bizonyos alkalmazkodóképesség, de az alapvető tendencia nem változtatható meg. Emberekkel kapcsolatban a kronobiológia megkülönbözteti az úgynevezett nappali embereket és az éjszakai embereket az alvás-ébrenlét ritmusa kapcsán. A nappali embereket más néven sólyomnak is nevezik. Az éjszakai embereket gyakran baglyoknak hívják. A kronobiológia szerint ezek a baglyok hosszú alvók, akik éjszaka aktívabbak, mint nappal. A csipkék viszont korán kelnek, és így nappali emberek. Az a személytől függ, hogy melyik aktivitási hajlam van genetika. A személyes belső óra információt nyújt az egyik csoport hovatartozásáról. A modern ember azonban már nem bázisok ritmusa a belső óráján, de az órákon. Ezért az emberek gyakran a tényleges alvás-ébrenlét ritmusukkal ellentétben élnek. Ez a viselkedés elősegítheti a betegségeket és a kimerültség állapotát.
Funkció és feladat
Az élőlény alvás-ébrenlét ritmusa alkalmazkodik életfeltételeihez. Például az oroszlánok alkonyatkor genetikailag aktívak. Élőhelyük forró déli napsütése alatt pihennek. Napközben alszanak és regenerálódnak. Csak a hűvös szürkület fázisában ébrednek fel igazán, és vadászni indulnak. Az éjszakai rágcsálók viszont úgy menekülnek a nappali fénytől, hogy takarmányozásukat az éjszakai órákra korlátozzák. Ezekben az éjszakai órákban sok ragadozó nehezebben észleli őket. Az alvás-ébrenlét ritmusa tehát fontos evolúciós paraméter, és egy szervezet alvási fázisait a genetikai alvás-ébrenlét ritmusa szabályozza. Ez igaz az emberekre is. Alvás közben többször átmegyünk a könnyű és a mély alvás fázisain. Ezen kívül vannak a REM alvás fázisai, vagyis az álom alvás. Az alvási fázisok ritmusa megegyezik az alvás-ébrenlét ritmusával. Az alvás vége felé az alvási fázisok egyre gyorsabban váltakoznak, amíg az illető felébred. Ha egy személy a csipkék közé tartozik, akkor az alvási fázisok gyorsított váltakozása a kora reggeli órákban zajlik. A baglyok esetében viszont a gyors váltakozás nem a kora reggeli órákban történik, hanem késleltetve van velük szemben, és viszonylag később a nap folyamán. Azok, akik biológiai ritmusukkal ellentétben alszanak, így akadályozhatják saját alvási fázisaik természetes szabályozását. Amint az ébredési idők nem esnek egybe a genetikailag előre meghatározott ébrenléti fázisokkal, az ébredés az alvás bizonyos fázisaiban zavarja a testet. Az egyes alvási fázisok célja kikapcsolódás, feldolgozás és fizikai regeneráció. Például a test öngyógyító ereje összehasonlíthatatlanul nagyobb alvás közben, mint az ébrenléti szakaszban. A hibás sejteket az alvási fázis során elutasítják, és helyettesítik a sejtosztódási folyamatokkal. Az egyes alvási fázisok összehangolódnak a regeneráció ezen céljával. A fázisok zavara tehát a legrosszabb esetben is megzavarja a szervezet regenerációs folyamatait, vagy megszakítja a mentális feldolgozást és tanulás folyamatok, mivel ezek a REM fázisban zajlanak. Az a tény, hogy az emberek külső időzítők szerint orientálják alvásukat, szükség esetén megzavarhatja ezt a természetes folyamatot, és megzavarhatja az alvási fázisokat. A nappali emberek úgy viselkednek, mint az éjszakai emberek, vagy az éjszakai emberek, akik úgy élnek, mint a nappali emberek, így megzavarják saját alvási fázisukat és regenerációs folyamataikat, amint ez részben a műszakos munkában a modern időkben történik. A genetikailag előre meghatározott ritmustól való eltérés különféle fizikai panaszokat eredményezhet.
Betegségek és betegségek
A zavart alvás-ébrenlét ritmusának jelzése vagy a saját alvás-ébrenlét ritmusával ellentétes élet jelzése gyakori ébrenléti fázis lehet, amely megszakítja az alvást. Alvó laboratóriumban az ilyen jelenségek nyomon követhetők és értékelhetők. Alapvetően az emberek minden alvás során bizonyos arányban lépnek be az egyes alvási fázisokba. Ha ezeknek az alvási fázisarányoknak az aránya megzavarodik, akkor ez a saját ritmusával ellentétes életre utaló jel is lehet. Az alvási fázisok aránya szintén ellenőrizhető egy alváslaboratóriumi vizsgálat során, és ezek alapján megbecsülhető agy hullámmérések. Azoknak, akik nem a belső órájuk szerint élnek, ennek következtében különféle panaszokkal kell megküzdeniük. Először is, a zavart alvás-ébrenlét ritmus általában érezteti magát formájában fáradtság, fáradtság vagy kimerültség. Az érintettek gyakran hajlamosabbak a fertőzésekre, mert immunrendszer a zavart alvási fázisok alatt már nem tud regenerálódni. Koncentráció a problémák ugyanolyan gyakoriak, például azért tanulás a folyamatokat már nem lehet feldolgozni zavart REM alvás közben. Mivel az alvási fázisok zavara akadályozza a mentális feldolgozás folyamatait is, később pszichológiai panaszok is jelentkezhetnek. Például egy állandóan zavart alvás-ébrenlét ritmus megnyilvánulhat depresszió. Ha krónikus rendellenesség van jelen, akkor néha pszichózisok is kialakulnak a depressziókból.
