Az orbicularis oris reflex az orbicularis oris izom kóros külső reflexe, amelyet a száj. A neurológiai diagnosztikában a reflex mozgás jelenléte utal agy-szerves károsodás. Gyakran a reflexet oksági ischaemia előzi meg a pons régiójában.
Mi az orbicularis oris reflex?
Az orbicularis oris izom összehúzódik a idegrendszer miután megérintette a száj vagy a szájpad irritációja. reflexek fiziológiailag jelen vannak az emberi testben. Általános szabály, hogy akaratlan izom összehúzódások védőek reflex vagy monoszinaptikus belső reflexeknek vagy poliszinaptikus védő reflexeknek felelnek meg. A reflexnek mindig van afferens és efferens végtaga. Az afferensek a kiváltó észlelési ingereket továbbítják a központ felé idegrendszer. Az efferens lábak kiváltják a motor reflex válaszát. A fiziológiai mellett reflex, a neurológia felismeri azokat a kóros reflexeket, amelyek csak neurológiai károsodásban szenvedő betegeknél válthatók ki. Ezen kóros reflexek között van az orbicularis oris reflex, amelyet palatális reflexnek is neveznek. Reflexívjének afferens végtagja az trigeminus ideg. Az efferens végtag megfelel a arcideg. A reflex kiváltása a felső motoneuron elváltozásaira, a pons és az agykéreg közötti idegpályák károsodására vagy más agy-szerves rendellenességek. Az orbicularis oris izmok összehúzódnak a idegrendszer miután megérintette a száj vagy a szájpad irritációja. Az összehúzódás miatt az ajkak előrehajolnak.
Funkció és feladat
Az orbicularis oris reflex nem természetes reflex, ezért nincs előnye az ember számára. A neurológia szempontjából azonban a patológiás reflexívnek diagnosztikai értéke van, és így segíti a agy-szervi károsodás. A reflex mozgást a motor motoros része hajtja végre arcideg. Ez a VII koponyaideg, amely beidegzi a fej érzékszervi, érzékszervi, motoros és paraszimpatikus rostokkal. Az ideg szenzoros-szenzoros részét közbenső idegnek is nevezik. A motoros magok a hüvelyekben helyezkednek el, és más minőségű szálakkal csak akkor kapcsolódnak, miután megkerülik az úgynevezett belső facialis térdet. A arcideg motorikusan beidegzi az orbicularis izmot, és az orbicularis oris reflex reflexívében hajtja végre az izom összehúzódását. Az orbicularis oris izmot a száj gyűrűizomzatának is nevezik, és a száj záró mozgásain kívül részt vesz az ajkak csúcsosodásában is. Emiatt angolul csókizomnak is nevezik. Az orbicularis oris reflexen belül az ajkak kiemelkedése megfelel a csók mozgásának. A reflexív afferens végtagjaként a trigeminus ideg, az arcideg mellett fontos szerepet játszik az orbicularis oris reflexben, amelyet nem szabad lebecsülni. Ez az ötödik koponyaideg szenzoros és motoros idegrostokat hordoz, amelyek eljutnak a fej terület három ágban. A szájzugokat érzékenyen beidegzi az ideg. Így az ideg ezeken a struktúrákon rögzíti a kopogtató mozgásokat, amelyek a reflexíven való áthaladás után kiváltják az ajkak kóros reflexmozgását. A reflex áramköre áthalad a piramis ideg traktusain a gerincvelő. Az elülső szarvában gerincvelő, a központi idegrendszer felső és alsó motoneuroneit az úgynevezett piramis traktusok kötik össze. Az orbicularis oris reflex az egyik kóros idegen reflex, mert a gerincvelő vissza-vissza szinapszisok és így nem hordozza ugyanazon szervben effektorait és affektorait.
Betegségek és panaszok
Az orbicularis oris reflex mindig a neurológiai betegség vagy sérülés tünete. Leggyakrabban tüneti módon kíséri a pseudobulbar bénulást. Az ilyen bénulás a kortikonukleáris kétoldalú károsodásából származik agytörzs traktusok, amelyek a caudalis koponyaideg-magokig nyúlnak. A károsodás a száj és a garat izmainak központi spasztikus paraparesisét váltja ki. Beszéd zavarok valamint korlátozott nyelv mobilitás és lenyelés nehézségeket jellemzi a klinikai képet. A fokozott mesterséges reflex és a piramis traktus jelei diagnosztikai indikátorként használhatók az orbicularis oris reflex mellett. A klinikai kép egyik leggyakoribb oka az agy érelmeszesedés, amely több ischaemiás agyi infarktusot okoz a koponyaideg magjaihoz csatlakozó kortikonukleáris utakban. Csak ritkán okozzák a jelenséget neurológiai betegségek, például a gyulladásos autoimmun betegség sclerosis multiplex vagy például szifilisz. Elméletileg többszörös agyi áttétek az elváltozások oka is lehet. Ez az ok azonban olyan ritka, mint a pszeudobulbaris bénulás MS vagy lues miatt. A spasztikus paraparesis lehet az orbicularis oris reflex nagyobb kerete is. Ilyen paraparesis akkor következik be, ha a felső része károsodik motoros idegsejt, mint például a degeneratív betegség ALS vagy immunológiai okozhatja gyulladás. ALS-ben a motoros idegrendszer darabonként romlik. SM-ben immunológiai gyulladás elpusztítja a központi idegrendszer idegszövetét. A központi idegrendszer motoneuronális elváltozásaiban általában más kóros reflexek jelennek meg. Pontosabban, a Babinski csoport reflexei a károsodott motoneuronok mutatóinak tekinthetők. Mivel a központi motoneuronok jelentik az összes reflexív és önkéntes mozgás felsőbb irányítási jogkörét, különféle mozgászavarok és mozgáshibák jellemzik a motoneuronális elváltozás klinikai képét. Az orbicularis oris reflex jelenlétének helyes értelmezéséhez az ideggyógyász a reflex diagnózis mellett képalkotó technikákat, például MRI-t is igénybe vesz.
