A szűrés meghatározza, hogy mely észlelési tartalom éri el a gondolkodó tudatot. Észlelésük alapján emlékezet és tapasztalat szerint minden embernek vannak kulturálisan meghatározott és személyes szűrői is. A pszichózis, a agyA szűrők homályosabbak, mint egy átlagembernél.
Mi a szűrés?
A szűrés meghatározza, hogy az észlelt tartalom milyen gondolkodási tudatig jut el. Az emberek nagyjából hallják és látják, amit hallani és látni akarnak. Az emberi felfogást ugyanis olyan rendszerek szűrése jellemzi, amelyek blokkolják a látszólag lényegtelent és lehetővé teszik az emberek számára, hogy tudatosan csak egy helyzet nyilvánvalóan fontos ingereit tapasztalják meg. Az inger relevanciájának értékelését a agy a múlt felfogása, a hozzá kapcsolódó érzések, személyes érdekek és az egyén értékei alapján. A szűrő megvédi a tudatot az inger túlterhelésétől. Ha az emberek tudatosan érzékelnék az összes ingert, akkor nehezen találnák meg az utat az ingerek ezen dzsungelén. Evolúciós szempontból a szűrő funkció, mint az észlelés fontos része, szintén nagy jelentőséggel bír, mivel lehetővé tette az ember őseinek, hogy könnyebben felmérjék a veszélyeket.
Funkció és feladat
Az ember agy órajel-frekvenciája egy kilohertz. Szorosan kapcsolva szinapszisok különböző jellemzőkkel kémiai folyamatok révén hatékony módon nyerik ki az információkat. Ezenkívül az agy körülbelül két petabájtos tárolókapacitással rendelkezik. Ez a nagy teljesítményű számítógép kapacitásának körülbelül 1000-szeresének felel meg. Az emberi érzékszervek mindegyikének megvan a maga emlékezet tér. Az érzékszervi benyomásokat a múltbeli észlelések alapján kategorizálják, hálózatba kapcsolják, osztályozzák, érzelmesek, szenzorosan integrálják, értelmezik és összekapcsolják az agy nyelvével. Az emberi percepciós apparátus működése a szűrésre is támaszkodik. Ez a szűrés az észlelés alapján történik emlékezet. Számtalan inger áramlik az emberre másodpercenként. Ha minden ingert tudatosan észlelünk kívülről, akkor az felülmúlja az emberi tudat képességét. A szűrőrendszeren keresztül az emberi lény tudatosan csak azokat az ingereket veszi fel a környező világból, amelyeket értelmesnek tart. Ebből a célból az agy az észlelési benyomásokból válogatja azokat az ingereket, amelyek tapasztalata alapján fontosak a jelenlegi helyzet szempontjából. Minden más inger a tudatalattiba vándorol, és így kiszűrődik. Ennek a szűrésnek az eredményeként az emberek például a madárdalokat csak a háttérben vagy egyáltalán nem tudatosan érzékelik, ha éppen fontos beszélgetést folytatnak. Az a tény, hogy az emberek egy bizonyos autó megvásárlása után gyakrabban látják ezt a modellt a városban, mint korábban, az agy észlelési szűrőjének is köszönhető. Ez utóbbi példa mindenekelőtt azt az értékelési funkciót mutatja be, amelyet az agy az összes észlelt inger tekintetében teljesít. Minden ember a saját szűrőrendszere szerint értékeli a helyzeteket és a bennük fellépő ingereket. Dieter Pabst releváns szűrőként megemlíti például a személyes tapasztalatokat és a saját etikáját. Így a nevelés mellett óvoda, iskola és szülői ház, a baráti kör és a kultúra is befolyásolja az egyén személyes szűrőjét. A személyes szűrő értékrendjei közé tartozik az etika és erkölcs, a lelkiismeret, az ideológiai és vallási nézetek, az igazságosság, a dogmák vagy a babona eszméje. Szintén az egyén érdekei veszik a szűrő funkciót: például a foglalkozás, a hobbi és a hajlam. A szenzoros benyomások kultúrája és kulturális értékelése tehát a szűrő egyik részét képezi. A másik részt a személyes tapasztalatok és a személyes értékek alkotják, amelyek a nevelésen, az oktatáson és a más emberekkel való interakción alapulnak. A kognitív nyelvészek szerint például a nyelv képviseli a kulturális szűrőt. A nyelv irányítja a figyelmet: ha például egy kultúrában 100 különböző szó van a hóra, akkor az adott nyelv beszélőjének alaposabban kell megvizsgálnia a lehullott havat, mint annak a nyelvnek a beszélője, ahol csak egyetlen hó szó szerepel. Az emberi észlelés egyéni tapasztalati szűrője viszont szorosan kötődik az érzékelési memória érzéseihez, elvárásaihoz és értékeihez.
Betegségek és betegségek
Bizonyos esetekben az agykárosodott betegek valóságszűrője már nem működik. Ezután az érintett emberek a jelenlegi helyzettől teljesen független memóriatartalmak alapján járnak el. A súlyos memóriazavarok általában ehhez a jelenséghez társulnak. A legtöbb esetben azonban az érintett emberek nincsenek tudatában ezeknek a memóriazavaroknak. A betegek agya helytelen jelentőséggel bír a memóriáknak és valenciáknak a rossz pillanatban. Az agy valóságszűrője általában csak azokat a tartalmakat gyűjti ki a memóriából, amelyek kapcsolatban állnak a jelennel. Ebben a rendellenességben szenvedő betegeknél az agy már nem képes erre a folyamatra. Nemcsak fizikai, hanem mentális rendellenességek is kísérhetik az észlelés téves irányítású szűrését. Ez a helyzet például a pszichózisokkal. Általában az agyban lévő szűrők többé-kevésbé élesen vannak beállítva, és csak az aktuális jelentőségűeket segítik felismerni az ingerek és benyomások rengetegében. A pszichózis, a szűrők sokkal homályosabban vannak beállítva. Emiatt ellenőrizetlen ingerek és asszociációk áradnak rájuk. Az emberek mindennapi tudata viszonylag merev a szűrők miatt. Az a személy, akivel pszichózis or skizofréniamásrészt rendkívül dinamikus és élénk az alacsony szűrőélesség miatt. Ez az összefüggés utal a zsenialitás és az őrület közötti kapcsolatra, ahogy a zsenikről mindig is azt mondták. Így a kreatív ember szűrői is nyitottabbak az asszociációra, mint a nem kreatív személyek.
