A leukémia gyógyítható? | Leukémia

A leukémia gyógyítható?

Elvileg a leukémia nem olyan könnyű megválaszolni. Először is, sokféle formája létezik leukémia. Terápiájukban és gyógyíthatóságukban egyaránt különböznek. Másrészt számos egyedi tényező, például a beteg kora vagy genetikai változások határozzák meg a terápia sikerét.

Elvileg azonban az akut leukémia elvben gyógyítható. Különösen gyermekeknél, akut nyirok leukémia, vagy röviden az ALL, nagyon jó eséllyel gyógyul manapság. A krónikus leukémiákat viszont általában csak a csontvelő transzplantáció.

Kemoterápiás kezelés önmagában itt nem elegendő. Ennek ellenére általában kevésbé agresszívek, mint az akut formák, így az érintettek végleges gyógyítás nélkül is jól élhetnek a betegséggel. Ezenkívül a modern vizsgálatok azt mutatják, hogy a leukémia terápia állandó változáson megy keresztül: az ember vér formációs rendszer hierarchikusan felépített.

Az úgynevezett őssejtből több sejtsor alakul ki több közbenső szakaszban az érett fehérig vér sejt (leukocita) vagy az érett vörösvérsejt (eritrocita) képződik. Csakúgy, mint egy „normális” daganat, mint pl emlőrák or vastagbél rák, amely degenerált sejteken alapul, ezek a sejtek a különböző fejlődési szakaszokban vagy köztes szakaszokban is kontrollálatlanul degenerálódhatnak és növekedhetnek, azaz nem alkalmazkodnak a test igényeihez, és így kiszoríthatják más sejtvonalakat. Ezek a megnövekedett termelt sejtek funkcionálisan inaktívak.

A sejt érését differenciálódásnak nevezzük. A leukémiákat többek között differenciálási jellemzőik szerint osztályozzák. A degenerált sejtek egy úgynevezett mieloid vagy egy úgynevezett nyirokprekurzor sejtből származhatnak.

A mieloid sejtvonal (a csontvelő) a vörös prekurzor celláját tartalmazza vér sejtek (vörösvértesteket), a vér vérlemezkék (trombociták) és a granulociták, amelyek rendkívül fontos szerepet játszanak az olyan kórokozók elleni védekezésben, mint pl. baktériumok és nevüket annak a tulajdonságnak köszönhetik, hogy sejttestükben vannak úgynevezett granulátumok („granulátumok”), amelyek a védekezéshez szükséges anyagokat tartalmaznak. A nyirokrendszer kifejezés azt jelenti, hogy az érintett leukémia sejtjei degenerált érett prekurzor sejtek nyirok sejtek (limfociták). További osztályozási rendszer az érintett sejtek érettségi foka, vagyis hogy az érett (késői fejlődési szakaszok) vagy az éretlen (korai fejlődési szakaszok) sejtek degenerálódnak-e.

A besorolás szempontjából az is fontos, hogy a betegség akut lefolyást mutat-e, vagyis hogy néhány héten vagy hónapon belül megjelent-e és rosszabbodott-e, vagy meglehetősen krónikus, lassú lefolyású volt-e. Ez utóbbi besorolást azonban már nem használják gyakran. Mindazonáltal ez a besorolás nagyon hasznos a betegség megértésében, mivel az akut leukémia általában éretlen sejtekből származik, amelyek aztán még inkább nem képesek működni, míg a krónikus leukémia érett sejt prekurzorokból származik.

A leggyakoribb és legismertebb leukémia az ALL (akut limfocita leukémia), az AML (akut mieloid leukémia), a CLL (krónikus limfocita leukémia) és a CML (krónikus myeloid leukémia). Az AML az akut myeloid leukémia rövidítése. Ez a leukémia leggyakoribb formája felnőtteknél.

Németországban évente 3.5 új diagnózist állítanak fel 100,000 XNUMX lakosra. Ezáltal az AML az egyik ritka betegség. A betegség a vérképző sejtekben keletkezik csontvelő.

Normális esetben a vérsejtjeink ott bonyolult lépésekben és sorrendben képződnek. Az AML-ben a folyamat nem működik egyensúly és az egyes, „degenerált” sejtek kontrollálatlanul szaporodnak. Ennek eredményeként a vért éretlen, működésképtelen leukémia sejtek árasztják el.

Amikor a mieloid sorozat sejtjei degenerálódnak, ezt AML-nek nevezik. Ezek a sejtek magukban foglalják a vörösvérsejteket (vörösvértesteket), vér vérlemezkék (trombociták) és a fehérvérsejtek (leukociták). A betegség oka nagyrészt ismeretlen, de a sugárterhelés és az egyes kémiai anyagok fontos szerepet játszanak.

A meglehetősen nem specifikus mellett influenza-szerû tünetek, az érintettek fokozottan hajlamosak a fertõzésekre, Krónikus fáradtság, gyengeség vagy sápadtság. Gyakran előfordulnak zúzódások, orrvérzés és apró bőrvérzés figyelhető meg. Elvileg azonban a leukémia sejtek minden szervet megtámadhatnak és különféle tüneteket okozhatnak.

A vezető megállapítás a leukémia sejtek, más néven blasztok jelenléte a vérben és / vagy a csontvelőben. Vér vérlemezkék és a vörösvérsejtek a diagnózis felállításakor gyakran súlyosan csökkentek. AML, mint az összes akut forma vérrák, nagyon agresszív betegség.

Ezért elengedhetetlen a kezelés azonnali megkezdése! A leukémia sejtek teljes megsemmisítése érdekében különféle kemoterápiás szereket kombinálnak. Ezt polikemoterápiának is nevezik. Bizonyos esetekben csontvelő átültetés növelheti a gyógyulás esélyét.

A terápia alatt számos mellékhatás fordul elő. Ezek lehetnek hányinger, hányás, hajhullás, a szájüregi gyulladás nyálkahártya vagy fertőzések. Az AML gyógyulásának esélyei változnak, és többek között a betegség stádiumától, a beteg formájától és életkorától függenek.

A CLL a krónikus limfatikus leukémiát jelenti. Németországban körülbelül 18,000 XNUMX ember szenved a betegségben. Általában az idősebb emberek CLL-ben szenvednek.

Az átlagos életkor a diagnózis felállításakor 70 és 72 év között van. A CLL oka a B-limfociták ellenőrizetlen szaporodása, az egyik alcsoportja fehérvérsejtek. Ellentétben az egészséges fehérvérsejtek, a beteg B-limfociták szignifikánsan hosszabb túlélési idővel rendelkeznek.

Ennek eredményeként a működésképtelen leukémia sejtek „elárasztják” a vérrendszert, és különösen beszivárognak a szervekbe nyirok csomópontok, lép és a máj. Az esetek körülbelül felében a CLL észrevétlenül és tünetek nélkül halad előre hosszú ideig. Gyakran a betegséget csak véletlenül fedezik fel!

Lehetséges, meglehetősen nem specifikus tünetek lehetnek a fáradtság, láz, fogyás vagy éjszakai izzadás. Fájdalommentes duzzanata nyirok csomópontok, krónikus viszketés vagy csalánkiütés figyelhető meg sok betegnél. Ezek közül a legsúlyosabb a betegség betegséggel összefüggő korlátozása lehet immunrendszer.

Ennek súlyos bakteriális vagy vírusos fertőzések lehetnek az eredményei. Diagnosztikailag úttörő a limfociták tartós növekedése, valamint a leukémia sejtek tipikus megjelenése mikroszkóp alatt. További vizsgálatok, például egy ultrahang a has képe vagy a biopszia az nyirokcsomók, igazolni tudja a diagnózist.

A jelenlegi ismeretek szerint a CLL nem gyógyítható okozati úton csontvelő-átültetés nélkül. A tumorsejtek csak nagyon lassan osztódnak, ezért a betegség nagyon lassan halad. Ezért az elején elegendő a rendszeres ellenőrzés.

Az előrehaladott stádiumokban a gyógyszeres kezelést alkalmazzák. A következők kombinációjából áll kemoterápiás kezelés és a antitestek. Elvileg a beteg kora és általános feltétel a fő tényezők, amelyek meghatározzák a terápia típusát.

Így a tüneti CLL-t mindig kezelik. Ha a diagnózis meglehetősen véletlen, és a beteg tünetmentes, akkor a kezelés nem szükséges. A krónikus mieloid leukémia vagy röviden CML ritka formája vérrák.

Évente csak 1-2 embert diagnosztizálnak, 100,000 50 lakos. Elvileg bármely korosztályú ember megbetegedhet. Ennek ellenére megfigyelhető az 60 és XNUMX év közötti felhalmozódás.

Érdekes módon a CML tipikus genetikai változáson alapul. Ennek oka, hogy az úgynevezett „Philadelphia kromoszóma” szinte minden CML-ben kimutatható. A CML, akárcsak a leukémia minden formája, a csontvelő vérképző sejtjeiből származik.

Jellemzően a betegség a fehérvérsejtek egyik altípusának, a granulociták gátlás nélküli gátlásához vezet. Az akut leukémiákkal ellentétben a CML lassan halad és alattomos tünetekkel kezdődik. A kúra összesen 3 fázisra osztható: Először is, a tömegesen megnövekedett granulociták száma a CML tüneteihez vezet.

A terápia során ezért e vérsejtek csökkentését célozzák. Kemoterápiás szerek, valamint modernek antitestek használt. Gyakran enyhe citosztatikus gyógyszerek elegendők a diagnózis után, így a betegeknek ritkán kell komoly mellékhatásokra számítaniuk.

A vérkép változásokat, a CML-betegeket szorosan figyelemmel kell kísérni. Előrehaladott betegség progresszió esetén csontvelő átültetés figyelembe vehető.

  • Krónikus szakasz: A diagnózist gyakran ebben a szakaszban állapítják meg.

    Gyakran „hallgat”, és akár 10 évig is eltarthat. Tipikus tünetek lehetnek Krónikus fáradtság, fogyás vagy éjszakai izzadás. A betegek gyakran panaszkodnak fájdalom a has felső részén, ami a máj és a lép.

  • Gyorsítási szakasz: Ekkor a vérkép romlik. Az érintettek szenvedhetnek vérszegénység, vérzési hajlam és infarktusok.
  • Robbanásválság: A robbanásválság a CML utolsó szakasza, és hasonlít az akut leukémia súlyos tüneteire.