Vojta terápia egy olyan fizikoterápia kezelési módszert Václav Vojta neurológus fejlesztette ki az 1960-as években. Célja a központi betegségekben vagy sérülésekben szenvedők segítése idegrendszer a lehető legnagyobb mértékben nyerjék vissza mozgásszabadságukat.
Mi a Vojta terápia?
A terápia a testtartás és a mozgásszervi rendellenességek esetén alkalmazzák. Ez ugyanúgy igaz a rendellenességekre vagy a mozgáskorlátozásokra, amelyek a idegrendszer Az terápia a testtartás és a mozgásszervi rendellenességek esetén alkalmazzák. Ez vonatkozik a idegrendszer. Ezek a károsodások súlyosan korlátozzák vagy teljesen blokkolhatják az emberek veleszületett mozgásmintáit, például a megfogást, a megfordulást, a járást és az állást. A Vojta-terápia célja e mozgásminták újbóli aktiválása a fogyatékossággal élő embereknél. Hogy ez mennyiben lehetséges, magától az alapbetegségtől vagy fogyatékosságtól függ. A lehető legjobb hatás elérése érdekében a terápiás módszer az úgynevezett reflex mozgással működik. A reflexet egy bizonyos ingerre adott eszméletlen és kontrollálatlan reakcióként definiálják, ahol a mozgás a mozgást jelenti. A reflex mozgás tehát kényszerített mozgás reflex.
Funkció, hatás és célok
A Vojta terápia számos betegség esetén alkalmazható. Szinte minden mozgászavar esetén alapvető terápiának számít. Sokáig a terápiát felnőtteknél hatástalannak, csak kisgyermekeknél sikeresnek tartották. Ennek oka a gyermekek központi idegrendszerének alakíthatósága volt, amely azonban a felnőtteknél jelentősen csökken. Ezek a feltételezések tévesnek bizonyultak. Bár a könnyebb alakíthatóság növeli a siker esélyét, a sikereket ezzel a módszerrel felnőtteknél is többször érik el. A Vojta terápia egyetlen előfeltétele az izmok és az idegpályák közötti neuromuszkuláris kapcsolat. Amíg ez a vezetés jelen van, a terápia alkalmazható. Az egyik alkalmazási terület sclerosis multiplex, például. Itt kihasználják a neurológiai potenciált. Különböző indikátorok vannak a terápiára. Így alkalmazható, ha mozgászavarok lépnek fel agy károsodás vagy különféle izombetegségek esetén. Ezenkívül a bénulás különféle típusaiban is siker érhető el. Ide tartozik a karok és lábak bénulása, valamint kétoldali bénulás, feltéve, hogy a fentiek feltétel teljesül. Ezenkívül a terápiát használják összehangolás rendellenességek csecsemőkorban. Ezek tulajdoníthatók például különféle genetikai betegségek. Ezenkívül a Vojta terápiát olyan emberek számára alkalmazzák, akiknek a gerincükben korlátok vannak. Ide tartozik például scoliosis, amely a gerinc görbülete. Ezenkívül neurológiai betegségek esetén alkalmazzák, mint pl sclerosis multiplex, ischalgia és herniált lemezek. Az agyvérzés után is választott kezelés, amely segít a betegeknek megtalálni az életbe való visszatérést. A terápia elősegítheti a természetes mozgásminták visszaállítását, amennyire csak lehetséges, és így ismét megkönnyíti az életet. Típustól függően a Vojta terápia veleszületett deformitások és az ezzel összefüggő helytelen súlyviselés kezelésére is alkalmazható. Ezenkívül az ilyen eltéréseket balesetek és sérülések is kiválthatják és fájdalom okoznak. Másrészt a terápiát nem szabad alkalmazni akut és gyulladásos betegségek esetén. Nem erre a célra tervezték vagy szakosodták. Ugyanez vonatkozik a törékeny embereknél történő alkalmazására csontok, mivel a reflex mozgás itt súlyos károkat okozhat. Ezenkívül a Vojta terápiát nem szabad alkalmazni néhány szív- és izombetegség esetén. A megfelelő megállapodásokat egyedileg kell megkötni a kezelendő orvossal és gyógytornásszal. A terápia a terapeuta által kiváltott ingerekkel működik. Ezeket különböző alapállásokból aktiválják. Egy változat az aktiválás, amikor a beteg fekvő helyzetben van. Ebben az esetben a stimuláció megfelelő mozgáskomplexekhez, reflex kúszáshoz vagy reflex kanyarodáshoz vezet. Ilyen módon olyan mozgások érhetők el, amelyek a legtöbb beteg számára korábban nem voltak lehetségesek. A különböző ingerek és mozgások kombinálásával és variálásával az érintett személyre szabott terápiás program érhető el. A terápiát hozzá kell igazítani a betegséghez és annak lefolyásához, valamint a beteg egyéni igényeihez. Megfelelő terápiás programot dolgoznak ki a terapeutával együtt.
Kockázatok, mellékhatások és veszélyek
A Vojta-terápia kritikusai elsősorban a módszerek alkalmazását célozzák meg a csecsemőkön. Ebben az érintett gyermekek édesanyjai támogatják őket. Ennek oka a csecsemők sírása a terápiás foglalkozás alatt, ami pszichéshez vezet feszültség az anyának. Ezáltal kénytelen elnyomni a védelem szükségességét. Attól is tartanak, hogy tudat alatt pszichológiai károkat okoznak a gyerekeknek. A gyerekek neheztelhetnek a szülők kezelésére. Ennek alapja a csecsemők megértésének hiánya a kényszerű mozgással kapcsolatban. Lehetséges, hogy a gyermekek rossz kezeléseként fogják fel a terápiát, ami negatív hatással lenne mentális fejlődésükre. A hatalmas feszültség hogy a szülők és különösen az anyák ki vannak téve a terápia során, nem megvetendő. A helyszíni jelentések a gyermekek szüntelen sírásáról szólnak. Gyermekgyógyászok és terapeuták gyakran beszélnek olyan lehetséges forgatókönyvekről, amelyek a családot érhetik el, ha a kezelést nem folytatják. Azonban bölcs dolog először hallgat különböző gyermekorvosok és fontolják meg az alternatívákat, mielőtt a szülők a Vojta terápia folytatása mellett döntenek Bizonyos esetekben vannak más kezelési lehetőségek is, amelyek kevésbé idegtépők és kevésbé nyomják a gyermekeket. Ezért a Vojta terápiát csak akkor szabad csecsemőknél alkalmazni, ha azt egynél több fél elengedhetetlennek érzi.
