Meghatározás
A bronchiális asztma a krónikus betegség az légutak, amely egyes esetekben légszomjhoz és köhögéshez vezet. Asztmában a légutak ismételt és hirtelen szűkülnek (elzáródnak). Ha az asztma hosszabb ideig fennáll, ez a légutak strukturális átszervezéséhez is vezethet.
Melyek az asztma tipikus tünetei?
- Rohamszerű légszomj
- Száraz köhögés
- Mellkasi köhögés
- Száraz zajok kilégzéskor (ún. „Stridor”)
- Fojtási félelem
- Mellkasi szorítás
- Légszomj
- Különösen az éjszakai tünetek
Az asztma gyakran légszomj akut rohamaihoz vezet. Az embernek az az érzése, hogy nem tud megfelelően lélegezni, mert a légutak szűkek. Ez főleg éjszaka vagy kora reggel fordul elő.
Száraz zajok is vannak, főleg amikor lélegző amelyek szorongáshoz vezetnek, és ezáltal növelik a légszomjat. E támadások során ezért nagyon fontos megpróbálni nyugodt maradni és normalizálni lélegző egyenletesen és koncentráltan. Az asztma kiváltó oka a gyulladás.
Ez a sejt sok sejtjének felhalmozódásához vezet immunrendszer a tüdőben. Ennek a gyulladásos reakciónak a során fokozódik a nyálka szekréciójának kialakulása is, amely felhalmozódik a hörgőkben. Ezért fontos további köptető gyógyszerek szedése a kezelés alatt és köhögés szelektíven felfelé a nyálka.
Az asztma gyakran köhögéshez vezet, gyakran rohamokban és bizonyos ingerekre reagálva. Mivel az asztmát gyakran különböző kiváltó tényezők váltják ki, a test ezekre olykor erőszakosan reagál köhögés. Ezek a kiváltó okok közé tartozik a virágpor, az állati haj, poratka vagy fizikai megterhelés. A betegség előrehaladtával krónikus köhögés gyakran kialakul, ami a mindennapokban mindenütt jelen lesz.
Ezek a terápiás lehetőségek rendelkezésre állnak
- Az allergiás asztma kiváltó kiváltó tényezőjének elkerülése
- Hipoérzékenység (lehetőleg korai életkorban)
- Az inhalációs glükokortikoidok (pl. budezonid)
- Inhalált béta-szimpatomimetikumok (pl. Sabutamol)
- Leukotrién receptor antagonisták (pl. Montelukaszt)
- Teofillin
- Tiotropium-bromid
- Biológiai anyagok
Majdnem két évvel ezelőtt új rendszert hoztak létre az asztma terápiájában.
Ez egy úgynevezett lépésenkénti séma, amelyet hosszú távú gyógyszeres terápiára alkalmaznak. A cél a lehető legalacsonyabb gyógyszeres kezelés megkezdése, és ennek növelése a terápia sikerétől és a támadások hiányától függően. Kezdetben csak akut rohamokat kezelnek úgynevezett béta-szimpatomimetikákkal.
Ha ezek nem elegendőek és egyre krónikusabb köhögés jön létre, a következő lépés a hosszú távú terápiára való áttérés. Ez azt jelenti, hogy ezentúl napi gyógyszeres terápia javasolt. Az első itt használt gyógyszer kortizon inhalációs formában spray formájában.
A hatás kezdete nem figyelhető meg azonnal. A teljes hatás csak körülbelül 2 hét múlva alakul ki. Ezért nemcsak pusztán terápiás, hanem védő is a betegség további előrehaladásának megakadályozásában.
Kortizon naponta kétszer kell belélegezni, az adagolás az adott készítménytől függ. Az asztma gyógyszeres terápiája nagyon változatos, és lépésről-lépésre épül fel, amelyben a különböző gyógyszereket kombinálják egymással a betegség súlyosságától függően. Az egyik csoportot béta-szimpatomimetikumok alkotják, amelyek kitágítják a légutakat és ellazítják a hörgők izmait.
Ezek mind rövid hatású, mind akut rohamok esetén, mind hosszabb hatású formában állnak rendelkezésre az asztma kontrolljának fokozására. Kortizon gyulladáscsökkentőként is fontos szerepet játszik. Fontos megjegyezni, hogy a terápiás kortizonszintnek több héten keresztül fel kell épülnie ahhoz, hogy megfelelő hatású legyen.
Egyéb gyógyszerek közé tartozik a légzőszervi dilatáció teofillin, amely vészhelyzetben nem megfelelő, és a leukotrién receptor antagonisták, például a montelukaszt. Ha ezek a gyógyszerek már nem eléggé hatékonyak, úgynevezett biológiai anyagokat alkalmaznak. Ezek nagyon specifikusan hatnak a szervezetben, és kifejezetten gátolják a gyulladást elősegítő hírvivő anyagokat.
Antiallergiás hatásuk is van. Ilyen például az omalizumab vagy a mepolizumab. Sok asztmában szenvedő rendszeresen homeopátiás szereket szed a tüneteinek javítása érdekében.
A tünetek típusától függően különböző készítmények léteznek. Görcsös köhögési rohamok esetén, lobelia inflata öt gömb formájában naponta háromszor lehet bevenni. Ez megállítja a köhögést és csökkenti a túlzott mértéket is lélegző, azaz hiperventiláció.
Ha fokozottan köhög a köpet, amely általában fehéresnek tűnik és főleg éjszaka fordul elő, kálium a jodatum napi háromszor öt gömbként is segíthet. Hirtelen légzészavar esetén rekedtség, Sambucus nigra öt gömböcskével ajánlott naponta háromszor. Ha valaki elfojtja, szivacs napi háromszor öt gömböcskével segít.
Ez a készítmény sípoló légzés esetén is hatékony lehet. Egy másik homeopátiás gyógyszer, amelyet általában asztmára (akár allergiás, akár krónikus), de akár COPD, az Ammi visnaga. Ezt a készítményt napi háromszor öt gömb formájában is el kell készíteni.
Asztmában légzési gyakorlatok támogató lehet és csökkentheti azokat a helyzeteket, amikor akut légszomj van. Fontos elem a ajak fék, amelyben az ajkak egymásra helyezkednek, és a levegőt egy kis nyíláson keresztül kilélegzik. A kocsiülés, amelyben a karokat a combokon ülve helyezik el, további megkönnyebbülést nyújt a légzőizmok számára.
Mivel az asztmabetegség gyakran rohamszerű köhögési rohamokat okoz, fontos ezek kontrollálása és a lehető legtöbb nyálka szállítása a tüdőből. Erre a célra minden reggel úgynevezett bronchiális WC-t kell végrehajtani, mivel a nyálka alvás közben felhalmozódik, különösen éjszaka, amikor sekélyen lélegzik. Erre a célra a beteg először mély lélegzetet vesz.
Utána enyhe tisztítás a torok követi a torok enyhe megköszörülése, és a levegő körülbelül fele ismét kilégzik. Most a maradék levegő felhasználható a nyálka könnyebb felköhögésére. Az egész folyamatot többször meg kell ismételni, és be kell építeni a napi rutinba. A légzőizmok további erősítése érdekében nyújtás gyakorlatok a bordaközi izmok és erősítése diafragma ajánlott.
