A kopoltyúív egy hatrészes anatómiai rendszer az emberek korai embrionális szakaszában. A későbbi vemhesség során az emberi test különböző részei a hat viszonylag független kopoltyúívből fejlődnek ki. Ha a kopoltyúívet fejlődési rendellenességek befolyásolják, a magzat fejlődési rendellenességeket tapasztalhat.
Mi a kopoltyúív?
A fej bél az összes gerinces embrió szaporodik az úgynevezett kopoltyúívbe. Ezek kopoltyúszerű redők, amelyek csak a magzat és annak fejlesztése. Születésükkor anatómiai struktúrákká alakulnak. Az embereknél a kopoltyúív a korai embrionális időszakban alakul ki. Az embrionális fejlődés harmadik és ötödik hete között az embrionális kötőszöveti már szaporodik és összesen hat ívet alkot. Közülük csak négy releváns a program későbbi fejlődése szempontjából magzat. Az ötödik kopoltyúív csak kezdetleges minden emlősnél. Belső nézetben a kopoltyúívek kopoltyúredőkkel vagy nyelőzsebekkel jelennek meg. Külső nézetben a kopoltyúbarázdáknak felelnek meg. A kopoltyúív anatómiai felépítése hörgőívként vagy nyelőcsőívként is ismert. Néha garatívnek vagy zsigeri ívnek is nevezik.
Anatómia és felépítés
Az egyes kopoltyúívek az emberekben teljesen metamerikusak, vagyis szerkezetileg azonosak. Az embrionális fejlődés során minden kopoltyúívben sziklevél képződik, amelyből a porcogó, ideg, ütőér, és később izom nő. Ezek a struktúrák minden kopoltyúívhez külön-külön rendelhetők. Vagyis együtt nem alkotnak koherens rendszert, hanem önálló rendszerként léteznek az egyes kapcsolódó kopoltyúíveknél. Az első és a második kopoltyúív alakul ki először. Ezt a fejlődést követi a harmadik és a negyedik kopoltyúív kialakulása. Az ötödik ív alig képződik. A hatodik később az embrionális fázisban a negyedikbe kerül. A kopoltyúívekhez közvetlenül kapcsolódnak a belső garatzsebek, amelyek teszik ki összesen öt különálló szerkezet.
Funkció és feladatok
A szervek a kopoltyúívekből alakulnak ki embrió a magzati fejlődés későbbi szakaszaiban. Ezeket a szerveket elágazó szerveknek is nevezik. Az első kopoltyúív az arc részeit képezi. Ezek főleg az állkapocsrészeket, a szájpadot, valamint a malleus és incus csontokat tartalmazzák. Az első kopoltyúív ideg később az ötödik koponyaideg lesz. Izmos dühe válik a rágóizmokká, a legtöbbével ütőér visszahúzódó. A második kopoltyúív a szálakba formálódik. A felső hyoid és az időbeli csontok a második kopoltyúívből is felmerülnek. A ütőér ennek az ívnek később visszafejlődik. Idege a hetedik koponyaideggé válik, és izomzata fejlődik, különösen a mimikai izomzat. A harmadik kopoltyúív később az alsó hyoid csontot eredményezi. Izma stilofaringeális izommá válik, artériája belsővé válik nyaki artéria. Idege később a kilencedik koponyaideget képezi, amelyet nyelvi garatidegnek nevezünk. A negyedik kopoltyúív a hatodik kopoltyúívvel kölcsönhatásban különösen a gége a gége és a garat izmaival együtt. Artériája az aortaív és subclavia artéria lesz. A hatodik kopoltyúív részeivel együtt a negyedik kopoltyúív-ideg is a tizedik koponyaideggé fejlődik. A pusztán kezdetleges ötödik kopoltyúív nem alkot határozott struktúrákat. Ezzel ellentétben az anatómiai struktúrák az embrionális szakaszban a kopoltyúív öt nyelőzsebéből vagy kopoltyúréséből alakulnak ki. Különösen az első garatzseb lesz az eustachiás cső és a hallójárat. A második garatzseb a szájpad mandulája lesz. A harmadik és a negyedik alkotják a mellékpajzsmirigy és a csecsemőmirigy. Az ötödik garatzseb C-sejtekké válik, amelyek később benépesítik a pajzsmirigy.
Betegségek
A kopoltyúívet embrionális fejlődési rendellenességek befolyásolhatják. Egy ilyen fejlődési rendellenesség oka lehet nikotin or alkohol alatti fogyasztás terhesség. Hasított ajak és a szájpadlás az egyik legismertebb jelenség a kopoltyúív fejlődési rendellenességeinek összefüggésében. A kopoltyúívben az arc egyes részei külön-külön fejlődnek későbbre nő együtt. Ha ezek az egyes részek nem olvadnak össze vagy nem olvadnak össze teljesen a. hetedik hetében terhesség, például deformált intermaxilláris szegmens képződhet. A felső állkapocs a kopoltyúbolt bizonyos részeiből származó kidudorodások később összeolvadnak az orrdudorokkal. A felső rész bal és jobb részét alkotják ajak és formálják a felső állkapocs. Ha ez a fejlődés zavart vagy a megfelelő szövetrészek újra megnyílnak a fejlődés során, akkor hasadékpofa vagy hasadék ajak kialakul, ami akár egy-, akár kétoldalúan is kimondható. Az állkapocs vagy a fogak számos más rendellenessége oka lehet a kopoltyúív fejlődési rendellenességeinek. A Goldenhar-szindróma például egy veleszületett rendellenesség-szindróma, amelynek aszimmetrikus sarkai lehetnek száj, fejletlen orcák és állkapocsrészek, valamint kicsi fülek, keskeny palpebralis repedések és még hiányzó szemek is. Gyakran a gyerekeket is érinti a szív disszidál, vese károsodás, hallás és fogak károsodása. Az orvostudomány most azt feltételezi, hogy a szindróma oka az első és a második kopoltyúív és az első nyelőcső zsebében található trombus. A trombust valószínűleg megszakítás előzi meg vér ezeknek a szöveteknek az ellátása. Kevéssé ismert az ilyen keringési rendellenesség okairól. Úgy gondolják, hogy a szindróma nem örökletes.
