Szinonimák
Középkar Orvosi: Középső ideg
Meghatározás
A középső ideg fontos karideg. Nevét onnan veszi, hogy a másik két fő ághoz viszonyítva idegek, a ulnáris és a radiális idegek, nagyrészt a kar közepén fut, a hónaljtól a csukló. Rostokból áll, amelyek érzékeny információkat szállítanak a bőrről és ízületek hoz gerincvelő és a agy (érzékeny afferenciák) és motoros rostok, amelyek impulzusokat küldenek az agyból a karizmokba (motoros hatások).
A középső ideg egy a sok közül idegek amelyek alkotják a brachialis plexus, a brachialis plexus. A gerinc idegek a nyaki medullától gerincvelő (C5-C8) a gerincvelőből való kilépés után azonnal összekapcsolódnak, hogy kialakuljon ez az idegköteg, amelyet brachialis plexus. A karot ellátó összes ideg ebből az idegkötegből fakad.
A brachialis plexus idegeit nevezzük:
- Rövid ágak: N. subscapularis, N. thoracodorsalis, Nn. pectoralis medialis és lateralis, N. cutaneus antebrachii medialis, Nn. intercostobrachiales
- Hosszú ágak: N. musculocutanes, N. axillaris, N. radialis, N. medianus, N. ulnaris
Az ideg rostokat tartalmaz, amelyek érzékeny impulzusokat szállítanak a bőrből és ízületek vissza a agy (afferenciák) és egyben rostok, amelyeken keresztül az impulzusok az agyból az izmokba kerülnek (efferenciák).
A hónaljtól az ujjakig tartó úton a középső ideget izmok védik. A középső ideg a hónaljtól a tenyérig fut, ahol az egyes ágakra oszlik az ujjak számára. A ideggyökér a hónaljban lévő plexusnál „medianus villának” nevezzük.
On a felkar, a brachialis fölötti ideg ütőér (A. brachialis) a humorális hajlító izom gödrében (Sulcus bicipitalis medialis) a könyök közepére mozog. Innen a két fej között halad alsókar izom (M. pronator teres) az alsókar. Itt ismét izomcsoportokkal védve mozog a felületi és a mély hajlító izmok között alsókar hoz csukló.
A tenyér eléréséhez az ideg a inak az ujjak keresztezik a carpalis alagutat (Retinaculum musculorum flexorum). Amint eléri a tenyert, rostokra oszlik, amelyek ellátják az izmokat és az érzékeny ágakat. A középső ideg felelős az alkar és az ujjak izmainak irányításáért.
Különösen a behajláshoz a könyökízület és a csukló. Feladata az ujjak hajlítása és a befelé irányuló forgás (pronációját) az alkar. A legfontosabb izmok a következők: A N. medianus által szállított egyéb izmok:
- Inverziós izom (M. pronator teres): Hajlítás a könyökízületben, az alkar befelé forgása;
- Felszínes ujj hajlítók (M. flexor digitorum superficialis): A csukló és az ujjbázis és a középső ízületek hajlítása, a könyökízületben hajlítás;
- Mély ujj hajlítás (M. flexor digitorum profundus): A csukló, valamint a 2. és a 3. ujj alap-, középső és végízületének hajlítása (a 4. és 5. ujjat az ulnáris ideg irányítja);
- Hosszú hüvelykujjhajlító (M. flexor pollicis longus): Hajlik a hüvelykujj alap- és végízületében.
- Csuklóoldali hajlító (M. flexor carpi radialis),
- Hosszú tenyér izom (M. palmaris longus)
- Négyzet alakú befelé csavarodás (M. pronator quadratus).
A hüvelykujj, a mutató érzése ujj, a középső és a fél gyűrűsujj a mediánidegen keresztül kerül továbbításra.
Ezenkívül az ujjak hátsó részének érzése a mutatóujj, a középső ujj és a fél gyűrűsujj végfal falán. A középső ideg károsodhat a lefolyása különböző pontjain. A legismertebb acarpalis alagút szindróma".
Itt az ideg összeszorul, amikor áthalad a csukló carpalis alagútján (Retinaculum musculorum flexorum). Ennek eredménye egy bizsergő érzés és fájdalom a tenyér érzékeny ellátási területének területén. A Pronator teres szindrómát a befelé csavarodó izom két feje közötti ideg nyomáskárosodása okozza (pronator teres izom).
Ez a középső idegre jellemző „káromkodó kezet” eredményezi: amikor ökölbe szorítani próbál, a hüvelykujj, a mutató- és a középső ujj nem hajlítható meg, míg a gyűrű és a kisujj hajlítható. További jellemző az ilyen károsodásra pozitív „palackjel”: lehetetlen palackot zárni nyak határozottan a kezével. Ha a középső ideg mellett más idegek is károsodnak, akkor teljes brachialis plexus bénulás is előfordulhat.
