Szemantikus emlékezet a deklaratív memória része, és objektív tényeket tartalmaz a világról, amelyet a szinapszisok a temporális lebenyben. A hippocampustöbbek között részt vesz a szemantika bővítésében emlékezet. A amnézia, szemantikai emlékezet károsodhat.
Mi a szemantikus memória?
A szemantika a jelentéselmélet. A szemantikus memória a hosszú távú memória részeként ismert. A szemantika a jelentéselmélet. Mivel a szemantikus memória ismert, a hosszú távú memória része. Ez a hosszú távú memória az agy és a szuperhalmazok deklaratív és eljárási memória A deklaratív emlékezet elsősorban a agykéregben az agy. A deklaratív memória az ismeretemlékezet, amelyben a tényszerű objektív világismeret és a megtapasztalt eseményekről szóló személyes ismeretek egyaránt tárolódnak. A deklaratív emlékezet tehát minden olyan tényt és eseményt tartalmaz, amelyet az ember tudatosan reprodukálhat. A deklaratív memória epizodikus és szemantikai részből áll. Szemantikai része az ember világismeretét tartalmazza. Ezek objektív tények, amelyek függetlenek a személytől. A halántéklebeny agykéregben különösen a szemantikus memóriában vesz részt. A szubkortikális régiók agy a memória ezen részén tárolási folyamatok szempontjából is relevánsak. Minden tanulás és a memóriafolyamatok alapját a neuronális tanulási folyamatok képezik, amelyek a különböző idegsejtek kapcsolási mintázatainak kialakulására támaszkodnak.
Funkció és feladat
Az emberi hosszú távú memória nem egység, hanem több tárolókapacitásnak és különböző információs tárolónak felel meg. A kapacitás korlátozása a hosszú távú memóriával kapcsolatban nem ismert. Négy különböző folyamat játszik szerepet a hosszú távú memóriában: tanulás és kódolás az információk új tárolására, emlékezés és visszakeresés bizonyos memória-tartalmak ismerete érdekében, konszolidáció és megőrzés az információk konszolidálására ismételt lekérésekkel, valamint bizonyos memória-tartalmak bomlásának elfelejtése. Az új tartalom hosszú távú memóriába való átvitele és megtartása érdekében a munkamemóriából (rövid távú memóriából) származó információkat a lehető leggyakrabban tudatosan fel kell hívni. Az, hogy mennyire mélyen rögzülnek a hosszú távú memóriában, azok jelentésétől, érzelmi tartalmuktól és a már meglévő tartalomhoz való kapcsolódástól függ. A hosszú távú memória deklaratív részében (és így a tudásmemóriában) tények és események vannak tárolva, amelyeket az emberek tudatosan felidézhetnek. A szemantikus emlékezet az objektíven általános tények értelmében tartalmazza a világismeretet. Mivel ebben a cikkben például tényismereti cikkről van szó, az olvasó a szemantikus memóriában tárolja a bemutatott kapcsolatokat a szemantikai memóriában. Ha viszont a saját életéből származó tényeket akarunk tárolni, akkor azok epizodikus emlékezetbe kerülnek. Így a családtagok neve más helyen ül a deklaratív emlékezetben, mint az általános világkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek. A deklaratív memóriában részt vesz a agykéregben. Míg az epizodikus memória a jobb homloklebenyre és az időbeli kéregre épül, a szemantikus emlékezet alapja szinte kizárólag az időbeli lebeny. A subkortikális régiók hozzájárulnak a tároláshoz, például a limbikus rendszer, a temporális lebeny mediális rendszere és hippocampus. Ezeket a memóriafolyamatokat a Papez idegsejt-áramkörben foglaljuk össze. A memória tartalma tehát megfelel az egyes neuronok különböző kapcsolatainak. A szemantikus memória esetében tehát minden kapcsolat sajátos jelentést kódol. Ezt gyakran a neuronális hálózatok szinaptikus hatékonyságának nevezik. Körülbelül 100 milliárd neuron található 100 és 500 billió különböző között szinapszisok. A szinaptikus plaszticitás a döntő elem. Ez a kifejezés a szinapszisok, amelyek megváltoztathatják anatómiai alakjukat. A szinapszisok közötti átviteli tulajdonságokat ezenkívül a szinapszisok új képződési és lebontási folyamatai, és ezáltal a memória tartalma véglegesen adaptálja.
Betegségek és rendellenességek
A memóriazavar egyik legismertebb formája amnézia.Amnézia kiválthatják például olyan betegségek, mint pl epilepszia, agyhártyagyulladás or agyvelőgyulladás, a balesetekkel együtt traumás agyi sérülés. Ugyanez vonatkozik a ütés, hipoxia, mérgezés vagy demencia. A traumás tapasztalatokat követő amnéziát, amelyben bizonyos memória tartalmak csupán blokkolva vannak, meg kell különböztetni a fizikai ok amnéziától. Fizikai okú amnézia esetén az agykárosodás általában a memóriazavar elsődleges kiváltó tényezője. A károsodás helyétől függően például az amnézia korlátozott memóriarészre korlátozódhat. Így egyes betegek csak a rövid távú memória amnéziájában szenvednek, míg másokat a rövid és a hosszú távú memória generalizált amnéziája. Elméletileg az amnézia kizárólag a szemantikus memóriát is befolyásolhatja, ezáltal csak a tényszerű információk emlékét felejtheti el, a családtagok nevét azonban nem. Az amnézia egy másik formája nem a ténylegesre utal memória elvesztését hanem arra, hogy képtelenek új információkat tárolni a hosszú távú memóriában. Ez a fajta amnézia gyakran akkor fordul elő, amikor a mediális temporális lebeny rendszer vagy a hippocampus, beleértve a szomszédos területeket is, sérülés érinti. Gyakran idézett eset ebben az összefüggésben a páciens amnéziája
a hippocampust terápiás úton eltávolították a súlyos miatt epilepszia. A műtét után a beteg már nem szenvedett epilepszia de súlyosakkal küzdött anterográd amnézia. Emiatt már nem volt képes új dolgokra emlékezni. Ezzel szemben korábban megszerzett memória tartalma sértetlen maradt.
