Syncope és Collapse: Diagnosztikai tesztek

Életjelek, beleértve a hőmérsékletet, oxigén telítettség és légzési arány.
Megismételt vérnyomásmérés* mindkét karon a kar kerületéhez igazított mandzsettával.
Elektrokardiogram* (EKG; a készülék elektromos tevékenységeinek rögzítése szív izom; itt: 12-vezet EKG) - az alapdiagnózishoz, vagy amikor aritmogén szinkop (az szívritmus zavar) és / vagy strukturális szívritmuszavar (a strukturális szív betegség) gyanúja merül fel [a syncope alatt fennálló arrhythmia bizonyító ok; a syncope alatti normál EKG nem zárja ki a ritmmogén okot].

Választható orvosi eszköz diagnosztika - az előzmények eredményeitől függően, fizikális vizsgálat, és kötelező laboratóriumi paraméterek - megkülönböztető diagnózis.

Orthostasis teszt (Schellong teszt).
- 1. rész (mérések fekvő helyzetben): vér A nyomást és az impulzust percenként mérik. Időtartam: 3-10 perc.
- 2. rész (mérések álló helyzetben): közvetlenül az utolsó fekvő mérés után, vér a nyomást és az impulzust álló helyzetben mérjük (azonnali érték). Az álló periódus alatt, percenként, a mérést megismételjük. Időtartam: 5-10 perc
Értékelés: a Schellong-teszt pozitív, ha szisztolés vér a nyomás állandóan csökken legalább 20 Hgmm-rel és / vagy diasztolés legalább 10 Hgmm-rel álló helyzetben az állást követő 3 percen belül (szemben a nyugalmi értékekkel 4 perc lefekvés után) vagy 60 ° -os magasságban a dönthető asztalon. ortostatikus hipotenzióról beszél, ha a magas vérnyomásban szenvedő betegek 30 Hgmm-nél nagyobb vérnyomás fekvő helyzetben 160 Hgmm felett. Ezekben az esetekben nagyon valószínű az úgynevezett ortosztatikus diszreguláció.Jelzés: V. a. reflex vagy ortosztatikus diszreguláció Megjegyzés: A dönthető asztal vizsgálata IIa ajánlási fokozatú. Az S1 irányelv aktív állástesztet ajánl vérnyomás/ pulzusmérés fekvő helyzetben és legalább 3 perc álló helyzetben (úgynevezett rövidített Schellong-teszt). Ortosztatikus hipotenzió jelenléte:
- (vérnyomásesés ≥ 20 Hgmm szisztolés és / vagy ≥ 10 Hgmm diasztolés vagy szisztolés vérnyomásérték <90 Hgmm 3 perc múlva) és
- POTS (pulzusnövekedés ≥ 30 ütés / perc (19 évnél fiatalabb serdülőknél ≥ 40 ütés / perc) vagy abszolút pulzusszám ≥ 120 ütés / perc 10 perc után.
Hosszú távú EKG (Holter EKG) (24 órán át alkalmazott EKG; a szívműködés napközbeni pontosabb értékeléséhez) - javallatok [ESC irányelv: IIa. Ajánlási fokozat]:
- A klinika vagy az EKG eredményei aritmogén szinkopára utalnak; és
- Ha nagy a valószínűsége, hogy a szinkopó hamarosan újra bekövetkezik; és
- Amikor a betegnek előnyös lehet a specifikus terápia ha megtalálják az okot.
Eseményrögzítő (hosszú távú EKG hosszabb, általában 24 órás időszak alatt; szívritmuszavarok?) - visszatérő (visszatérő) szinkop és gyanús szívműködés esetén (szívkapcsolatos) ok [ajánlási fokozat 1a].
Beültethető eseményrögzítő (ILR) - visszatérő szinkóphoz prodromák (prekurzorok, korai figyelmeztető jelek) nélkül és sérülésveszély esetén a pacemaker, ha szükséges [S1 irányelv].
Elektrofiziológiai vizsgálat (EPU) [ESC irányelv] - megmagyarázhatatlan szinkóppal és bifascicularis blokkkal (közelgő magas fokú AV blokk) szenvedő betegeknél vagy tachycardia gyanúja esetén; a pacemaker beültetésének indikációi (ingerelési ajánlások) a következők:
- Bisfascicularis blokk (IIb ajánlás).
- meghosszabbított sinus csomópont helyreállítási idő (IIa ajánlás).
- HV intervallum (a köteg gerjesztésének (tüskéje) és az első kamrai gerjesztés között eltelt idő vezet)> 70 msec.
Hosszú lejáratú vérnyomásmérés (24 órás vérnyomásmérés) - ha vérnyomásszabályozási rendellenességek gyanúja merül fel.
Az echokardiográfia (visszhang; szív ultrahang) - a syncope gyanús kardiális oka vagy strukturális szívbetegség gyanúja (pl. aorta szelep szűkület, mitrális szelep szűkület; szívburok tamponád; aorta boncolás).
Doppler-szonográfia (ultrahangvizsgálat, amely dinamikusan képes vizualizálni a folyadékáramlást (főleg a véráramlást)) a carotisból (carotis artériákból) - ha a carotisban plakkok (lerakódások) vagy stenosisok (vazokonstrikciók) gyanúja merül fel; ájulás vagy ájulás esetén nincs carotis képalkotás, amennyiben más neurológiai tünetek nem jelentkeznek
A koszorúér-angiográfia (radiológiai eljárás, amely kontrasztanyagokat használ a koszorúerek (a szívet koszorúsan körülvevő és a szívizomnak vért szállító artériák) lumenének (belsejének) vizualizálására - ha a szívkoszorúér-betegség (CAD) gyanúja merül fel )
Encefalogram (EEG; a. Elektromos aktivitásának rögzítése agy) - neurológiai rendellenességek, például Parkinson-tünetek, ataxia vagy kognitív rendellenességek esetén; ha epilepszia gyanúsítható.
Számítógépes tomográfia/ a mágneses rezonancia képalkotása koponya (koponya CT vagy. cCT / koponya MRI vagy cMRI) - ha neurológiai okok, például agyi ischaemia gyanúja merül fel Megjegyzés: Egy metaanalízis során a koponya CT-t felnőtteknél szinkopával végezték, több mint két minden betegnél. Ez feltárta a koponyán belüli („a koponya„) Az esetek 1-4% -ában okoz. KÖVETKEZTETÉS: Alacsony kockázatú, szinkópos betegeknél a koponya CT indikációjának korlátozónak kell lennie.
Számítógépes tomográfia (CT) angiográfia (vér képalkotása hajók) a pulmonalis artériák (CTPA) - mint alapdiagnosztikai eszköz gyanús tüdő esetén embólia [arany standard] Alternatíva: tüdő szcintigráfia: V / P szcintigráfia (szellőzés/ perfúzió szcintigráfia) (érzékenység (azoknak a betegeknek a százalékos aránya, akiknél a tesztet a betegség segítségével kimutatták, azaz pozitív teszt eredménye volt): kb. 78%; Specificitás (annak valószínűsége, hogy valóban egészséges személyek, akik nem szenvednek a kérdéses betegségben) az eljárás során egészségesnek is kimutatták): 98%) Megjegyzés: Tisztázat olyan betegeknél, akiknek olyan tünetei vannak, mint dyspnoe (légszomj), ér trombózis (DVT) vagy EKG jelek, például egy jobb oldali köteg elágazás blokkolása.

* Lásd még: „Tünetek - Panaszok / Kanadai szinkron kockázati pontszám”.

További megjegyzések

A jelenlegi, 2018-as Európai Társaság szerint Kardiológia „ESC irányelvek a szinkopé diagnosztizálásához és kezeléséhez”, rutinszerű teljesítmény, külön gyanú nélkül mellkas radiográfia (mellkas Röntgen) és a koponya CT nem ajánlott.
Szinkopszisban és közepes kockázatú betegeknél az érzékenység (azoknak a betegeknek a százalékos aránya, akiknél a tesztet a betegség segítségével kimutatták, azaz pozitív vizsgálati eredmény jelentkezik) a súlyos esemény 1 héten belüli azonosítására az EKG-vel, miután a legalább 12 óra 89% volt; a specifitás (annak valószínűsége, hogy a kérdéses betegségben nem szenvedő, valóban egészséges személyeket is egészségesnek azonosítja az eljárás) csak 78% volt.