Figyelemhiányos rendellenesség fordulhat elő mentális és neurológiai rendellenességekkel összefüggésben. A figyelemhiányos rendellenesség a hiperaktivitással vagy anélkül jelentkező figyelemzavar egyik központi jellemzője (ADHD vagy ADD).
Melyek a figyelemzavarok?
A figyelem olyan kognitív előadás, amely különböző részekből áll. Figyelemzavar esetén e funkciók közül legalább az egyik károsodott. Az éberséget vagy az ébrenlétet tartós figyelemnek is nevezzük. Nem egy adott feladatra összpontosít, hanem leírja a idegrendszer. Éberségi rendellenesség esetén az érintett nem képes hosszabb ideig fenntartani figyelmét. Az éberség fontos szerepet játszik a figyelem egyéb aspektusai kapcsán is. Az éberség vagy a figyelmes aktiválás arra szolgál, hogy a pszichét általános „éber állapotba” hozza, amelyben a személy gyorsan reagálhat a releváns ingerekre. A vezetői figyelem egy másik szempontot képvisel. Tudatosan irányítják, és például arra szolgál, hogy a nem fontos ingereket kifejezetten blokkolja, vagy egy adott tárgyra irányítsa a figyelmet. A mindennapi életben sokan úgy értik a figyelemzavart, hogy az érintett személy könnyen elvonja a figyelmét. Ez a szelektív figyelem zavara. A szelektív figyelem segítségével az ember a megfelelő ingereket választja, és megfelelően reagál rájuk. Ha viszont a megosztott figyelem zavart, akkor az érintett személy egyszerre csak egy feladatot képes feldolgozni. Legalább két feladattal szembesülve viszont teljesítménye jelentősen csökken.
Okok
A figyelemhiány neurológiai betegségekből adódhat. Előfordulhatnak a ütés vagy kiváltja a agy tumor. Figyelemhiány is kialakulhat traumás agy sérülés, gyulladás a központi idegrendszervagy demenciakapcsolatos szindróma. Sok mentális betegség figyelemmel kíséri és koncentráció rendellenességek. Ez igaz például a depresszió, skizofréniaés autizmus. Különböző okokat tárgyalnak Figyelemhiányos hiperaktív rendellenesség (ADHD). Genetikai tényezők valószínűleg befolyásolják a ADHD. A kutatók strukturális különbségeket is találtak a agy amelyek megkülönböztetik az ADHD-s embereket másoktól. Az agyi aktivitás mérése is különbségeket mutat. Pszichológiai és társadalmi tényezők is szerepet játszanak az ADHD kialakulásában. A szakértők körében azonban vitatott, hogy a család és a társadalmi környezet valóban okozza-e az ADHD-t, vagy csak fokozzák-e a tüneteket. A fiúkat gyakrabban érinti az ADHD, mint a lányokat. A nemek közötti különbség nagyobb az ADHD túlnyomórészt hiperaktív és impulzív típusában.
Tünetek, panaszok és jelek
A figyelemzavar általában sok kognitív teljesítményt érint. A beteg gyakran úgy érzi, hogy nem tud koncentrálni. Lehet, hogy „szétszórt” és zavart. A figyelmet igénylő feladatok az érintett számára nehézkesek, és a vártnál rosszabbul teljesít. Ez akkor is igaz, ha az intelligencia változatlan. Különösen azonban az a ütés, az intelligencia egyéb részleges teljesítményei is károsodhatnak. Az éberségi rendellenesség abban nyilvánul meg, hogy a beteg kevesebb mint fél órán át képes fenntartani a figyelmet. Más figyelmi rendellenességek esetén az érintett személyek problémákat okozhatnak beszélgetés vagy autóvezetés után. Az ADHD-t három központi tünet jellemzi: figyelemhiányos zavar, impulzivitás és hiperaktivitás. Mert Figyelemhiányos hiperaktív rendellenesség a diagnosztizáláshoz a tüneteknek hat hónapnál tovább kell tartaniuk. Ezenkívül nem lehetnek más okok. A az ADHD tünetei hét éves kora előtt jelennek meg. Ha a tünetek csak akkor kezdődnek, amikor a gyermek iskolába kezd, és korábban nem voltak jelei az ADHD-nek, akkor a szindrómán kívül más magyarázatokat kell figyelembe venni. Az ADHD-ban a kardinális tünetek nemcsak minőségileg, hanem mennyiségileg is jelen vannak. Minden gyermek alkalmanként figyelmetlen és hiperaktív. Mivel a gyermekeknek még nem kell megtanulniuk uralkodni önmagukon, impulzívabbak, mint a felnőttek. Az ADHD-ban azonban ezek a jelek sokkal hangsúlyosabbak, mint más, azonos korú és azonos szellemi fejlettségű gyermekeknél.
Szövődmények
A figyelemzavar az élet minden területét érinti. Még a munkaképesség is szenvedhet. A figyelemzavarral küzdőket gyakran mások alábecsülik, vagy „hülyének” titulálják. Ennek eredményeként különféle pszichológiai komplikációk alakulhatnak ki: Depresszió gyakori reakció a folyamatos leállásokra. A figyelemhiány miatt a beteg alsóbbrendűnek érezheti magát. Lehet, hogy még önmagát is hibáztatja a teljesítményhiány miatt. A szorongás egy másik lehetséges szövődmény. Ha a figyelemhiány neurológiai betegségből vagy olyan eseményből származik, mint a ütés, más kognitív előadások is érintettek lehetnek. Ha igen, beszédzavarok, emlékezet problémák, észlelési problémák és orientációs problémák lehetségesek. Az ADHD más mentális betegségekkel és problémákkal társulhat. Gyermekeknél gyakran fordul elő ellenzéki viselkedési rendellenesség vagy agresszív-disszociális viselkedési rendellenesség. Az ADHD-ban szenvedő gyermekek egyharmada-fele ilyen viselkedési rendellenességet mutat. Tanulás rendellenességek valamivel ritkábban fordulnak elő. Az ADHD-ban szenvedő gyermekek nagyobb valószínűséggel szenvednek, mint más gyermekek diszlexia or diszkalkulia. Gyakrabban szenvednek tic betegségekben, mint pl Tourette-szindróma. Egyéb lehetséges szövődmények lehetnek szorongási rendellenességek és a depresszió. Bizonyos esetekben egy evészavar szövődményként alakulhat ki. Néhány tizenéves és felnőtt, akik ADHD-t használnak szerek és a alkohol öngyógyításként. Ez lehet vezet az anyagfüggőséghez. A. Káros használata szerek és a alkohol az átlagosnál is gyakoribb ebben az embercsoportban. Lehetséges szövődmények a mérgezés, delírium, vagy közlekedési balesetek.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Az enyhe figyelemhiány nem mindig ok az orvoshoz fordulásra. Előfordulhatnak a hideg vagy más enyhe fertőzés. Ezenkívül a figyelem a nap folyamán ingadozik, ami teljesen normális. Az orvoslátogatás azonban ajánlott, ha a figyelem rosszabbodik, és nincs ok. Ha agyvérzésre utaló tünetek jelentkeznek, azonnal orvoshoz kell fordulni, vagy sürgősségi orvost kell hívni. Ha a tünetek nem egyértelműek, akkor gyakran háziorvos vagy gyermekorvos az első kapcsolattartó pont. Az októl függően további kezelést nyújthat egy neurológus, pszichiáter, pszichoterapeuta vagy gyermek- és serdülőterapeuta. A az ADHD diagnózisa mindig szakembernek kell elvégeznie. Egyes betegek túlnyomórészt pszichológiai panaszoktól szenvednek, míg a figyelemzavar csak kis részét teszi ki. Ez vonatkozhat például a depresszióra. Ebben az esetben az érintettek közvetlenül pszichoterapeutához is fordulhatnak. Ehhez Németországban nincs szükség beutalóra.
Diagnózis
A figyelem neurokognitív tesztekkel mérhető. Az ilyen vizsgálatokat általában pszichológus, pszichoterapeuta, ill pszichiáter. A figyelem különböző aspektusait fel kell mérni. A diagnózis tartalmazza a beteg által leírt mindennapi panaszokat is. Egy jól ismert teszt, amely intézkedések koncentráció Brickenkamp „d2” -je. A beteg kap egy munkalapot, amelyen vonalak és kötőjelek nélküli betűsorok láthatók. Adott időn belül kipipálja az összes olyan d-t, amely két kötőjelgel rendelkezik. A munkalap egyéb betűket is tartalmaz, például „b” betűket és különböző számú kötőjelű betűket. Neurológiai diagnózis felállításához vagy egy ilyen ok kizárásához gyakran EEG-t, CT-t vagy MRI-t végeznek. Ezek az eljárások megmutatják az agy aktivitását, vagy láthatóvá teszik az agy szerkezetét. Az orvosok felhasználhatják őket annak felmérésére, hogy vannak-e rendellenességek. A agytumor vagy haladó demencia-szerû szindróma általában látható ezeken a képeken. Az ADHD diagnosztika nagyon összetett. Különböző szempontokat kell figyelembe venni a gyermekek és serdülők esetében, pl. Szülőktől és tanároktól, lehetőség szerint különböző tanároktól is. Standardizált kérdőíveket használnak a gyermek viselkedésének rögzítésére. Az egyik példa erre Klasen, Woerner, Rothenberger és Goodmann „Erősségek és gyengeségek kérdőíve”. A felnőttek számára létezik Schmidt és Petermann „ADHD-szűrés felnőtteknek” vagy a világ „Felnőtt önjelentési skálája”. Egészség Szervezet. Ebben a kérdőívben az érintett jelzi, hogy a leírt tünetek közül melyiket ismeri fel magában. Az „ADHD szűrés felnőtteknek” csak a diagnosztikai folyamat kezdete. A szűrés alapvetően csak durva jellemzőket rögzít. Ez lehetővé teszi egy orvos vagy pszichológus számára annak eldöntését, hogy érdemes-e részletes ADHD-diagnózist adni, vagy valószínűleg a figyelemhiányos zavar oka valami más. Az ADHD szükséges differenciáldiagnózisai a következők: gyermekkor viselkedési rendellenességek, impulzusszabályozási rendellenességek, tic rendellenességek, epilepsziaés egyéb neurológiai rendellenességek. Serdülőknél és felnőtteknél az érzelmileg instabil differenciálás személyiségzavar szintén szükséges.
Kezelés és terápia
A figyelemzavar kezelése a kiváltó októl függ. A stroke-ot azonnal kezelni kell a túlélés valószínűségének növelése és a következmények minimalizálása érdekében. Ezt gyakran neurológiai rehabilitáció követi. A műtét fontolóra vehető a traumás agyi sérülés vagy a agytumor. Abban az esetben, ha a agytumor, sugárzás és / vagy kemoterápiás kezelés is használhatók. A kezelést mindig a betegre szabják. A neurológiai és pszichiátriai rendellenességek gyógyszerekkel kezelhetők. Az ADHD egyik ismert szere metilfenidát. Az AHSD-t és az ADHD-t azonban pszichoterápiásan is kell kezelni. Különösen gyermekeknél szociális terápiás vagy (szakmai) oktatási megközelítések is alkalmazhatók. Fontos, hogy a szülőket is bevonják a kezelésbe. Különböző neurofeedback-kísérletek is sikeresek voltak az ADHD-ban. Társterápiák, mint pl foglalkozásterápia figyelemhiányos rendellenességek esetén hasznosak lehetnek, mivel edzik a figyelmet és hozzájárulnak az átfogó kezeléshez. Foglalkozásterápia a stroke utáni neurológiai rehabilitáció egyik összetevője, és az is megfontolható demencia vagy ADHD.
Kitekintés és előrejelzés
A figyelemhiányos betegség prognózisa különösen kedvező, ha az ok kezelhető. Más esetekben a tünetek enyhíthetők. Nagy különbségek vannak a különböző rendellenességek, valamint az egyének között. A tudományos tanulmányokban az ADHD legjobb hatásai terápia gyógyszeres kezeléssel és kognitív viselkedésterápia. Mindkettő együtt is használható. A legtöbb esetben a tünetek felnőttkorban csökkennek. Az ADHD-ben szenvedő felnőtteknek nem specifikus tünetei lehetnek - ezért ellentmondásos, hogy ezek az esetek továbbra is ADHD-e a betegség szempontjából.
Megelőzés
Csak neurológiai alapú figyelemhiányos rendellenességek esetén csak közvetett megelőzés lehetséges. Az egészséges életmód segít csökkenteni a stroke kockázatát. Túlsúly az egyéneknek normál szintre kell csökkenteniük súlyukat. Emelt koleszterin és a dohányzás növeli a stroke kockázatát, ezért kerülni kell. A megfelelő fizikai aktivitás szintén hasznos a stroke megelőzésében. Az életmódbeli tényezők is szerepet játszhatnak a agydaganatok és más rákos megbetegedések. Például különböző tanulmányok rámutatnak az egészséges fontosságára diéta rengeteg zöldséggel és gyümölccsel. Célzott ADHD megelőzés nem lehetséges, mert valószínűleg a pszichoszociális tényezők nem okozzák a betegséget. Úgy tűnik, csak fokozzák a tüneteket. A jó szülői magatartás azonban csökkentheti az ADHD intenzitását.
Itt tudod megtenni magad
A figyelemhiányos zavar alapvető problémája a figyelemelterelés egyszerűsége. A környezet tervezésénél figyelembe lehet venni. A munkahelyeken, például az irodában, az otthoni irodában vagy az iskolában található ülősarokban nem szabad zavaró ingereket kialakítani. A rendezett íróasztal és az alacsony zajszint a figyelemzavarral nem rendelkező embereknek is segít abban, hogy jobban koncentráljanak feladataikra. Sok esetben a figyelmet kiképezhetik az érintettek, akik folyamatosan kihívást jelentenek önmaguk ellen, és a környezetük is kihívja őket. Ez azonban nem mindig lehetséges. Mindenesetre kerülni kell a túlzott igényeket, mivel ez frusztrációhoz vezet. A figyelem sok mindennapi tevékenységben oktatható:
- Az olvasás (megnyugtatja, rendszerezi és strukturálja a gondolatokat és idegek).
- Nézzen meg egy filmet, majd összegezze
- Tartson hosszabb beszélgetést (társas készségeket, érvelési képességeket és logikai gondolkodást is képez).
- Rejtvények megoldása (pl. Sudoku vagy keresztrejtvények).
- Állíts össze egy puzzle-t
- Crafting
- Levelet írni
- … és még sok más
Az ADHD-s betegek gyakran segítenek abban, hogy több helyet adjanak maguknak. Vannak, akik rengeteget sportolnak, hogy éljék a fokozott mozgási vágyat, míg mások tudatosan meditálnak vagy mélyen gyakorolnak kikapcsolódás. Mindkettő együtt is lehetséges. Ezek azonban intézkedések nem helyettesítik az orvosi vagy pszichoterápiás kezelést. Különösen a neurológiai betegségek, például daganatok, stroke vagy demencia igényelnek orvosi kezelést.
