Az agyalapi mirigy gyulladása: okai, tünetei és kezelése

A hypophysitis ritkán fordul elő gyulladás az agyalapi mirigy. Az agyalapi mirigy különböző formái gyulladás ismertek, de nem minden fiziológiai és immunológiai kapcsolatot sikerült tisztázni, különösen a hipofízis limfocita gyulladásában, amely valószínűleg a test autoimmun válaszának tudható be. Ahogy halad, agyalapi mirigy gyulladás az agyalapi mirigy működésének progresszív elvesztéséhez vezet, beleértve az összes kapcsolódó tünetet.

Mi az a hypophysitis?

A ritkán előforduló hipofizitisz a gyulladásos folyamatokra utal agyalapi mirigy - agyalapi mirigy néven is ismert. Ezeket elsődleges és másodlagos formákra osztják:

  • Az agyalapi mirigy elsődleges gyulladásának okai magának az endokrin mirigynek a fiziológiai folyamatai. Ismert megnyilvánulások a granulomatous hypophysitis vagy a lymphocytás hypophysitis.
  • A másodlagos hypophysitis a környező szövetszerkezetek betegségei miatt következik be. A granulomatous hypophysitisre jellemzőek az úgynevezett granulomák, a Langerhans óriássejtek és az epithelioid sejtek kis felhalmozódása és limfociták.

A Langerhans-óriássejtek és az epitheloid sejtek egyes, a szövetben eloszló makrofágok egyesüléséből és összeolvadásából származnak, és olyan epitheloid sejtekkel, amelyek speciális, fagocitózisra képes hámsejtekből állnak. A granulomák összeolvadt sejtjei általában már nem képesek fagocitózisra. A limfocita hypophysitist a limfociták a plazmasejtek és a parenchymás szövet rostos átalakítása. Az agyalapi mirigy adenitisének pontos megkülönböztetése más betegségektől, például a jóindulatú hipofízis adenomától, amely befolyásolja a agyalapi mirigy (adenohipofízis).

Okok

Nemcsak a limfocita vagy a granulomatous agyalapi mirigy gyulladása különbözik fiziológiai megnyilvánulásaik szempontjából, hanem a két, egymástól megkülönböztethető betegség különböző kórokozóknak köszönhető. Az agyalapi mirigy granulomatosus gyulladása nagyrészt megfelel a szöveti gyulladás klasszikus képének. A betegséget általában bakteriális vagy vírusos fertőzés váltja ki, amely általában az agyalapi mirigyben fordul elő másodlagos fertőzésként. Az agyalapi mirigy elszigetelt fertőzései, amelyek gyulladást okoznak, rendkívül ritkák. A sphenoid sinusok gyulladása, amelyek a orrmelléküregek, van némi jelentősége az elsődleges fertőzés szempontjából, amely annak közvetlen közelsége miatt átterjedhet az agyalapi mirigyre. Az agyalapi mirigy limfocita gyulladásához vezető okok, azaz a megnövekedett bevándorlás okozó tényezők limfociták (még) nincsenek kellőképpen megértve. Valószínűleg a test autoimmun válasza, így a limfocita hypophysitis a autoimmun betegségek.

Tünetek, panaszok és jelek

Az agyalapi mirigy ellenőrző és szabályozó központként működik a különféle betegeknél hormonok. Ellenőrző módon avatkozik be a glandotrop kiválasztásával hormonok (kontroll hormonok). A gyulladás típusától és a gyulladás fókuszától függően, amely az agyalapi mirigy három részének egyikében lehet, különböző glandotrop vagy nem glandotrop hormonok közvetlenül érintettek keringés vagy közvetlenül ellenőrzik a célszerv aktivitását. Az agyalapi mirigy gyulladása általában a csökkent hormontermeléssel jár együtt, ami tüneteket és kellemetlenségeket okoz. Adenoma formájában kialakuló jóindulatú neoplazia esetén általában a hormonok túltermelése következik be az adenoma autonóm módon szekretáló sejtjei által. Az agyalapi mirigy gyulladásának legszembetűnőbb kezdeti tünetei általában fejfájás és látászavarok, amelyek akár kettős látásként is jelentkezhetnek. Az agyalapi mirigy lebenyének gyulladása (HVL) általában a HVL részleges elégtelenségét okozza. Ezenkívül a képen megvastagodott agyalapi mirigy szár (infundibulum) látható, amelyen keresztül a mirigy közvetlenül kapcsolódik a hypothalamus.

Diagnózis és a betegség progressziója

Ha az agyalapi mirigy gyulladásának gyanúja merül fel olyan általános tünetek miatt, mint a tartós fejfájás és vizuális zavarok, amelyek nem tulajdoníthatók szerves vagy egyéb okoknak, képalkotó technikák, például vékony szelet mágneses rezonancia képalkotás segít az agyalapi mirigy rendellenességeinek vagy az agyalapi mirigy megvastagodásának azonosításában, ezáltal megerősítve vagy elutasítva az agyalapi mirigy gyulladásának diagnózisát. Egy másik diagnosztikai eszköz az ágyéki folyadék és a cerebrospinalis folyadék vizsgálata bizonyos sejtek esetében. A CSF vizsgálatát követően azonban csak „egyoldalú” diagnózist lehet felállítani. Ha bizonyos sejtek vannak a CSF-ben, akkor a hypophysitis szinte biztosan jelen van. Ezzel szemben a negatív eredmény nem zárja ki az agyalapi mirigy gyulladásának lehetőségét. Fontos az is, hogy a megkülönböztető diagnózis az agyalapi mirigy adenoma tekintetében, mivel a két különböző betegség kezelése is eltérő. A betegség lefolyása nagymértékben függ az okozó tényezőktől, így enyhe vagy súlyos lefolyás alakulhat ki, ami megfelelőt igényel terápia.

Szövődmények

A hypophysitis miatt a beteg különböző rendellenességeket tapasztal, amelyek a helytelen és kiegyensúlyozatlan hormon következtében jelentkeznek egyensúly. Ezek a panaszok nemcsak fizikai, hanem pszichológiai szempontból is erős negatív hatással vannak feltétel és jelentősen csökkenti az életminőséget. Sok esetben a betegség kezdetén panaszok vannak a szemre és fejfájás. A betegek látászavaroktól és kettős látástól szenvednek, és nem ritka az úgynevezett fátyollátás. Ezek a panaszok igen vezet nak nek koncentráció nehézségek és összehangolás problémák a mindennapi életben. Sok esetben sok tevékenységet korlátoznak a szempanaszok, és minden további nélkül nem hajtható végre. A legtöbb esetben a hypophysitis kezelése gyógyszeres kezeléssel zajlik, és a betegség pozitív lefolyásához vezet. Súlyos esetekben szükség lehet az érintett terület besugárzására is. Szövődmények általában nem jelentkeznek, és a beteg várható élettartamát nem befolyásolja a hypophysitis. Nem ritka, hogy a hypophysitis vezet nak nek depresszió vagy tovább ideges, ami orvosilag is kezelhető.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Amikor olyan tünetek, mint fejfájás és olyan látászavarokat észlelnek, amelyek nem más okból származnak, orvoshoz kell fordulni. Az agyalapi mirigy gyulladása általában lassú lefolyású, a betegség előrehaladtával egyre súlyosabb tüneteket okoz. A szövődmények és a hosszú távú következmények elkerülése érdekében orvoshoz kell fordulni a betegség első jeleinek megjelenésekor. Ez különösen azokra a panaszokra vonatkozik, amelyek nem szerves okon alapulnak. Az agyalapi mirigy gyulladása általában bakteriális vagy vírusos fertőzéssel együtt fordul elő. Autoimmun betegségek elképzelhető kiváltó okok is, amelyeket feltétlenül ki kell zárni okként, ha az említett tünetek jelentkeznek. Előrehaladott hipofizitiszben szenvedő egyéneknek beszél orvosuknak, ha bármilyen szokatlan tünetet tapasztalnak. Általában a kezelést szorosan figyelemmel kell kísérni annak érdekében, hogy bármilyen komplikáció esetén gyors intézkedéseket lehessen hozni. A megfelelő kapcsolat az elsődleges orvos, aki felállítja a kezdeti diagnózist, majd a beteget neurológushoz irányítja.

Kezelés és terápia

Az agyalapi mirigy gyulladásának kezelése a gyulladás fókuszának megszüntetését és az agyalapi mirigy duzzadt állapotának normális szintre csökkentését célozza. kötet az endokrin mirigy által a környező idegcsomókra gyakorolt ​​nyomás csökkentése érdekében és idegek. Ezért a kezelés általában szteroidot foglal magában terápia, ami azt jelenti, hogy a kortikoszteroidokat először viszonylag nagy adagokban alkalmazzák. Ha szteroid terápia nem eredményezi a kívánt eredményeket, vagy ha nyilvánvaló a kiújulás, akkor invazív terápiákat lehet fontolóra venni a gondos szövettani vizsgálathoz szükséges anyag megszerzéséhez és a már elhalt anyag eltávolításához. A gyulladásos fókusz besugárzását csak akkor szabad figyelembe venni, ha a fent leírt standard terápiák sikertelenek.

Megelőzés

Megelőző intézkedések az agyalapi mirigy gyulladásának megakadályozása csak közvetett lehet, mert közvetlen megelőző intézkedések vagy gyógyszerek nem képzelhetők el. A legjobb közvetett védelem a immunrendszer. Ily módon fakultatív patogén csíra ne kapjon esélyt és patogén csírákat a immunrendszer szintén elismerik és sikeresen kiküszöbölik. A immunrendszer a lehető legjobb módon erősíti a rendszeres testmozgás, a diéta amely magában foglalja a természetesen maradt ételeket is feszültség fázisai váltakozva a kikapcsolódás.

Utógondozás

A hypophysitis kezelését egy utókezelés követi, amely segít megelőzni a duzzanat kiújulását. Így a nyomon követési kezelések szorosan kapcsolódnak a megelőzéshez. A betegség azonban nem előzhető meg közvetlenül, hanem csak közvetett módon intézkedések. Ezek elsősorban az érintettek immunrendszerének javítását célozzák. Ez csökkenti a veszélyes kockázatát csíra újra megjelenik. Ugyanakkor az immunrendszernek sikerül kimutatnia és kiküszöbölnie a kórokozót csíra időben. Az immunrendszer megerősítése érdekében a betegeknek rendszeresen aktívan sportolniuk kell, és egészséges, kiegyensúlyozott táplálékot kell fogyasztaniuk diéta. A diéta természetes ételeken van. A Egészség-tudatos életmód, fontos, hogy a betegek ne legyenek kitéve hosszabb ideig tartó feszültség. Optimális esetben a feszültség periódusokkal váltakozva kikapcsolódás. Ez nemcsak a testre, hanem a pszichére is pozitívan hat. A tényleges terápia a gyulladás fókuszának megszüntetéséről szól. A mindennapi élet későbbi kiigazításai lehetővé teszik az érintettek számára, hogy növeljék védekezésüket. A további gyógyulás érdekében az utókezelésnek a pszichológiai jólétre is vonatkoznia kell.

Itt tudod megtenni magad

Az agyalapi mirigy gyulladásának kezelése mindig az agyalapi mirigy gyulladásának fókusza (i) megszüntetésére irányul. Leggyakrabban a gyógyszeres kezelés kortikoszteroidokkal végzett szteroid terápiából áll. A mindennapi életben a viselkedés kiigazítása a fellépő tüneteken alapul, amelyek nagyon különbözőek lehetnek, mivel az agyalapi mirigy, mint nagyszámú hormon kontrollközpontja, nemcsak a szervek működését érinti, hanem erősen befolyásolja a pszichés jólét. Az agyalapi mirigy kezdeti gyulladásának tünetei általában nem specifikus fejfájásokban és látászavarokban nyilvánulnak meg, amelyek kettős képekben nyilvánulhatnak meg. Szintén tüneti az úgynevezett fátyol látás, amely szürkehályogra emlékeztet, de nem a lencse átlátszatlansága okozza. A mindennapi életben való viselkedésnél figyelembe kell venni az esetleges látászavarokat, amelyek képesek vezet veszélyes helyzetekre, amikor bizonyos tevékenységeket végeznek, például részt vesznek a közúti forgalomban jármű vezetőjeként. Önsegítés intézkedések hasznosan kísérheti az orvosilag felírt gyógyszeres terápiát. A lehetséges önsegítő intézkedések elsősorban az immunrendszer megerősítéséből állnak, hogy ez döntő befolyást gyakorolhasson az agyalapi mirigy lehetséges gyulladásos folyamatainak visszatartására, és pozitívan befolyásolja a betegség további lefolyását. Az immunrendszert hatékony, főleg természetes ételeket, például zöldségeket és gyümölcsöket tartalmazó változatos étrend erősítheti kikapcsolódás technikákkal és rendszeres testmozgással.