Diagnózis és osztályozás
Elkerülhetetlen a vese kimutatásához és stádiumozásához rák fizikai (klinikai) vizsgálat, ultrahang (szonográfia), kiválasztó urográfia (értékeli a vizeletürítést) és a komputertomográfia (CT). Két általános szakaszosztályozás létezik, a TMN rendszer és a Robson osztályozás. Mindkettő az eredeti daganat (primer tumor) mértékén alapul, nyirok csomópont vagy távoli metasztázisokés szöveti differenciálódás (azaz amikor a tumor eredeti szövete még azonosítható).
A fokozat befolyásolja a további terápiát és a beteg prognózisát. TMN osztályozás az UICC / WHO (1997) szerint műtét előtt egy angiográfia (az artériák képalkotása), egy kavográfia (az alsóbbrendűre nézve) vena cava) és a hasi MRI nem kötelező. Keresni valamit metasztázisok, Egy röntgen a mellkas (mellkas) két síkban, CT a tüdőben, vagy egy csontváz szcintigramma (radioaktív anyagok felhalmozódása a tumorszövetben) készül.
- T- elsődleges daganat: T1 (daganat vese korlátozott, <7 cm) T2 (daganat vese korlátozott,> 7 cm) T3 (véna vagy mellékvese infiltráció; részletek: a, b, c) T4 (infiltráció a Gerota fascián túl)
- N- Regionális nyirokcsomók: N0 (nem fertőzött) N1 (magányos, regionális) N2 (> 1 regionális LK) N3 (többszörös fertőzés,> 5 cm)
- M- távoli áttétek: M0 (távoli áttétek nincsenek) M1 (távoli áttétek; szervkód)
Differenciáldiagnózisok
Vese ciszták felelős lehet a fent említett tünetekért is. Ezt olyan képalkotó eljárásokkal lehet tisztázni, mint:
- Szonográfia (ultrahang)
- CT (számítógépes tomográfia)
- MRT (hasi mágneses rezonancia képalkotás)
Terápia és megelőzés
Hozzájárulás a vesesejtes karcinóma megelőzéséhez: Egy még differenciálatlan vesesejtes karcinóma esetén a szokásos terápia a tumor műtéti eltávolítása (radikális tumor nephrectomia), valamint a vese, mellékvese és szomszédos nyirok csomópontok. Ha szükséges, érintett vér hajók eltávolítjuk, és érprotézissel helyettesítjük (az érmetszések helyettesítése). A műveletnek már meglévő esetén is előnyei vannak metasztázisok: úgynevezett paraneoplasztikus tünetek (olyan tünetek, amelyeket nem közvetlenül a daganat vagy annak metasztázisai okoznak, de a daganat előfordulásához kapcsolódnak; pl. vér ülepedési arány 56%, vérszegénység 36%), valamint daganattal kapcsolatos fájdalom és a vérzés csökken.
Az egyes áttétek is eltávolíthatók. Olyan betegeknél, akiknek csak egy van vese eleve ezt csak részben távolítják el. Ha lehetséges, a helyi kiújulást, azaz egy új daganatot ugyanazon a helyen ismét eltávolítják.
Az adjuváns terápia (ezt követő kemo-, hormon-, sugárterápia vagy hasonló) előnye nem bizonyított. Azok a beavatkozások, amelyeknek nem célja a gyógyítás, hanem a tünetek enyhítése (palliatív beavatkozások), a metasztázisok eltávolítása a tüdőből, agy és a csontok. A vesesejtes karcinómák kevéssé reagálnak a sugárzásra vagy kemoterápiás kezelés.
- Tartózkodás a dohányzástól
- Egyes csoportok kerülése fájdalomcsillapítók (például fájdalomcsillapítók fenacetint (pl. paracetamolt tartalmazó)
- Fogyás
- Súlyos veseelégtelenségben szenvedő betegek szűrése Veseelégtelenség (terminális veseelégtelenség), cisztás vesék, von-Hippel-Lindau szindróma, tuberous sclerosis
Újabb fejlemény az úgynevezett „biológiai válasz módosítók” alkalmazása, amelyek beavatkoznak a betegbe immunrendszer szupportív módon a daganat kezelésére. Messenger anyagai immunrendszer (interleukin-2, daganat elhalás faktorok) alkalmazzák a tumorsejtek növekedésének korlátozására, és a sejtölő (citotoxikus) T-limfociták és makrofágok (a szervezet saját védősejtjei) célpontjaiként történő megjelölésre.
Ezek a fehérek vér sejtek (leukociták) biztosítják, hogy a tumorsejtek elpusztuljanak (apoptózis), vagy aktívan részt vegyenek a pusztulásban (pl. fagocitózis révén). A pozitív hatások azonban általában meglehetősen rövidek, és általában nem haladják meg a megfigyelt mellékhatásokat. Alkalmasak lehetnek palliatív kezelésre.
