Diagnózis
A diagnózis érdekében először megpróbáljuk megmutatni, hogy a panaszok mióta vannak jelen, és különösen mely mozgások során jelentkeznek. Ezután a vizsgabiztos speciális vizsgálatokat végez a betegekkel, hogy megtudja, mely gerincterületeket érinti. A különféle nyomás- és provokációs tesztek gyors áttekintést nyújtanak a vizsgabiztosnak arról a területről, ahol a fő fájdalom található.
Csak most alkalmazzák a képalkotó technikákat. Itt a mágneses rezonancia képalkotás a választott diagnosztikai eszköz. Mert az ízületi felületek mellett és porcogó, izmok és szalagok is ábrázolhatók.
Ha egy ISG szindróma diagnosztizálják, a megfelelő diagnosztikai kód M54. 1 Németországban ezt a kódot főleg a diagnózis továbbítására használják a Egészség biztosítótársaság és így képes legyen elszámolni. A legtöbb esetben egy ISG szindróma alapján a kezelőorvos megerősítheti a fizikális vizsgálat. Ha a vizsgálat során tisztázatlan tünetek jelentkeznek, vagy ha a panaszok hosszú ideig fennállnak, az MRI vizsgálat hasznos lehet.
Az MRI jól mutatja a folyadékretenciót, az izmokat és más lágy szöveteket. Ez fontos az akut gyulladás kizárásához. A gyulladásos folyamat során folyadékfelhalmozódás következik be a sacroiliacus ízületében és környékén. Ha ez nyilvánvalóvá válik az MRI-n, a kellemetlenség oka egyértelmű és ennek megfelelően kezelhető.
Melyik orvos kezeli az ISG szindrómát?
A kezelés ISG szindróma különböző orvosok diagnosztizálhatják és kezelhetik. Sok beteg jelentkezik a megfelelő tünetekkel egy ortopéd sebésznél. Ez mindenképpen elvégezheti a kezelést. De a legtöbb esetben a háziorvos is diagnosztizálhatja és kezelheti az ISG-szindrómát. Mivel a legtöbb esetben a kezelés kizárólag konzervatív fájdalomcsillapítók, testmozgás és gyógytorna, nem kell ortopédhez menni.
Terápia
Az ISG-szindróma kezelése általában konzervatív kezelés. Először is enyhítő gyakorlatokat alkalmaznak, amelyeket a fizioterápia során megtanítanak a betegnek. A térdelő székeken ülve és az ágyban lépcsőn elhelyezkedve (a háton fekvő beteg felemeli az alsó lábát) olyan helyzetek vannak, amelyek fájdalomenyhítő hatás, és ha rendszeresen végezzük, hosszú távú fájdalomcsillapításhoz vezethet.
masszázs Az alkalmazásokat, amelyek elsősorban az IS ízület izmainak ellazítását célozzák, manapság ritkán alkalmazzák, de néhány beteg hasznosnak írja le őket. A konzervatív intézkedések között szerepel a számos alkalmazása is fájdalomcsillapítók, amelyek főként gyulladáscsökkentők. Útján csontkovácsolás, különféle elzáródások ízületek fel lehet szabadítani.
Ez gyakran nagyon jól működik, de sajnos nem mindig jelent állandó megoldást a fájdalom. A tünetek rövid és középtávú javulásához az oszteopata beavatkozása általában nagyon jól segít. Az oszteopata keresése előtt azonban más lehetséges okok, például a herniált lemez vagy az oszteoporotikus törés, ki kell zárni.
Ha nincs ellenjavallat, akkor főleg gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), mint pl ibuprofen or diclofenac használt. Kezdetben a használat időtartama nem haladhatja meg az egy hetet, mivel a gyomor védelmi gyógyszert kell hozzáadni a hosszabb használat érdekében (fájdalomcsillapítók Az NSAID csoportba tartozó betegek mellékhatása az, hogy megakadályozzák a gyomor nyálkahártyájának felhalmozódását, ami gyomorvérzés vagy gyomorfekély). További konzervatív kezelési intézkedések a helytelen terhelés kompenzálása, pl. Cipőbetét vagy sport.
Különböző és speciálisan kialakított fűzők is használhatók az érintett ízület fájdalmas mozgásának korlátozására. Számítógépes tomográfiai nézetben különféle fájdalomcsillapítókat is be lehet fecskendezni közvetlenül az ízületbe, ami legalább egy bizonyos ideig a fájdalom csökkenéséhez vezet. Egy másik intézkedés a rádiófrekvenciás terápia.
A legtöbb esetben azonban erre a terápiára nem vonatkozik a törvény Egészség biztosítás. Ha a konzervatív intézkedések nem elegendőek az ISG fájdalmának enyhítésére, műtéti intézkedések hajthatók végre. Ezek főleg az ízület merevedése, aminek azt kell eredményeznie, hogy a mindennapi mozgások során a zavaró fájdalom már nem jelentkezik.
Vannak olyan gyakorlatok, amelyek segíthetnek az ISG-ízület elzáródásának feloldásában. Az első gyakorlat a hátadon fekszik, kiegyenesedett lábakkal, például ágyban, szőnyegen vagy a jóga mat. A karokat oldalra nyújtják és a padlóra helyezik.
A fej jobb oldalra fordul, és a felállított lábakat lassan bal oldalra ejtjük. Az ember gyakorlatilag elcsavarta magát. Ezt körülbelül 30 másodpercig tartják.
És ismételje meg ezt a másik oldalon: fej bal oldalra, és hagyja, hogy a lábak jobbra essenek. A második gyakorlat egy kicsit bonyolultabb. A földön térdel, és emellett tenyerével támasztja alá magát.
Most lépj egyet láb óvatosan előre, és tegye a kezei közé. Nyújtsa ki a másikat láb hátrafelé, hogy csak a lábujjai érintsék a földet. Most hajoljon felsőtestével a hajlított felett láb. Minél többet nyújtja az első lábát, annál nagyobb a nyújtás.
30 másodperc múlva megváltoztatja a lábát. A harmadik gyakorlatot négykézláb kezdik. Most egy erős púpot csinálsz, és lenézel.
A következő lépés az, hogy a fej a nyak és üreges hátat készítsen. Tegye ezt kb. 10-15 alkalommal. Ezenkívül a mozgás minden formája segít.
A hosszú és görbe ülést (pl. A számítógép előtt) kerülni kell, vagy csökkenteni kell. A tapolásnak általában csökkentenie kell a nyomás terhelését és az irritációt a megfelelő ízületben. A szalag felvitelére számos módszer létezik.
Az egyik módszer egy szalaggal kezdődik (kb. 20-25 cm), amely vízszintesen ragaszkodik mindkét ISG-hez. Ez addig történik, amíg az illetőt megakadályozzák.
A szalagot körülbelül 80% -os feszültséggel kell felhordani a két ISG közötti területen. A szalag kiálló részeit, amelyek a hátoldal oldalsó részeihez tapadnak, feszültség nélkül kell alkalmazni. Egy második szalagot hajtogatunk, majd a sarkokat levágjuk, így két szalag kerek végű.
Az első szalagot most feszültséggel ragasztják az ISG-hez. De a két véget feszültség nélkül nyomják. A második szalagot a másik ISG-hez ragasztják.
A szögnek átlósan felfelé kell mutatnia, úgy hogy mindkét szalag a gerincoszlop képzeletbeli vonalában, a vízszintes szalag felett 5-10 cm-rel találkozik. Ha nem biztos abban, hogy a szalagot hogyan kell helyesen felhelyezni, akkor a visszaélések elkerülése érdekében forduljon szakemberhez. Az ISG-szindróma prognózisa különböző okoktól függ.
Az egyik a beteg kora, a testtömeg és a meglévő kísérő betegségek. Másrészt a már kipróbált kezelési intézkedésekből is. Ha hőkezelés és fizioterápia, valamint könnyű gyógyszeres kezelés ibuprofen or diclofenac nem segíthet, elhúzódó pályára lehet számítani.
Elvileg, még akkor is, ha a tünetek javulnak, újra és újra előfordulhat visszaesés. Azok a nehézsúlyú emberek, akik keveset vagy egyáltalán nem sportolnak, sok egyidejű betegségben szenvedő betegek vagy ülő betegek (pl. Irodai munka) sokkal rosszabb előrejelzéssel rendelkeznek az ISG-szindróma végleges eltűnésére és nem visszatérésére, mint a sportoló fiatalok esetében. Az ISG szindrómák körülbelül 80-90% -a melegséggel gyógyítható, és ha szükséges, enyhe fájdalommal és gyulladáscsökkentő kezeléssel.
A betegek körülbelül 10-15% -ának fizioterápián kell átesnie. A kis maradék nem reagál megfelelően ezekre a terápiás intézkedésekre, ezért műtéti ízületi merevítésen kell átesni. A legjobb esetben a kiválasztott terápia azonnal hatékony.
Egyes, de mindenképpen ritka esetekben úgynevezett terápia-rezisztens folyamatok fordulnak elő. Ilyen esetekben a konzervatív intézkedések mellett sebészeti beavatkozásokat is figyelembe kell venni. Meg kell jegyezni, hogy az úgynevezett komplikáció nélküli ISG szindrómák általában egy vagy két fájdalomcsillapító után eltűnnek. Olyan betegek, akik nem túlsúly, akik életük során rengeteget sportoltak, és akiknek nincsenek korábbi ortopédiai betegségeik, előnyben vannak. Nehézsúlyú emberek esetében, akiknek súlyos megterhelési problémájuk van, a kezelési idő általában sokszorosan meghosszabbodik.
