Bell jelenségében a szemgolyók felfelé gördülnek, mint a szemhéj zárási reflex. Az úgynevezett faiális ideg elsősorban a reflexmozgásban vesz részt, ezért a szemhéjak bezárásának elmulasztása gyakran társul arcideg bénulás. Hiányos szemhéj bezáródás, a szemgolyó fehérje megmutatkozik a Bell-jelenségben.
Mi Bell jelensége?
A Bell jelenséget a szemgolyók felfelé gördülése jellemzi. A Bell jelenséget a szemgolyók felfelé gördülése jellemzi. Ez a mozgás az úgynevezett "részeként" történik szemhéj zárási reflex vagy villogási reflex. Ez a jelenség a szemek reflexív védőmozgása, amelyben a szemhéj automatikusan és önkéntelenül bezárul. Veleszületett idegen reflexként a szemhéjzáró reflex efferens és afferens rostjai nem ugyanazon szervben helyezkednek el. Inkább a szemhéj bezáródását váltja ki több egymást követő kapcsolat szinapszisok. A reflex mozgás a szemhéj bezáródását váltja ki a szaruhártya mechanikus irritációját követően bőr a szem közvetlen közelében, és a szemgolyó felfelé gördülése kíséri. Bell jelensége főleg ennek a felfelé irányuló mozgásnak és így a csökkent szemhéjzáródásnak kitett fehér szemgolyó vizualizálására utal. Ebben a formában a jelenségnek kóros értéke van, és tünetként elsősorban a arcideg bénulás. A Bell-jelenség névadója Charles Bell brit fiziológus, aki először a 19. században figyelte meg a jelenséget.
Funkció és feladat
A szemhéj bezáródási reflexe egy fiziológiai védőreflex, amelynek célja az emberi látószerv és a szaruhártya mechanikai sérüléstől, kiszáradástól és idegen testektől való védelme. A reflexív íve a szaruhártya. Ennek a reflektornak az ingerlése után az inger an formájában továbbadódik akciós potenciál a trigeminusra idegdúc az afferens végtagon és így a nasociliáris idegen és a szemideg első trigeminális ágán keresztül. A gerjesztés tehát eléri azokat az érzékszervi rostokat, amelyekből központi idegdúc sejtfolyamatok kiterjednek a trigeminus ideg. A nucleus spinalis nervi trigemini-ben az inger átkapcsolódik, a felső kolliculuson keresztül bejut a formatio reticularis-ba és eljut a nucleus nervi facialis-ba, ahol a reflex mozgás efferens végtagja kezdődik. A nucleus nervi facialis rostjai más arcmagok rostjaihoz kapcsolódnak, és velük együtt alkotják a arcideg vagy VII koponyaideg. Ezen arcideg visceromotoros rostjai innerválják az orbicularis oculi izmot. Amikor a gerjesztés eléri ezt az izomzatot, összehúzódik és a szemhéj bezáródását váltja ki. A szemhéj bezáródási reflexe konszenzuális reflex az ipsilaterális és kontralaterális arcmagokon lévő afferensekkel. Fiziológiailag a szemgolyók felfelé irányuló mozgása a reflexmozgással egyidejűleg történik, és önmagában nincs betegségértéke. Inkább a fiziológiai mozgás maga is védő reflex, és megfelel például a szemgolyó alvás közbeni helyzetének. Ha azonban a mozgás látható, és ezáltal a szemgolyó fehérsége nyilvánvalóvá válik a szemhéj bezáródása során, akkor a Bell-jelenség kórosnak tekinthető. A szemhéjzárási reflex és a szemgolyó gördülése mindig egyszerre fordul elő mindkét szemben. Az áramkör miatt csak egy szem aktiválása nem lehetséges. A Bell-jelenség azonban csak egy szemnél is jelen lehet, és így fordulhat elő például egyoldalú arcbénulás esetén, amely blokkolja a szemhéj bezáródását a két szem egyikében.
Betegségek és panaszok
Arcideg bénulás műszakilag arcideg-bénulásnak nevezik, és megfelel az arcideg bénulásának. Az arcideg bénulása lehet veleszületett vagy szerzett. Akár perifériás, akár központi idegkárosodás. A parézisekre jellemző a szemhéj hiányos lezárása és így a Bell-jelenség. Ugyanis míg a szemhéjzárási reflex nincs, a Bell-jelenség fennmarad még lagophthalmos vagy hiányos szemhéjzárás esetén is. Arcparézis összefüggésbe hozható a száj. A csillapított vagy megszüntetett ráncolás szintén tüneti lehet. A szemhéj hiányos bezáródásának számos oka lehetséges arcideg bénulás. Fertőzések, mint pl Lyme-kór oka lehet, valamint fej trauma, daganatok vagy gyulladások és stroke. A hiányos szemhéjzáródás és a Bell-jelenség néha társul Bell bénulásának kifejezéséhez is, amelyben egyoldalú arcideg bénulás. A bénulás oka nem ismert Bell bénulása esetén. Feltehetően a parézist a gyulladásos folyamatokkal járó arcideg összenyomódása okozza. A legtöbb esetben Bell bénulása néhány héten belül önmagában megszűnik, vagy kortikoszteroidokkal történő kezeléssel elmúlik. Csak ritkán okoz maradandó károsodást. Az arc egyik oldalának teljes bénulását azonban jól kell kezelni, hogy a tünetek teljes remissziójával gyógyulást érjünk el. Mind Bell-jelenség, mind Bell-bénulás általában a neurológia kérdése. Gyakran, különösen a szemhéj hiányos bezáródása esetén, ezek olyan primer betegség tüneti megnyilvánulásai, mint pl sclerosis multiplex. Ez az autoimmun betegség epizodikus immunológiai gyulladás a központi idegrendszer és így demielinizálja a központi idegszövetet. Az érintett szövetek vezetőképessége ezért gyakran tartósan romlik. Azonban a Bell jelenség és a szemhéj bezáródási reflexe az orvostudományban nemcsak a idegrendszer, de fontos paraméterei a érzéstelenítés az érzéstelenítés mélységének becsléséhez.
