Szinonimák
Kulcscsont, acromioclavicularis ízület, acromion, sternoclavicularis ízület, ACG, kulcscsonttörés, clavicula törés, vállöv Orvosi: Kulcscsont
- Humerális fej (humerus)
- Vállmagasság (Acromion)
- Váll sarokcsukló
- Kulcscsont (kulcscsont)
- Coracoid
- Vállízület (glenohumeralis ízület)
Funkció
A kulcscsont fontos funkciója van a vállízület mobilitás. Különösen akkor, ha a karját oldalirányba emelik a vízszintesen, a kulcscsontot a kettővel együtt ízületek végig kell mozgatni. Az acromioclavicularis ízület a vállöv és ezért része a vállízület. Bár a sternoclavicularis ízület messze van a vállízület a szegycsont, a vállízület mobilitásában is meghatározó szerepet játszik.
Betegségek és fájdalom a kulcscsontban
A kulcscsont leggyakoribb baleseti betegsége az clavicula törés (Az összes csonttörés 15% -a). A legtöbb esetben a kulcs kulcsának külső harmada érinti. Közvetlenül a bőr alatti felszínes lefolyása miatt általában közvetlen erőszakos hatás vezet kulcscsonthoz törés.
Egy másik gyakori sérülés az acromioclavicularis ízület törés (ACG törés). Ebben az esetben az acromioclavicularis ízület szalagjai elszakadnak egy baleset következtében. Az izom a kulcscsont külső végét húzza felfelé, és egy lépés képződik a bőr alatt a kulcscsont vége és a vállmagasság között (acromion).
Ezeket a lépéseket meg lehet nyomni, és tipikus zongorakulcs-jelenséget lehet kiváltani, ami azt bizonyítja, hogy az ínszalagok teljesen elszakadtak. A sternoclavicularis ízület (Sterno-Clavicula ízület) megrepedése meglehetősen ritka, és szinte mindig konzervatív módon kezelik. A kulcscsont törés az egyik leggyakoribb csonttörés.
Általában egy zuhanás eredménye, például kerékpározás vagy görkorcsolya közben. Alapvetően két különböző oka van az a-nak kulcscsont törés. Ez vagy közvetlen ütközési trauma a vállra eséskor, vagy sokkal gyakrabban a kulcscsont közvetett sérülése, például a kinyújtott karra esés következtében.
A csonttörés legjellemzőbb tünete súlyos fájdalom, amely a kar minden mozdulatával vagy mellkas. Egyéb tünetek lehetnek a törés duzzanata és véraláfutása, valamint a csont folyamán esetleg tapintható lépésképződés. A diagnózis általában egy röntgen kép több irányból, a sérülés okának részletes kikérdezése és az orvos vizsgálata mellett.
Ha nincs ok a műtéti kezelésre, akkor a terápiát úgynevezett hátizsákos kötéssel hajtják végre. Ez a lehető legnagyobb tapadást gyakorolja a kulcscsonton, és így stabilizálja a törés széleit egymással szemben. Általában legalább 6 hétig viselik.
A műtét akkor válhat szükségessé, ha például nyitott törés van, a törés szélei 2 cm-nél nagyobb távolságra vannak egymástól, vagy ha ér- vagy idegsérülések, valamint soros bordatörések vannak a kulcscsont törés. A csonttöréseken kívül fájdalom a kulcscsontban leggyakrabban a ízületek. Ezek egyrészt a kulcscsont-emlő csontízület, másrészt az acromioclavicularis ízület, amely összeköti a kulcscsontot a lapockával.
Ha a fájdalom leesés vagy baleset előzte meg, nagy valószínűséggel az ízületi szalagok sérülései okozzák. Ezeket általában a nyomás és a mozgás okozta fájdalom okozza, valamint a duzzanat közvetlenül az érintett ízület felett. A terápia a sérülések súlyosságától és a kulcscsont esetleges elmozdulásától függ.
A kulcscsont-mellcsont ízületének sérülései esetén, a csont elmozdulása nélkül, tüneti kezelés fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentő anyagok általában elegendőek, mivel az ízületet a környező struktúrák megfelelően stabilizálják. A sérülés súlyosságától függően az acromioclavicularis ízületi sérülések terápiás intézkedései a gyulladáscsökkentőkkel történő terápiától és szükség esetén a fájdalom enyhítéséig néhány napig váll karszalag felhelyezésétől a sebészeti beavatkozásig terjednek. és acromioclavicularis ízületi instabilitás A fájdalom másik oka a ízületek lehet arthrosis, azaz az ízület kopása porcogó, és gyulladás. Ezeket gyulladáscsökkentőkkel, kenőcsökkel vagy akár injekcióval lehet kezelni narkotikumok az ízületbe.
Az acromioclavicularis ízület életkorhoz kapcsolódó kopása ahhoz vezethet arthrosis sarkantyúképződéssel. Ez a sarkantyú korlátozhatja a vállízület mobilitását, és úgynevezett impingement tünetekhez (váll szűk keresztmetszet) vezethet. A kulcscsont szilárdan rögzítve van a vállöv a szegycsont és a vállát.
Ha elmozdul, akkor feltételezhető, hogy ezen ízületek egyikében sérülés van, és hogy az ínszalag szerkezete sérült. Ha az elmozdulás nem a végén, hanem a csont mentén történik, akkor általában törés van jelen. Az elmozdulás mértékétől függően műtétre lehet szükség a csont irányának beállításához. Ha a sérülés mértéke kisebb, akkor általában elegendő a csont immobilizálása és összehangolása kötés segítségével.
