Nyomás a füleken: okok, kezelés és segítség

Mindenki ismeri a fülre gyakorolt ​​nyomás érzését. Az okok sokfélék és változatosak. Ha azonban az úgynevezett nyomás egyensúly nem működik, más fülpanaszok is előfordulnak.

Mi jellemzi a fülre nehezedő nyomást?

Ha a fülben negatív nyomás van, akkor a dobhártya kidudorodik befelé; az érintett panaszkodik fájdalom és a fülekre gyakorolt ​​nyomás. Az Eustachianus tubus (más néven orvosilag Tuba auditiva néven) játszik a legnagyobb szerepet a fülekre gyakorolt ​​nyomás kiegyenlítésében. Az Eustachianus cső biztosítja a kapcsolatot a középfül valamint a nasopharynx és biztosítja a középfül „szellőzését” a nyomás kiegyenlítése érdekében. Ezenkívül egy váladék áramlik az eustachianus csövön keresztül, amely a középfül és tovább szállítják a garatba. A dobhártya rezgése csak akkor sérül, ha a középfül váladékmentes.

Okok

A fülekre gyakorolt ​​nyomás akkor jelentkezik, amikor a szellőzés az eustachiás cső károsodott, így a középfül nyomáskiegyenlítése nem következhet be. Az orvosi szakemberek mindig eztszellőzés rendellenességek ”vagy„ tubulális szellőzési rendellenességek ”. Ezek a problémák akkor fordulnak elő, amikor az eustachiás cső el van dugulva, duzzadva vagy nem nyílik ki megfelelően. Ha a fülben negatív nyomás van, akkor a dobhártya kidudorodik befelé; az érintett panaszkodik fájdalom és az ismerős nyomás a füleken. Ha az eustachiás csövet úgy zárják le, hogy a váladék felhalmozódjon és a dobhártyához nyomódjon, néha fájdalom és a fülre gyakorolt ​​nyomás. Ha a váladék felhalmozódik, egy középső fülfertőzés utólag fejlődhet. Különösen a gyermekek szenvednek gyakran ilyen gyulladásoktól, mivel az eustachiás cső itt még nem teljesen fejlett. A fülre nehezedő nyomás egyéb okai a túlzott fertőzések, allergiák fülzsír, az állkapocsízület problémái, izomfeszültség az állkapocs és a szájpadlás területén, a halláskárosodás vagy akár egy tartósan nyitott eustachiás cső.

Ezzel a tünettel járó betegségek

  • Bumm trauma
  • Allergia
  • Halláskárosodás
  • Tonsilláris angina
  • Otitisz média
  • Tubális hurut
  • Az orrszeptum görbülete
  • Hideg
  • Orrmelléküreg gyulladás

Diagnózis és lefolyás

Az orvosnak különféle vizsgálatokat kell végeznie, hogy kiderüljön az ok. Fontos, hogy kapcsolatba lépjünk egy füllel, orr és torok (fül-orr-gégész) szakorvos. Otoszkópia (füloszkópia) használható a dobdob változásainak detektálására. Egy másik módszer a pneumatikus otoszkópia. Ezen vizsgálat során az orvos otoszkóppal zárja le a külsőt hallójárat. A levegőt ezután egy ballonon keresztül vezetik be - közvetlenül a hallójáratba -, majd elengedik. E folyamat során az orvos megfigyelheti a dobhártyát és meghatározhatja a nyomásarány alakulását. Rhinoscopy során (orr vizsgálat), minden olyan gyulladásos folyamat, amely túlnyomórészt a orrüreg diagnosztizálható. Halláspróbával meg lehet állapítani, hogy vannak-e hallási problémák. Míg a nyomás - sok esetben - rövid idő után alábbhagy, néha olyan súlyos kellemetlenségek jelentkezhetnek, amelyek terápia van szükség.

Szövődmények

A fülekre gyakorolt ​​nyomás számos ok tüneteként jelentkezhet. A lehetséges szövődmények a mögöttes tényezőktől függenek feltétel és az egyszerű kísérő tünetektől, mint például a tompa hallás és fülfájás, egészen a súlyos szövődményekig, például halláskárosodás. Az okoktól függően lehetnek szédülés, kellemetlenség a fülek területén és hallójáratés fantom végtagfájdalom a fülébe. Gyakran a betegség előrehaladtával „teltségérzet” jelentkezik a fülben, amelyet gyakran koncentrációs nehézségek és egyéb másodlagos tünetek kísérnek. Ha a fülnyomás egy betegség következtében jelentkezik, gyakran megfázás, allergia vagy középső állapot kíséri fülfertőzés. Szélsőséges esetekben a fülekre nehezedő nyomást a halláskárosodás, azaz részleges vagy teljes halláskárosodás az egyik vagy mindkét fülben. Ha sérült dobhártya az oka, a hallási teljesítmény is romolhat. Hasonlóan pszichológiai okokkal, mint pl feszültség, amely további szövődményeket hozhat, például fizikai kényelmetlenséget, álmatlanság vagy gyengeség. Ha a fülekre nehezedő nyomás az állkapocs vagy a nyaki gerinc sérülésén vagy feszültségén alapszik, fejfájás és a állkapocs fájdalom, miközben a fülekre gyakorolt ​​nyomás nő. Fülzúgás fordulhat elő és viszont vezet messzemenő másodlagos tünetekig és betegségekig. A panaszok orvos általi tisztázása ajánlott a fülnyomás sokoldalú szövődményei és tünetei miatt.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

A legtöbb esetben nincs szükség orvoshoz fordulni a fülre nehezedő nyomás miatt. Például, ha a nyomás a hideg vagy különböző magasságokban tartózkodva a tünetek egy idő után kezelés nélkül enyhülnek, és nem szükséges orvoshoz látogatni. Azonban más tünetekkel együtt, vagy ha a fülre nehezedő nyomás tartós és nem kompenzálható, tanácsos szakértővel fordulni a kellemetlenség okának felderítéséhez. A fülnyomással kapcsolatos aggodalomra okot adó tünetek közé tartozik a fájdalom a fülben vagy a fül körüli területen, általában súlyos fejfájás, és csökkent hallóképesség a halláskárosodásig. Ezen tünetek bármelyike ​​esetén azonnal forduljon orvoshoz a súlyos betegségek kizárása és a kellemetlenségek enyhítése érdekében. Még akkor is, ha a fülekre nehezedő nyomást kíséri szédülés vagy látászavarok, az orvoslátogatás elkerülhetetlen, mivel a legrosszabb esetben daganat felelős a panaszokért. Az orvosok általában gyorsan diagnosztizálhatják a beteg tüneteit és kórtörténet. Ha ez közvetlenül nem lehetséges, további vizsgálatokat végeznek az ok megtalálásához. A diagnózis segítségével megfelelő terápia kezdeményezhető, hogy megvédje a testet az esetleges késői hatásoktól, például a halláskárosodástól.

Kezelés és terápia

Klasszikus intézkedések ásítás, nyelés vagy rágás, bár belélegzés és lassú kilégzés, miközben az érintett személy tartja a száj zárva tartja és tartja a orr zárva is vezet a sikerhez (úgynevezett Valsalva-manőverek). Ha a füleken a légnyomás alatt továbbra is fennáll a nyomás, dekongesztáns orrcseppet kell használni - még mielőtt a gép felszállna. Ily módon az érintett személy elősegítheti a nyomás kiegyenlítését. Ha azonban a fülekre nehezedő nyomásért a betegségek felelősek, akkor ezeket kezelni kell. Különféle gyógyszereket használnak erre a célra. Az orvosok főleg felírják dekongesztáns orrspray-k, antibiotikumok, antiallergén szerek vagy glükokortikoidok. Ha az oka folyadékgyülem a dobhártya mögött, a műtéti beavatkozás megkönnyebbülést jelenthet. Az orvos a dobhártyába helyezi a timpanosztómiás csövet, amely biztosítja a folyadék elvezetését. Lehetővé válik a légcsere. Az anatómiai állapotok nyomást is okozhatnak a füleken. Különösen a megnagyobbodott garat-mandulák vagy az eltérő septum klasszikus anatómiai okok, amelyek műtéti úton korrigálhatók. Ha például az eustachiás cső szűkül, így újabb módszerek, például ballon dilatáció alkalmazhatók, az orvos ezt a módszert részesíti előnyben. Az orvos a kezelés részeként egy ballonkatétert helyez be az eustachiás csőbe. A katétert egy speciális endoszkóp segítségével helyezik be a beteg orrán keresztül. A ballonkatétert ezután fiziológiás sóoldattal felfújják, majd kitágítják a beszűkült járatot. A szakértők úgy vélik nyújtás több hely kialakulásához vezet, és a szűkület kiküszöbölhető. Ez a kezelés jól enyhítheti a fül nyomását. Néha azonban nem lehet megmondani, hogy az eredmény tartós lesz-e; az eljárás még viszonylag új, vagy valójában csak néhány esetben hajtják végre. Egy másik módszer, amely szintén az új eljárások egyike, a lézeres tuboplasztika. Ez egy műtéti eljárás. Az orvos lézerrel távolítja el a szöveteket közvetlenül a bejárat az eustachiás csőhöz, és így megnövelheti az eustachiás cső által igényelt helyet. Ez a térnyereség állítólag pozitív hatást gyakorol az ún szellőzés rendellenesség. Azonban még ezzel a módszerrel sem lehet hosszú távú eredményről beszélni, mivel itt sincsenek elégséges vizsgálatok, amelyek a lézeres tuboplasztikát szorgalmazzák.

Kitekintés és előrejelzés

A fülekre gyakorolt ​​nyomás általában mindig egy adott helyzettel társul, amely kiváltja. Általában csak ritka esetekben kezelhető, és általában viszonylag gyorsan eltűnik. Ezért csak nagyon ritkán fordul elő ilyen panasz esetén az érintett személynek orvoshoz kell fordulnia vagy gyógyszert kell szednie. A fülekre nehezedő nyomás kellemetlen érzést okoz, ami megnehezítheti a mindennapi helyzeteket. Az érintett személy ennél a nyomásnál rosszabbul hallhat, mert a dobhártya nem éri el jól. Ez tehát az életminőség csökkenéséhez vezet. A legtöbb ember számára a fülre gyakorolt ​​nyomás csak rövid ideig jelentkezik, majd egy bizonyos helyzet vagy magasság elhagyása után ismét eltűnik. Tipikus példák repülő vagy búvárkodás. Hasonlóképpen, a fülre gyakorolt ​​nyomás is előfordulhat a influenza or hideg és valójában nem kifejezetten kezelik. Ha a fülekre nehezedő nyomás nagyon spontán következett be, és önmagában sem tűnik el, orvoshoz lehet fordulni. Itt különösen alkalmas egy fül-, orr- és torokorvos, aki ismeri ezeket a panaszokat és segíthet a betegnek. A legtöbb esetben ez a panasz különösebb kezelés nélkül zajlik.

Megelőzés

Anatómiai okok esetén a fülekre nehezedő nyomás nem akadályozható meg. Célszerű - például, ha túl sok van fülzsír - a hallójárat rendszeres öblítése vagy akár orvosi tisztítása.

Mit tehetsz te magad

A fülekre gyakorolt ​​kellemetlen vagy akár fájdalmas nyomás általában a külső és a belső fül közötti elégtelen nyomáskiegyenlítésre, és ezáltal az orrgaratot a középfülvel összekötő Eustachianus cső elégtelen működésére utal. A probléma gyakran a repülőgép fülkéjében jelentkezik, főleg leszállás és leszállás során, amikor a kabinban lévő nyomás normalizálódik. A fülekre nehezedő nyomás akkor válik észrevehetővé, ha az Eustachianus-cső kissé keskeny vagy más okokból megakadályozza a nyomáskiegyenlítést. Néhány mindennapi és önsegítő intézkedések segíthet leküzdeni a kényelmetlen vagy akár fájdalmas nyomást. Sok esetben a szimulált erőteljes ásítás már segít. Ez az orrgarat szövetének kissé széthúzódását eredményezi, lehetővé téve a nyomás kiegyenlítéséhez szükséges apró levegőmennyiség áthaladását. Ezt általában enyhe repedés és az azonnali nyomáscsökkenés érzékeli a fülben. Ha az ásítás nem jár sikerrel, a hatékonyabb módszer az orr bezárása és egyfajta túlnyomás létrehozása a nasopharynxben a száj zárva. Általános szabály, hogy a nyomáskiegyenlítés ekkor érezhető erőszakos repedésekkel történik. Az eljárást többször meg lehet ismételni. Ha túl nagy nyomás keletkezett a középfülben, nyeléssel vagy ásítással könnyedén enyhíthető.