A hypothalamus az autonóm viszonylag kicsi, de létfontosságú szöveti területe idegrendszer Az hypothalamus különböző termelésének szabályozására szolgál hormonok hogy többek között serkentik a agyalapi mirigy.
Mi a hipotalamusz?
A agy és a hypothalamus emberi testünk legösszetettebb struktúrái közé tartoznak. Számos folyamat jelenleg nincs teljesen megértve. A hipotalamusz a diencephalonhoz tartozik (középagy) és koordinálja vér nyomás és víz és sót egyensúly belül az autonóm idegrendszer mint egy magasabb szintű irányító központ. Az emberi szervezetnek ez a fontos vezérlőközpontja a (hipo) alatt helyezkedik el talamusz, a diencephalon legnagyobb szöveti szerkezete. A hipotalamusz felosztható egy elülső, alacsony medulláris szakaszra és egy hátsó, magas medulláris szakaszra. Míg az elülső szakasz feltehetően felelős az autonóm funkciókért, és interfészként funkcionál az ideg- és az intrasecretory rendszerek között, a hátsó hipotalamusz a limbikus rendszer.
Elhelyezkedés, anatómia és felépítés
A hipotalamust a hátsótól felső határon határolják el talamusz egy sekély barázdával a 3. kamra falán belül. A hipotalamusz nukleáris területei a barázda alatt a diencephalikus falakban helyezkednek el. Frontálisan az optikai chiasm (látóideg csomópont) az alján található, amely mögött az infundibulum (tölcsérszerű szerkezet) leereszkedik a diencephalic padlóra. Az infundibulum végén az agyalapi mirigy. A középső agy hátsó átmeneténél a mamillaria testek mindkét oldalon kinyúlnak a hipotalamusz padlójából. A hátsó hipotalamusz, amely a limbikus rendszer, elsősorban a corpora mamillaria-ból áll, és nagy, medulláris idegrostok (a fornix axonjai) (medullary hypothalamus) haladnak át rajta. Ezzel szemben vékonyabb idegrostok futnak át az elülső hipotalamuszon (medulláris hipotalamusz). Ez felosztható számos különálló (több tucatnyi) nukleáris területre is, amelyek az autonóm rendszerhez tartoznak. Ezenkívül az elülső hipotalamusz számos olyan receptort tartalmaz, amelyekhez hormonok más belső elválasztású mirigyek szintetizálódhatnak.
Funkció és feladatok
Az endokrin mirigy, valamint az abban található receptorok és idegrostok az elülső, medulláris hipotalamusz egyfajta interfészként vagy közvetítőként szolgálnak a különböző testi funkciók hormonális és idegi szabályozása között. Így a nucleus suprachiasmaticus, amely a látóideg csomópont, a retinából érkező közvetlen bemeneten keresztül generálja a belső órát és az egyedi nappali-éjszakai ritmust idegdúc sejtek, amelyeken keresztül a környezettől származó információ (beleértve a napszakot is) továbbításra kerül. A kamrai és optikai traktusban elhelyezkedő szupraoptikus, valamint a paraventrikuláris mag más fontos hipotalamusz-magot képvisel. Itt endokrin neuronok (mirigyes neuronok) termelnek hormonok a szervezet számára fontos, mint pl DHA (antidiuretikus hormon) és oxitocin. DHA csökkentő hatással van a kiválasztott vizelet mennyiségére, amely szintén szabályozza a szomjúságérzetet. Oxitocin egy hormon, amely kiváltja összehúzódások végén a terhesség és az orgazmus során nagyobb mennyiségben szabadul fel. Továbbá, oxitocin bizalom és közelség érzetét nyújtja. Az infundibulum nyílásának területén az úgynevezett gumómagok helyezkednek el, amelyek szintén endokrin mirigyek, amelyek szintetizálják a gátló és stimuláló hormonokat, mint pl. dopamin és a szomatosztatin vagy gonadotropin-felszabadító hormonok (GnRH), tirotropin-felszabadító hormonok (TRH), kortikotropin-felszabadító hormonok (CRH) és a növekedési hormont felszabadító hormonok. Az infundibularis és a dorsomedialis mag szabályozza a táplálékfelvételt és az anyagcserét. A hipotalamuszból kifolyó axonok a motoros neuronokon keresztül befolyásolják a belső szervek működését.
Betegségek, betegségek és rendellenességek
A hipotalamusz működését és működését különböző jóindulatú (jóindulatú) és rosszindulatú (rosszindulatú) betegségek vagy szöveti változások befolyásolhatják. Ha egy betegség korrelál a hipotalamuszban termelt hormon termelésének változásával, akkor azt általában az érintett hormonról nevezik el. Például, ha a szupraoptikus mag, és ennek megfelelően az antidiuretikus hormon termelése és szekréciója (DHA) sérül traumatikus események, vérzés, daganatok vagy agyi következmények miatt gyulladás, cukorbetegség insipidus (ADH hiány) vagy Schwartz-Bartter-szindróma (ADH felesleg) nyilvánulhat meg. Hosszan tartó glükokortikoid terápia lehet feltétel CRH hiány, ami lehet vezet glükokortikoid-hiányra, majd hátrányosan befolyásolja a szénhidrát-, fehérje- és lipid-anyagcserét, valamint a sót és víz egyensúly. A hipotalamusz szöveti struktúráinak változásai vagy más szervek rosszindulatú daganatai szintén befolyásolhatják CRH termelés és ok Cushing-szindróma (CRH felesleg). Balesetek, sugárzás terápia, daganatok vagy műtét is vezet hipotalamuszhoz dopamin hiány szöveti elváltozások révén és ennek megfelelően a prolaktin túlzott (hiperprolaktinémia) vagy TRH-hiány (hypothyreosis). Ezenkívül egy úgynevezett craniopharyngeoma (jóindulatú agy tumor), amely a hipotalamust és agyalapi mirigy méretének növekedésével károsíthatja a hipotalamusz szövetszerkezeteit és károsíthatja funkcióit, különösen a hormontermelést.
