Az emberi test biológiailag jól alkalmazkodik a környezetéhez. Ezért képes önmagának regenerálására és méregtelenítésére is. Ebből a célból elindítja az anyagcsere folyamatát, amelyben a káros és idegen anyagok különféle kémiai folyamatokkal válnak ki üríthető anyagokká. Olyan szervek, mint a máj, epehólyag, vese, belek, nyirok, tüdő és bőr nélkülözhetetlenek a test sajátjaihoz méregtelenítés. A belek például a legtöbb salakanyagot választják ki a vér a székleten keresztül, és ami megmaradt, az ereken át a máj. A méreganyagok átalakítása és azok előállítása víz-oldhatók, a véráramon keresztül szállítják és a vesékben ürítik, míg a zsírban oldódó komponensek a epe. Méregtelenítés sok szempontból megakadályozza a betegségeket, és támogatható olyan módszerekkel, mint a test tisztítása vagy savtalanítása.
Mi a test saját méregtelenítése?
A máj az egyik szerv, amely elengedhetetlen a test sajátja számára méregtelenítés. A fiziológiai anyagcsere folyamatok mellett alapvetően olyan anyagokat halmoz fel, amelyeket a vesék vagy a belek nem választanak ki közvetlenül. A test emellett többször is felszívja az idegen ételeket és a természetet, valamint a szintetikusan előállított anyagokat. Ilyenek például a peszticidek, nehéz fémek, gyógyszerek, szerek, különböző anyagai alultápláltság, savak ételtől, tartósítószerek és mások. A abszorpció ilyen káros anyagok közül a szervezetben megkezdődik a méregtelenítés önálló folyamata, amelynek során saját salakanyagok is keletkeznek, amelyeket szintén ki kell választani. Ezek lehetnek például ammónium vagy bélgázok. A vese tisztítja és szűri a vér a folyamatban. Vízaz oldható toxinok a glükoronidhoz kötődnek, lebomlanak és kiválasztódnak a vizelettel. A vese elegendő folyadékkal kell támogatni ebben a folyamatban. Minél több folyadék ürül, annál több toxin távozik a szervezetből. A máj zsírban oldódó toxinjai visszatalálnak a vér a beleken keresztül és epe. Kis oldószerek, mint pl alkohol a tüdőn keresztül választódnak ki, és a toxoidok, mint pl arzén or tallium ürülnek a bőr és a haj. Nagy molekulájú anyagok, peszticidek vagy nehéz fémekmásrészt nem ürülhet ki ilyen könnyen. Kötőszövetekben és zsírszövetekben, sejtekben, ízületek és az izmok.
Funkció és feladat
A test saját méregtelenítési folyamata három fontos szakaszban zajlik. Az elsőben enzimek aktiválja az idegen és káros anyagokat. A másodikban az aktivált idegen anyagokat kisebb aktív csoportokba egyesítjük, és a vesén keresztül találják meg a kiutat epe kémiailag megváltozott formában. A harmadik fázisban, amelyet méregtelenítésnek is neveznek, a sejt belsejéből kisütés következik be, például a bélbe. Ebben a folyamatban a test nem feltétlenül ismeri fel, hogy az anyagok biológiailag aktívak vagy mérgezőek-e. Ez azt jelenti, hogy fordított hatás is megvalósulhat a enzimek, azaz egy nem mérgező anyag átalakul mérgezővé. Például néhány szerek inaktív formában adják be, és csak a szervezet saját méregtelenítési folyamata révén alakítják át hatóanyaggá. Ez történik például altatók mint például klordiazepoxid. A legfontosabb enzimek az első fázisban fényelnyelő hem fehérjék mint például a citokrómok. Felelősek az oxidációért, a redukcióért és a hidroxilezésért, de bevonhatnak a szervezetre veszélyes köztitermékeket is. Az oxidációs reakciókat monooxigenázok, dehidrogenázok és peroxidázok, a citokróm P450 és a gutation-peroxidáz redukciós reakcióit, észterázok és hidrolázok hidrolízis reakcióit hajtják végre. A második fázisban az első fázisban képződött köztitermékek és idegen anyagok a vízoldható módon. Az első fázissal bekövetkezett mérgező reakciótermékek, más néven konjugátumok, most méregtelenülnek, vagyis tovább metabolizálódnak vagy kiválasztódnak. Ez a vesén, izzadságon vagy légzésen keresztül történik. A harmadik fázis a transzportfolyamatokat szolgálja, amelyek a véráramban, a nyirokrendszerben és a szállítás útján zajlanak le fehérjék. Ez utóbbiban az anyagcsere nem mindig következik be. Amikor egy nem aktív forma aktívvá alakításáról beszélünk, mint bizonyos szerek, mérgezésről beszélünk. Az anyag mérgező metabolittá alakul át. Például metanol önmagában viszonylag ártalmatlan, de a szervezet bomlási útján keresztül válik formaldehid és később hangyasav. Hasonlóképpen, morfin a májban morfin-6-glükuroniddá válik, és sokkal erősebb, mint maga a morfin. Az ilyen folyamatokat elsõ áteresztõ hatásoknak nevezzük.
Betegségek és egészségi állapotok
Még a híres orvos, Paracelsus is megjövendölte Egészség századi méregtelenítés révén. Manapság a környezetszennyezés és a természetben és az élelmiszerekben lévő szennyező anyagok jelentősen megnőttek. Nehéz fémek mint például higany a fogtömésekben, vezet csapvízből, kadmium ból ből dohány csak néhány a külső méreganyagok közül, amelyek káros hatással vannak a szervezetre. Ezenkívül a talajból származó nehézfémek többször is megtalálják a különféle ételeket, például húst, halat vagy zöldséget. Sejtmérgek, amelyek a legkisebb koncentrációban is megzavarják az anyagcsere folyamatokat. Szabad gyököket termelnek, amelyek képesek vezet a szerv sejtjeinek hosszú távú károsodásához a test sejtjeinek pusztulásával. Ha a szervezet saját méregtelenítése már nem működik megfelelően, az elvonási tünetek gyakoribbá válnak, mivel a szervezet már nem képes feldolgozni és eltávolítani a káros anyagokat. Ennek oka lehet a szervek rendellenessége vagy anyagcsere-betegség. Egyre több anyagcsere-salakanyag települ le a szervezetben, és betegségeket okoz. Ilyen betegségek közé tartozik az uremia vagy akár a máj eszik. Ennek megakadályozása érdekében szükséges használni megszüntetése és méregtelenítés terápia. Ezek a módszerek a természetgyógyászat alapjaihoz tartoznak. Ennek során ellensúlyozzák a szervezet méreganyagainak túlterhelését. A test saját méregtelenítésének támogatásához például vannak olyan növényi gyógymódok, amelyek fokozzák az anyagcserét és javítják a kiválasztó funkciókat. Ilyenek például a természetes abszorbensek, mint például az iszapanyagok, a chlorella alga, nyírfa szén vagy más gyógymódok homeopátia.
