Klinikai hőmérő: Alkalmazás és egészségügyi előnyök

A klinikai hőmérő egy speciális eszköz, amelyet a testhőmérséklet meghatározására használnak. Felderítésére használják láz.

Mi a klinikai hőmérő?

Manapság a higany hőmérőt felváltotta a digitális hőmérő. Működését akkumulátorok segítségével végzik. Klinikai hőmérő segítségével meghatározható az emberi test hőmérséklete. Orvosi eszköznek számít, és minden gyógyszerhez tartozik mellkas. Az első klinikai hőmérőket Daniel Gabriel Fahrenheit (1686-1736) készítette. Mivel azonban 60 centiméter hosszúak voltak, nehéz volt őket használni. Ráadásul mérési eredményeik elég pontatlanok voltak. 1867-ben Thomas Clifford Allbutt (1836-1925) angol orvos módosította a klinikai hőmérőt. 15 centiméter hosszú volt, könnyen kezelhető, és a testhőmérséklet pontos mérését is lehetővé tette. A hozzávetőleges méretet a mai napig használják.

Alakzatok, típusok és fajták

Többféle klinikai hőmérőt használnak. Így vannak higany tágulási hőmérők, digitális klinikai hőmérők és infravörös hőmérők. A klasszikus hőmérő formát a higany hőmérő. Úgy működik, hogy viszonylag nagy mennyiségű higanyt terjeszt ki egy vékony anyag belsejében hajszálcsöves. Üvegtüskét adunk a hajszálcsöves hogy a maximális testhőmérséklet megjelenjen. A hőmérséklet emelkedésével a hőmérőben lévő higany a hőmérsékleti skála részeként emelkedik. Hőmérséklet mérése után a hőmérőt meg kell rázni, hogy visszaállítsa eredeti helyzetébe. Van azonban egy Egészség kockázatot jelent, ha a mérgező higany kiszivárog. Például szobahőmérsékleten elpárologhat és belélegezve súlyos mérgezést okozhat. 2009 óta a higanyos klinikai hőmérők már nem forgalmazhatók az Európai Unióban. Manapság a higanyos hőmérőt felváltotta a digitális hőmérő. Elemek segítségével működtethető. A hőmérőt egy gomb megnyomásával lehet bekapcsolni. A mérés akkor ér véget, amikor a testhőmérséklet egy bizonyos idő után megáll. A vége láz a mérést sípolás jelzi. A hőmérsékleti érték digitális kijelzőn olvasható le. Speciális digitális fülhőmérőket is használnak a kórházakban. Ezek lehetővé teszik a test hőmérsékletének gyors meghatározását a fül belsejében. A meghatározás azonban nem mindig pontos. Egy másik változat az infravörös hőmérő. Itt a infravörös sugárzás által kibocsátott dobhártya vagy a homlokát mérik. Ezután egy speciális lencse rögzíti a sugárzást. A testhőmérséklet megjelenítéséhez a infravörös sugárzás hőmérsékleti értékké alakul. A mérési idő csak néhány másodperc.

Felépítés és működési mód

A klinikai hőmérő elve a folyékony, gáznemű és szilárd anyagok változásán alapul. A hőmérséklet szintjétől függően a benne lévő mérőfolyadék tágulása jön létre. Alapvetően a klinikai hőmérő egy digitális kijelzőből vagy mérlegből, egy edényszerű tartály belsejében lévő reaktív mérőfolyadékból és egy szondából áll. Üvegből készült hüvely szolgál a hőmérő testeként. Ahhoz, hogy hőmérsékletmérésre alkalmas legyen, a hőmérő mérési tartományának 35 és 42 Celsius fok között kell lennie, és 0.1 Celsius fok felbontással kell rendelkeznie. Fontos továbbá rögzíteni a mérés során kapott maximális hőmérsékletet. Különböző módszerek alkalmazhatók a testhőmérséklet mérésére. A hónaljban lévő axilláris mérési módszer különösen gyakori. Ebben az esetben a beteg a hónaljban a kar alá szorítja a hőmérőt. Bár ennek a módszernek az az előnye, hogy kényelmes, de pontatlannak is tekinthető. Ezzel szemben a szóbeli mérés a szájüreg pontosabb. A mérőhegynek azonban jó kapcsolatot kell elérnie a szájszövettel. A mérőcsúcsnak sublingválisnak kell lennie, azaz a nyelv. Azonban sem meleg, sem hideg ételt kell enni a mérés előtt. Az orális mérés nem alkalmas szenvedő betegek számára köhögés és a hideg. A legpontosabb módszer a rektális mérés a végbélnyílás. Erre a célra a beteg a hőmérő hegyét behelyezi az övébe végbélnyílás. Ez a módszer a legpontosabb, mert lehetővé teszi a láz a test belsejében kell mérni. A meghatározott hőmérséklet körülbelül 0.4 Celsius-fokkal magasabb, mint a hónalj alatt vagy a szájüreg. A rektális mérés különösen hasznosnak bizonyult gyermekek és nyugtalan betegek esetében. A testhőmérséklet meghatározásának egyéb módszerei közé tartozik a fülben, az ágyék területén vagy a hüvelyben történő mérés.

Orvosi és egészségügyi előnyök

A klinikai hőmérő rendkívül fontos diagnosztikai célokra. Például annak segítségével meghatározható, hogy a beteg lázban szenved-e vagy sem. Ezenkívül a testhőmérséklet viszonylag pontosan meghatározható, amely információt nyújt a páciensről feltétel. A kora reggeli órákban az egészséges ember testhőmérséklete 36.5 Celsius fok végbélnyílás, 36.2 fok alatt nyelv és 36.0 fok a hónalj területén. Napközben a hőmérséklet körülbelül egy fokkal emelkedhet. A maximális értéket késő délután érik el. Klinikai hőmérőt alkalmaznak gyanított láz és fertőző betegségek. A mérésben különbséget tesznek a megemelkedett testhőmérséklet, a mérsékelt láz és a magas láz között. A láz közepesnek minősül, ha a hőmérséklet legfeljebb 39 Celsius fok. Másrészt, ha a testhőmérséklet 39.1 fokra emelkedik, akkor magas lázról beszélünk. A láz rendszeres mérésével többek között fel lehet ismerni bizonyos betegségek tipikus lefolyását. Ez fontos a diagnózis, valamint az orvosi kezelés lefolyása szempontjából.