Nyújtás a torna általában az intenzív fizikai edzés kifejeződése. Az izmok húzóerőnek vannak kitéve feszültség, amelynek célja a jobb mobilitás elérése. Azonban helytelen nyújtás vagy a túlterhelés is kellemetlenséget okozhat. Ezért fontos, hogy a mozdulatokat finoman végezzék.
Mi a nyújtó torna?
Izom nyújtás elsősorban az amatőr és versenysportokhoz tartozik. Ezenkívül a fizikoterápia. Az izomfeszítés elsősorban az amatőr és versenysportokhoz tartozik. Ez is fontos része fizikoterápia. Az, hogy a torna nyújtása mennyire hasznos és fontos, az egyéni sporttól és a testtől is függ feltétel. A torna nyújtásának különböző módszerei szintén kritika tárgyát képezik. Így ellentmondásos viták folynak a különféle gyakorlatok hatékonyságáról és végrehajtásáról a sporttudósok és a gyógytornászok között. Általánosságban elmondható, hogy a sport után történő rendszeres nyújtás hozzájárul a gyorsabb regenerálódáshoz és javuláshoz Egészség. Az ízületek rugalmassága és mobilitása megnövekszik, és az izmok lerövidülnek erősítő edzés megakadályozzák. A megfelelő nyújtási helyzetet legalább 20 másodpercig fenntartják. Bár a feszültségnek egyértelműen észrevehetőnek kell lennie, a testet sem szabad egy adott testtartásba kényszeríteni. A sportegység után különös figyelmet kell fordítani a feszültség alatt álló izmokra a nyújtás során. Korábban a nyújtó tornát gyakran edzés előtt és után végezték. Manapság a tényleges tevékenység előtti nyújtás kevésbé hasznos. Ha bármilyen kérdése vagy kétsége van a nyújtó tornával kapcsolatban, akkor a gyógytornászok és a sporttudósok a leginkább ajánlott emberek. Ha fájdalom nyújtás után alakul ki, bizonyos körülmények között orvoshoz kell fordulni.
Funkció, hatás és célok
A nyújtó tornának több célja van. Először is, célja a sportoló mozgásterének növelése. A mobilitást az a mozgástartomány határozza meg, amely megvalósítható ízületek, izmok és kötőszöveti. Különbséget tesznek az aktív és a passzív mobilitás között. Az aktív mobilitás csak az izomzat alapján írja le az artikuláció tartományát. A passzív mobilitás viszont magában foglalja a testsúly vagy a külső erő alkalmazását. Mivel a mobilitás nemcsak az anatómiai körülményektől függ, hanem az izmok rugalmasságától is, inak és szalagok, szabályosak nyújtó gyakorlatok fejlesztéseket hozhat. Azonban a nyújtó gyakorlatok következetesen kell végrehajtani. A megnövekedett mozgástartomány előnyös egyes sportágak, például kick-box vagy Muay Thai számára. Az optimális mozgástartomány is elősegíti összehangolás és a erő, amely megfigyelhető a teljesítmény javítása érdekében. A sportos igényektől eltekintve a nyújtó torna célja az ember természetes rugalmasságának fenntartása. Az élet során a felnőtt mobilitása gyakran jelentősen csökken, mint egy kisgyereké. Stretching gyakorlatok ellensúlyozhatja ezt. A torna nyújtása szintén orvosi intézkedés. Akkor alkalmazzák, amikor az izom megrövidülése vagy az ízület korlátozása súlyosan korlátozza a mozgásszervi rendszert. Nyújtással a szokásos mobilitás visszanyerhető. Különösen egy baleset után azonban fontos, hogy a gyakorlatok végrehajtásakor kezdetben gyógytornász legyen jelen. Csak akkor végezheti edzését otthon, amikor a beteg elsajátította a nyújtást. A nyújtás során az izom széthúzódik. A nyújtásnak két alapvető módja van: a dinamikus nyújtás és a statikus nyújtás. Dinamikus nyújtásnál először a nyújtási helyzetet feltételezzük. Ezután a testtartáson belüli ruganyos, kissé lengő mozgások célja a feszültség enyhítése, javítása összehangolás és növelje a mobilitást. A dinamikus nyújtást általában valamivel gyengébb nyújtó inger jellemzi, és egyes sportágakban bemelegítő edzés részeként használják. A statikus nyújtás magában foglalja egy adott testtartás felvételét is. Ezután a sportoló további mozgás nélkül körülbelül 20 másodpercig a helyén marad. A felszabadulás után a nyújtó testtartást általában legalább másodszor hajtják végre. Ennek során a statikus nyújtás során további megkülönböztetés történik. A passzív statikus nyújtást külső segítség éri és tartja meg. Ez megkönnyíti az irányítást. Ugyanakkor a passzív statikus nyújtást is hatástalannak tartják. Aktív statikus nyújtásnál a sportoló először megfeszíti az izmokat. Haladás közben oldja a feszültséget, és közvetlenül a nyújtó helyzetbe mozog.
Kockázatok, mellékhatások és veszélyek
A nyújtó torna előnyökkel jár, különösen a sportolók számára. A gyakorlatok gondatlan elvégzése azonban kényelmetlenséget is eredményezhet. Ha a nyújtó inger túl erős, az izomrostokban összehúzódás következik be, amely biztosítja, hogy az izomban ne legyen szakadás. Ez valóban védelmi funkció. Ugyanakkor a nyújtó torna hatása ily módon nagymértékben romlik. Ezenkívül kritizálni kell a hirtelen megnyúló feszültséget. Különösen ha gyors ütemben végezzük, izomsérülések jelentkezhetnek. A test legtöbbször elegendő jelet küld, amelyek felhívják a figyelmet a túlterhelésre. Ha ezeket figyelmen kívül hagyják, és a nyújtás a súlyosabb ellenére is fokozódik fájdalom, porcogó károsodás, valamint rostkönnyek az izmok területén, inak és szalagok fordulnak elő. Különösen veszélyeztetettek azok a szerkezetek, amelyek már a nyújtási gyakorlat előtt megsérültek. Mivel a 20 másodpercnél hosszabb intenzív nyújtás gyakran csökkenti a fájdalom a szöveteken belül az ilyen sérülések néha észrevétlenül alakulnak ki. Kerülni kell a fájdalom által érintett izmok intenzív nyújtási gyakorlatait. Így a torna nyújtása hasznos kiegészítője az edzésnek. A sérülések és fájdalmak elkerülése érdekében azonban az izmokat jól fel kell melegíteni, és magát a gyakorlatot gondosan kell végrehajtani.
