Az emberek között hosszú ideje vágy van arra, hogy legyen fehér fogak, amely több száz évvel ezelőtt kísérletet tett a fogfehérítésre. Abban az időben a fogfehérítést károsító szerekkel, például vizelettel vagy akár savak. Időközben vannak olyan jó, ph-semleges szerek, amelyek megfelelő használat esetén nem okoznak károsodást a fogakban vagy egyéb mellékhatásokat. A fogak elszíneződésének modern módszere a fehérítés.
Mi a fehérítés?
A sárga fogak nemcsak csúnyán néznek ki, hanem gyakran a fogbetegségek jelei is. A fehérítés jó eredményeket hozhat itt. A fehérítés (angolul: „bleach” - fehérítő) az emberi fogak fehérítésének egyik módszere. A fogfehérítés általában esztétikai és kozmetikai okokból történik. Általános szabály, hogy a páciens szépségideálja motiválja a fogfehérítést. Orvosi szempontból a fehérítés általában csak akkor szükséges, ha a fog elszíneződése pszichés szinten stresszes hatást gyakorol a betegre. A fog elszíneződése esetén színező anyagok rakódnak le a fogban zománc és a dentin. Ezeket az elszíneződéseket egyszerű fogtisztítással már nem lehet eltávolítani, ezért a fogfehérítés ilyenkor gyakran az egyetlen mód a fogfehérítésre. Fontos, hogy egy fogorvosi ellenőrzés ellenőrizze a fogak károsodását és gumik és ha lehetséges, a professzionális fogtisztítás fehérítő kezelés előtt kell elvégezni.
Funkció, hatás és célok
A fehérítés különböző módon végezhető. Általában a hidrogén itt peroxidot használnak. Ezek behatolnak a fogba és elszakadnak a oxigén radikálisok ott. Oxigén a gyökök úgy befolyásolhatják a fog színezékeit, hogy azok már nem ismerhetők fel. Fontos, hogy a fehérítéshez használt szerek pH-értéke semleges legyen annak megakadályozása érdekében, hogy a fogak érdesedjenek és ezáltal ismét elszíneződjenek. A fehérítéshez a következő módszereket alkalmazzák:
1. fehérítés egyénileg elkészített fogtálcákon keresztül („otthoni fehérítés”).
Ebben a módszerben egy sínt készítenek a fogak benyomása alapján a tényleges fehérítő kezelés előtt. A sín általában műanyagból készül, és a pácienshez illeszkedik fogazat. Peroxidot tartalmazó fehérítő gélt visznek fel a sínre, majd a sín eltakarja a fogakat. A koncentráció az otthoni fehérítéshez használt peroxid mennyisége általában 10-20 százalék. A fogak kezdeti színétől és a koncentráció A betegnek 1 és 8 óra között kell viselnie a tálcákat. Az elszíneződés mértékétől függően időnként 5–7 kezelésre van szükség (pl. Az életkor elszíneződésére), vagy több mint 15 kezelésre (pl. A tetraciklinek által okozott elszíneződésre). Ha a teljes fogívet fehéríteni akarjuk, akkor különösen alkalmas az otthoni fehérítés. 2. fehérítés közvetlen alkalmazással („irodai fehérítés” vagy „erőteljes fehérítés”)
Az úgynevezett hatalmi fehérítésben a koncentráció a fehérítő gél általában magasabb, mint az otthoni fehérítésnél. Ezért a kezelést közvetlenül a fogorvosi rendelőben végzik. Előkészületben a gumik segítségével védik az ún gumigát (gumiszerű bevonat) vagy más folyékony anyag. A fehérítőszert ezután közvetlenül a fogakra viszik fel, ahol ez hatni tud. Fehérítő lámpákkal intenzívebb eredményeket lehet elérni könnyű besugárzással, ha különleges gélek UV fényben aktiválható. A gélt ezután általában 15-45 perc elteltével eltávolítjuk. A legtöbb esetben egy kezdeti kezelés további egy-két kezelést igényel, amíg el nem éri a kívánt mértékű fehérítést. Az erőfehérítést általában akkor alkalmazzák, ha csak az egyes még életben lévő fogakat kell fehéríteni. 3. fogfehérítés fogbetétekkel („járó fehérítő technika”)
A járó fehérítő technikát általában akkor alkalmazzák, ha csak az egyedi (általában elhalt) fogakat akarják fehéríteni. Ebben az esetben a fogkorona kinyitják és megfelelő betétet helyeznek a fogüregbe. A fehérítőszer általában néhány napig a fogban marad, majd ezt ideiglenes helyreállítással lezárják. A fehérítőszer eltávolítása után a koronát végleg lezárják. Ezzel a módszerrel a fehérítés mindig késik, mivel néhány napba telik, amíg a peroxid végigmegy a zománc a fog belsejében. Lehetséges egy másik kezelés elvégzése, ha a kívánt mértékű fehérítést nem sikerült elérni. Emiatt sok fogorvos nem zárja le a koronát, amíg az eredmény nem az, amit a beteg akar. Általánosságban elmondható, hogy minden módszer esetében a fogak nem maradnak állandóan fehérítettek. Általában azonban az eredmény több évig megmarad, de ez a mennyiségétől és minőségétől is függ szájhigiénia valamint a beteg fogyasztási szokásai (pl. ivás kávé, tea, dohányzás). A fehérítést meg kell ismételni, ha a fogak jelentősen elsötétülnek. Ezek az úgynevezett frissítő kezelések általában sokkal kíméletesebbek a fogakon, mivel a peroxid mennyiségét nem kell olyan magasnak választani. A fehérítést mindig akkor alkalmazzák, amikor a csúnya fogak elszíneződései eltűnnek. Ezeket általában a foltos élelmiszerek, például tea, kávé, gyümölcslevek, vörösbor vagy dohány füst. A fogak elszíneződését azonban gyógyszeres kezelés, balesetek, csontszú, alultápláltság és a fogpép halála. Ha fehérítést végeznek, a fogtömések színei, hidak vagy akár a koronák sem változnak. Különösen a látható területen, tömésekben, koronákban vagy akár hidak és a héjak a fehérítés után általában meg kell újítani és az új színhez kell igazítani. Ezzel a probléma az a pénzmennyiség, amelybe kerülhet, mert a fogfehérítés nem tartós, és minden emlékeztető kezeléssel előfordulhat, hogy hidak, koronák, töltelékek és héjak újra meg kell újítani. A fehérítés hatásairól és költségeiről a fogorvosnak ezért mindig informatív megbeszélést kell folytatnia a pácienssel a kezelés előtt, mert a költségeket a törvény nem fedezi. Egészség biztosítás.
Kockázatok, mellékhatások és veszélyek
A fehérítő kezelés néhány mellékhatást okozhat a betegben. Az első gyakran a kezelés során jelentkezik fájdalmas érzékenységi reakció formájában a fehérítőszerre. Ezenkívül a most kezelt fogak általában érzékenyek az édes-savanyúakra, valamint a fogakra is hideg vagy hő. Általában azonban ezek az érzések csak átmeneti jellegűek, és gyakran néhány napon belül eltűnnek. Fontos, hogy minden fehérítőszer ph-semleges legyen, mert ha a ph-érték túl alacsony, akkor a foganyag felületes érdesedésére kell számítani. Ha a fehérítést professzionálisan és megfelelő készítményekkel végzik, akkor a fehérítés akár megvédhet is csontszú. A fehérítés azonban eltávolíthatja ásványok a fogakból, és így legalább ideiglenesen gyengíti a fog védőrétegét, ami szintén elfedő fehér foltokat okozhat. Ezek azonban a kezelés után néhány napon belül ismét eltűnnek, amely egy speciális gél segítségével támogatható. Mindenesetre a betegeknek mindig szem előtt kell tartaniuk, hogy a fehérítés a gyengülését okozhatja fogszerkezet és ennek eredményeként a fog ridegsége. A nyálkahártya irritációjára akkor is számítani kell, amikor a fehérítőszer érintkezik az orális oldattal nyálkahártya. Időközben vannak olyan kutatási eredmények, amelyek azt mutatják, hogy a fehérítés károsíthatja a fog felületét. Becslések szerint az is, hogy a fehérítés során a gél körülbelül 25 százaléka lenyelik, ami károsíthatja a gélt száj és a torok, valamint a gyomor. Ezek a becslések azonban otthoni használatra vonatkoznak. Időközben a fogfehérítő szerek (pl. Fogmosáshoz vagy ragasztócsíkokhoz) is elérhetők a nyílt piacon. Mivel ezeknek a szereknek minőségi jellemzői eltérőek, egyes szerek tartós fogkárosodást vagy akár elégtelen és egyenetlen fehérítést okozhatnak. Emellett itt hiányzik az előzetes diagnózis, mert laikusként nehéz felmérni a fog elszíneződésének okait. Ennek eredményeként figyelmen kívül hagyhatja a fogak súlyosabb károsodását (pl csontszú, gyökér gyulladás). Ezért a fogorvost mindig előzetesen konzultálni kell a szükséges kezelés elvégzéséhez.
