Diagnózis
A diagnózis felállításához részletes anamnézisre van szükség, azaz az érintett személy részletes kikérdezésére az alapbetegségekről és az aktuális panaszokról. Szédülés esetén különösen a beteget kell megkérdezni, hogy milyen típusú szédülés részt vesz (a forgás vertigo vagy szélhámosság), mikor következik be pontosan a szédülés, mennyi ideig tart a szédülés minden esetben, és vajon jár-e egyéb panaszokkal, pl. fejfájás, fülcsengés, halláskárosodás, álmosság, szorongás és pánikrohamok. Ezen felül a fizikális vizsgálat mindig el kell végezni, amelynek tartalmaznia kell egy nagyjából tájékozódást is egyensúly teszt.
Itt arra kérik a beteget, hogy csukott szemmel végezzen különféle feladatokat, például álljon a helyszínen vagy érintse meg a sajátját orr indexével ujj. Vér nyomás és szív mértékét is meg kell határozni. Ha például vannak paroxizmális bizonyítékok pozicionális szédülés, egy pozicionálási manővert kell végrehajtani a fizikális vizsgálat.
A páciensnek bizonyos mozdulatokat kell végrehajtania, amelyek végül kiválthatják a szédülést. Ha Menière-kór gyanúja merül fel, további hallásvizsgálatot kell végezni. Annak érdekében, hogy meg lehessen különböztetni, hogy a szédülés a vestibularis szerv zavarától vagy a agy, úgynevezett vestibularis vizsgálatokat végeznek. Bizonyos esetekben további képalkotó eljárások, például mágneses rezonancia képalkotás, számítógépes tomográfia vagy ultrahang vizsgálatai fej szükség esetén belgyógyászati és ortopédiai vizsgálat szükséges az érintett személy számára.
Terápia
A szédülés kezelésében gyógyászati, fizioterápiás, pszichoterápiás és ritkán operatív intézkedéseket kell figyelembe venni. Az egyes esetekben alkalmazott intézkedések a szédülés okától függenek. A szédülés kezelésére alkalmazott gyógyszereket antivertiginosának hívják.
Ezek ellen is hatékonyak hányinger, amely gyakran együtt fordul elő szédülés. Ezeket fiziológiai szédülés kezelésére használják, amelyek előfordulhatnak például hajóval vagy autóval utazva. Ben is használják Meniere betegsége és vestibularis neuritis esetén, amikor akut szédülés tünetei vannak.
A fizioterápiás eljárások nagyon fontosak a szédülés kezelésében. Olyan gyakorlatokat tartalmaznak, amelyek során az érintett személyt bizonytalanság éri az álló és a járás, és ezeket korrekciós mozgásokkal kell kompenzálni. A fizioterápiás eljárásokat különösen a paroxizmális pozicionáláshoz alkalmazzák szédülés és Menière-kór.
Paroxizmális esetben pozicionális szédülés, egy speciális pozicionálási manőver is megtanulható. Itt megpróbálják eltolni a kicsiket kalcium karbonát kövek, amelyek irritálják az egyensúly szerve, a test és a fej hogy ne forduljon elő többé szédülés. A magas szenvedéssel járó pszichés stressz és vertigo formák által okozott szédülés esetén az érintettek részesülhetnek pszichoterápiás kezelésből vagy önsegítő csoportokban való részvételből. Operatív intézkedések, például a egyensúly, nagyon ritkán hajtják végre.
