Barbiturátok valaha csodának számítottak szerek és széles körben használták. Ma használatuk szigorúan korlátozott, és veszélyesnek tekintik őket. Ennek számos jó oka van. A következő áttekintés a barbiturátok a testen, azok felhasználása, valamint a kockázatok és a mellékhatások megmutatják, miért.
Mik azok a barbiturátok?
A barbiturát az generikus kifejezés különféle szerek amelyek kábító, hipnotikus, görcsoldó és nyugtató hatások. A barbiturát az generikus kifejezés különféle szerek amelyek kábító, hipnotikus, görcsoldó és nyugtató hatások. Nevük a barbitursavból származik, amelyből származékokat képeznek. Johann Friedrich Wilhelm Adolf Ritter von Baeyer vegyész 1864-ben hozta létre sikeresen a barbitursavat. Ennek alapján Hermann Emil Fischer ezután kifejlesztette az első barbiturátot nyugtató hatást 1903-ban és Barbitalnak nevezte el. E fejlődés óta barbiturátok a legszélesebb körben használtak közé tartoznak altatók és a nyugtatók a német ajkú országokban hosszú évtizedekig. Mivel azonban nagyon gyorsan függőséget okoznak, és túladagolás és visszaélés miatt számos mérgezés fordul elő, ezeket már nem hagyták jóvá. altatók és a nyugtatók az 1990-es évek eleje óta Németországban. Azóta csak a epilepszia és érzéstelenítőként a műtét során. A barbiturátoknak három típusa van: rövid hatású, amelyek csak néhány percig hatnak; közepes hatású, amelynek hatása több órán át tart; és hosszú hatású, amelynek hatása sok órán át tart. Így a besorolás az egyes hatások időtartamán alapul.
Farmakológiai hatás
A barbiturátok farmakológiai hatása a testre és a szervekre rendkívül összetett. Hatásukat a szervezet különböző receptorain, az úgynevezett GABA-A receptorokon keresztül fejtik ki. Ezek az idegsejtekben helyezkednek el, és megkötik a neurotranszmitter γ-aminovajsav. Ily módon közvetlenül befolyásolják az idegsejtek közötti ingerek továbbadásáért és gerjesztéséért felelős hírvivő anyagokat. Miután a barbiturát kötődik ezekhez a receptorokhoz, gyakorlatilag átveszik feladatukat, és agonistaként működnek az egyes idegsejtek közötti jelátvitel szabályozásában. Gyakorlatilag utánozzák a γ-amino-vajsavat és átveszik annak funkcióit. Ily módon a barbiturátok gátolhatják vagy elnyomhatják fájdalom például a jeleket. Ezenkívül a barbiturát adagolása fontos szerepet játszik a hatásban. Alacsonyabb dózisokban például gátolják az AMPA-receptort, amelynek gerjesztő hatása van, és ezáltal biztosítják nyugtatás. Nagyobb dózisokban szintén gátolják nátrium csatornák, amelyek viszont fontosak a test számos más folyamata szempontjából. Végső soron barbiturátok vezet összesen érzéstelenítés.
Orvosi alkalmazás és felhasználás
Korábban a barbiturátokat főleg alvásként írták fel AIDS or nyugtatók. Mivel azonban a tapasztalatok és a tanulmányok hamar felfedték a rendkívül magas addiktív potenciált, valamint a veszélyesen magas toxicitást, ezeket a felhasználásokat végül betiltották. A barbiturátokat sokkal kevésbé veszélyes gyógyszerekkel helyettesítették, mint pl benzodiazepinek. Emiatt a barbiturátokat alapvetően csak két alkalmazásra használják: érzéstelenítőként és antiepileptikumokként. Érzéstelenítőként formájában használják tiopentális indukciójában érzéstelenítés. A rövid hatású barbiturát tiopentális 10 perces hatásidővel rendelkezik, és rendkívül gyorsan hat, ezért intravénásán injekciózzák a betegbe, hogy kiváltják érzéstelenítés. Kezelésében epilepszia, a hosszú hatású fenobarbitál 10–18 órán át hatékony. Antikonvulzív hatása miatt népszerű az epilepsziás rendellenességgel járó rohamok megelőzésében és kezelésében egyaránt. Ezenkívül bizonyos mérgek, például sztrichnin vagy DDT expozíciója által kiváltott rohamok leküzdésére is használható. Svájcban bizonyos barbiturátok, mint pl pentobarbitál aktív eutanáziában is alkalmazzák, amely ott megengedett. Az állatgyógyászatban eutanázia szereként használják.
Kockázatok és mellékhatások
Mint korábban említettük, a barbiturátok szedésének kockázata és mellékhatása óriási. A rendszeres használat nagyon gyorsan súlyos függőséghez vezet. A megvonás nehéz és néha súlyos tünetekkel jár, mint szorongás, rohamok és túlzott izgatottság. A máj szintén reagál a rendszeres használatra, és az idő múlásával egyre gyorsabban bontja a barbiturátot, ezért a hatás gyengébb és rövidebb lesz. Ennek során más gyógyszerek is gyorsabban lebomlanak, és ezért már nem működnek megfelelően. Túl nagy adag is vezet súlyos mérgezésig, tünetei a tudatzavar és a szédülés nak nek hányinger, hányás, amnézia és a eszik. A legsúlyosabb toxikus hatás azonban a központi légzési bénulás és szívmegállás, amelyek azonnali kezelés nélkül azt eredményezik agy hogy megfosztják oxigén és végül a halál. Egyéb nyugtató szerek, mint pl alkohol vagy az opiátok a barbiturátok hatását is erősítik. Ezen súlyos mellékhatások miatt a barbiturátok ma már a Kábító Vényköteles rendelet (BtMVV). Bár a barbiturátok nagyon gyorsan és hatékonyan hatnak, sajnos sok, néha életveszélyes kockázattal és mellékhatással járnak, amelyek jóval meghaladják eredendően pozitív tulajdonságukat. Ezért használatuk érthető okokból, csak néhány kivételtől eltekintve, tilos. Ezért az öngyógyítás erősen nem ajánlott.
