Eljárás
Általános szabály, hogy a beteg eldöntheti, hogy nyugtatót (pl. Midazolámot) vagy rövid érzéstelenítőt (általában propofol), hogy semmit ne vegyen észre a vizsgálatból. Meg kell azonban jegyezni, hogy ebben az esetben a 24 órás vezetési képesség korlátozottnak tekinthető. Először a beteg kap egy úgynevezett flexulát, egy kis csövet, amely a ér hogy a nyugtató ill kábító beadható.
Ezt megelőzően a beteget általában az oldalára helyezik. Ezenkívül az oxigéntelítettség és a pulzus mérésére a páciens egyik ujjához pulzus-oximéter van csatlakoztatva. Nyugtató /kábító injekciót adnak be, akkor a beteg megvárja, amíg hatályba lép.
Ezután a vizsgáló elkezdi óvatosan rektálisan behelyezni a kolonoszkópot, és addig mozgatja, amíg el nem éri a kolonoszkópot vastagbél vagy a vékonybél. Ezután a kolonoszkópot lassan visszahúzzák, és a levegőt a belekbe szívják (fújják be), így az kitágul, ami jelentősen javítja a láthatóságot. Ez a levegő néha enyhe puffadás a vizsgálat után.
Ezután a vastagbél gondosan megvizsgálják. Alatt kolonoszkópia, nemcsak a belek értékelhetők, de szükség esetén apró eljárások is elvégezhetők. Ezt a kolonoszkópba behelyezhető kis eszközök teszik lehetővé.
Például kisebb vérzés esetén a vastagbél, haemostasis injekcióval lehetséges. Ha vastagbélpolipok (a nyálkahártya kiemelkedéseit, amelyek az évek során kolorektális karcinómává degenerálódással fenyegetnek) fedeznek fel, ezeket általában ugyanazon vizsgálat során távolítják el. A bélszakaszok szűkülete (szűkület) esetén ezek a szakaszok a vizsgálat során (bougienage) ismét kitágíthatók.
Ha a nyálkahártya szembetűnő területeit fedezik fel, egy kis szövetmintát (biopszia) ezekből lehet venni, majd laboratóriumba küldeni vizsgálatra. A teljes vizsgálat általában körülbelül 15-30 percet vesz igénybe. Ezt követően a beteg ismét normálisan ehet és inhat.
Ha a beteg nyugtatót vagy érzéstelenítőt kapott, akkor egy ideig a létesítményben marad ellenőrzés és ezután hazaengedhetik. Ebben az esetben azonban ezen a napon már nem engedélyezett a vezetés. Általános szabály, hogy a betegnek a vizsgálat után nincs panasza.
Időnként van egy enyhe puffadás és enyhe szédülés, amely a nap hátralévő részében is fennmaradhat, és a nyugtató / kábító. Ha olyan tünetek, mint láz, rossz közérzet vagy súlyos hasi fájdalom a vizsgálat után fordulnak elő, orvoshoz kell fordulni. Gyakori megállapítás polipok a belek.
Ezek kezdetben nem okoznak tüneteket, ezért a beteg nem veszi észre őket, és általában csak egy megelőző vizsgálat során veszik észre őket. A polipok bármilyen fajtát el kell távolítani, mivel ezek veszélyes karcinómákká fejlődhetnek. A legtöbb esetben ezek polipok elektromos hurok segítségével azonnal eltávolítják és diagnosztizálás céljából a patológushoz küldik.
A nagyobb polipokat egy kis késsel kell eltávolítani. Egyes esetekben kis varrásra van szükség az eltávolítás után. A vérzés gyakran tapasztalható a kolonoszkópia.
Attól függően, hogy a vérzés akut-e, injekciót ad-e, vagy régebbi és már leállt, a sérült edényt egy kis elektromos eszköz segítségével össze kell kötni. Néha adrenalint kell beadni az edénybe annak bezárásához. Ha az ér erõsen vérzik, az edényt varrattal kell lezárni.
A bélfal apró gyulladásait a mintavétel mellett általában csak fényképek dokumentálják. Mindezek kolonoszkópia eljárások technikai átalakítás mellett kolonoszkóppal lehetségesek. A leletektől függően a kolonoszkópia időtartama nagymértékben változhat.
Emellett az anatómiai körülmények is nagy szerepet játszanak. Minél kanyargósabb a vastagbél, annál nehezebb a vizsgáztatónak a tekercseken keresztül manőverezni a kolonoszkópot. A láthatóságnak is nagy szerepe van.
Ha a beteg nem sokkal a vizsgálat előtt végezte el a kolonoszkópiát, és a belek nem tiszták, a vizsgálati idő meghosszabbodhat. A megállapításoktól és a vett minták számától függően rövidebb vagy hosszabb vizsgálati idő is elérhető. A kolonoszkópia időtartama 20 perc és egy óra között van, figyelembe véve a fenti tényezőket.
Minden eljárás kockázattal jár, annak ellenére, hogy a kolonoszkópiát általában nagyon alacsony kockázatúnak és biztonságosnak tartják. Németországban évente számos terápiás vagy diagnosztikai kolonoszkópiát végeznek, és a szövődmények ritkák. Ugyanakkor minden kolonoszkópia előtt rámutatnak a kockázatokra is.
Ezek közé tartozik mindenekelőtt az érzéstelenítő iránti intolerancia. Igaz, hogy az adagok általában kicsiek, ezért a érzéstelenítés az idők rövidek. Az intolerancia reakciók azonban mindig előfordulhatnak, és intenzív orvosi utókezelést igényelnek.
A kolonoszkópia alatt és a vizsgálat után vérzés léphet fel, amely további orvosi intézkedéseket is megkövetelhet. Vérzés különösen akkor fordulhat elő, ha a bőrterületeket biopsziában vagy polipok eltávolításakor alkalmazzák. Az eljárás után is csökken a hemoglobin a vér A számlálásnak gondolkodnia kell a kolonoszkópia okozta vérzésről.
Míg a kolonoszkópot (speciális csövet) a bélen keresztül előre-hátra mozgatják, és görbék és szögek felett manővereznek, egyes esetekben a bélben perforációk lehetnek, amelyek legrosszabb esetben a bél felszakadásával végződhetnek, és sürgősségi művelet, amelynek során a belet meg kell varrni és meg kell tisztítani a hasüreget baktériumok a belekből, hogy megakadályozzák a súlyos vér mérgezés. Ez a szövődmény azonban rendkívül ritka, és a legtöbb esetben megelőzhető. Hatással lehet a bél közvetlen közelében található szervekre is.
Perforáció esetén nyílt műtéti hasi műtétre lehet szükség. Vérzés vagy perforáció után sebgyógyulás rendellenességek és gyulladások fordulhatnak elő, amelyek szintén speciális orvosi kezelést igényelnek. Kevésbé drámai a bélfal felületes sérülése, amelyet a cső okoz, ami vérzéshez vezethet, valamint a műtét utáni vérzés a mintavétel vagy a polipok eltávolítása után a bélből.
Ezeket a vérzéseket már a vizsgálat során le kell állítani, vagy szükség van egy utóvizsgálatra, ha a vérzés a vizsgálat után később jelentkezik. Mint minden gyógyszer esetében, az összes felhasznált anyagra és gyógyszerre allergiás reakció léphet fel, amelyek életveszélyes allergiával járhatnak sokk vagy akár a halál. Ezért a gyógyszeres bevitelről és az allergiáról az előzetes konzultáció során meg kell beszélni, hogy a kockázat a lehető legkisebb legyen.
Mindezek a szövődmények nagyon ritkák, és sokukat meg lehet előzni a vizsgáló orvos elegendő tapasztalatával, ennek ellenére a vizsgálat előtt ezt mindig ki kell emelni, mivel nincs garancia arra, hogy megkíméljük őket. A kockázat azonban általában a beteg életkorával növekszik. A kockázat azoknál a betegeknél is növekszik, akiknek krónikusan gyulladt a bélfala, mint pl Crohn-betegség. Mivel ebben az esetben a bélfal sérülékenyebb, a vizsgálatot soha nem egy betegség epizódja alatt végzik normál körülmények között, és egyébként csak nagy körültekintéssel.
