Nyugtalan láb szindróma, RLS vagy köznyelven nyugtalan lábaként ismert, a feltétel amelynek okai még mindig jórészt ismeretlenek. A tünetek különféle orvosi megközelítésekkel kezelhetők.
Mi a nyugtalan láb szindróma?
Nyugtalan láb szindróma egy neurológiai rendellenesség, amely általában a beteg lábát és lábát érinti. Ritkább esetekben nyugtalan láb szindróma befolyásolja a karokat. Német nyelvre lefordítva a nyugtalan láb szindróma „nyugtalan láb szindrómát” jelent. Tünetileg a betegség többek között a mozgás iránti erős késztetésben és a lábak vagy karok érzékszervi zavaraiban nyilvánul meg. Ezenkívül a nyugtalan láb szindróma is vezet az önkéntelen mozgásokra a szenvedőknél, amelyek gyakran pihenési helyzetben vagy akár alvás közben is fokozódnak. Különbséget tesznek például a nyugtalan láb szindróma idiopátiás (független) és másodlagos (más rendellenességek alapján kialakuló) formái között. Becslések szerint a nyugtalan láb szindróma Németországban a lakosság körülbelül 5-10% -ában fordul elő; a nőket általában gyakrabban érinti a nyugtalan láb szindróma, mint a férfiakat.
Okok
A nyugtalan láb szindróma okait a tudomány még nem tisztázta egyértelműen; többek között az elégtelenség hatása koncentráció az neurotranszmitter dopamin (a idegrendszer, amelyet köznyelven boldogsághormonnak is neveznek) és a motoros rendellenességek (mozgásszervi rendellenességek) hatása a nyugtalan láb szindrómára gyanítható. Ezenkívül lehetséges, hogy a nyugtalan láb szindróma által érintett emberek különféle idegpályái átlag feletti érzékenységgel vagy túlzott izgatottsággal reagálnak. A nyugtalan láb szindróma másodlagos formájában például neurológiai betegségeket okozhat (mint pl Parkinson kór), hiánytünetek vagy különféle gyógyszerek. Ha a nyugtalan láb szindróma idiopátiás (önmagában kialakult), akkor az orvostudományban genetikai okokat feltételeznek.
Tünetek, panaszok és jelek
Tüneti a nyugalmi testtartásban a lábak megmozgatásának kínzó késztetése. Ez történhet szakadás, húzás vagy égő ellenőrizetlen izommozgások során. Az akaratlan izomrángások ébren és alvás közben egyaránt jelentkeznek. A borjak gyakran érintettek. Időszakos láb alvás közben mozognak, ami gyakori ébredéshez vezet. A kényelmetlenség kialakulása este és éjszaka fokozódik, és lehet egy- vagy kétoldalú. Az érzékszervi zavarok alig észrevehetők, de rövid vagy hosszú ideig intenzívek is lehetnek. Súlyosabb esetekben a nyugtalan láb szindróma (RLS) képes vezet jelentős alvászavarokra a meglévő ellenére fáradtság. Ezek kora reggelig tarthatnak. A nappali álmosság miatt másnap jelentős problémák jelentkezhetnek a mindennapi életben való megbirkózásban. Ezek tartalmazzák koncentráció problémák, rossz hangulat, ingerlékenység és depressziós hangulatok. Vezetés közben a mikrohullám jelezheti a nyugtalanság okát láb szindróma. Nyugtalan jelei láb szindróma lehet viszketés, fájdalom, és zsibbadás. Ezen túlmenően a reggel túlzottan kócos ágya, a gyakori ébredés, valamint a felkelés jelzi ezt a klinikai képet. Az RLS-betegség jele már a nap folyamán is lehet, ha az ülés jól érzi magát. A lábak érzékszervi zavarai természetellenes érzést is magukban foglalhatnak hideg vagy hő. A nyugtalan láb szindrómára jellemző a tünetek javulása a testmozgással.
Diagnózis és lefolyás
A nyugtalan láb szindrómát általában egy neurológus (más néven neurológus) diagnosztizálja. A megfelelő előzetes diagnózist gyakran kezdetben megfigyelhető vagy a beteg által leírt tünetek alapján állapítják meg. Ezenkívül a neurológus különféle vizsgálatokkal rendelkezik, amelyek megerősíthetik a nyugtalan láb szindróma diagnózisát: A megfelelő vizsgálat például egyetlen igazgatás az L-dopa (egy olyan hatóanyag, amelyet többek között az dopamin hiány); ha ennek következtében javulnak a tünetek igazgatásEz a nyugtalan láb szindrómára utal. A szindróma lefolyása többek között a nyugtalan láb szindróma formájához kapcsolódik: Ha ez az idiopátiás (független) forma, akkor a betegség kialakulása az érintett egyéneknél gyakran megfigyelhető az élet harmadik évtizedében. Gyakran idiopátiás nyugtalan láb szindróma esetén a tünetek mérsékelt (de gyakran nem folyamatos) növekedése figyelhető meg az érintett személyek életében. Általában a nyugtalan láb szindróma tünetei viszonylag enyhék, így a legtöbb esetben nincs szükség gyógyszeres kezelésre.
Szövődmények
A nyugtalan láb szindróma nem okoz fizikai szövődményeket. Azonban a gyötrő bizsergés, fájdalom, és a nyugtalanság elsősorban a pihenési időszakokban jelentkezik. Emiatt a szervezet nem tud ellazulni. Ezenkívül a tünetek különösen este lefekvés előtt fokozódnak, így nem lehet elaludni és aludni. Ennek eredményeként sok szenvedő alváshiányos, és rendkívül fáradtnak és kedvetlennek érzi magát a nap folyamán. Gyakran nehezen tudnak megbirkózni a mindennapi élettel, mivel kimerültek, depressziósak és kedvetlenek. Az RLS-ben szenvedő betegek tehát elveszíthetik teljes teljesítőképességüket. Ennek eredményeként a betegek szenvedéseik miatt gyakran negatív társadalmi hatásokat is tapasztalnak fáradtság és állandó késztetés a mozgásra. Hosszú ideig kényelmesen üldögélni a barátokkal és ismerősökkel, mert mindig felmerül a késztetés a folyamatos rohangálásra. Mivel a barátok és a család szintén gyakran nem értenek ehhez a viselkedéshez, nem ritka a társadalmi elszigeteltség. Ennek alapján a szenvedők pszichés jólléte is súlyosan romlik. Így a nyugtalan láb szindróma más mentális betegségek oka lehet. A társadalmi elszigeteltség növeli a depresszió és öngyilkossági gondolatok. Az érintettek életminőségének javítása érdekében a szindróma kezelésére szolgáló gyógyszerek mellett a pszichológus pszichoterápiás támogatása is ajánlott.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A nyugtalan lábaknak önmagában nincs betegségértéke. Túl sok koffein fogyasztás vagy idegesség lehet az oka. Ha azonban nyugtalan láb szindróma áll fenn, akkor feltételezhető, hogy betegségértéke van. Ez egy többé-kevésbé kifejezett neurológiai rendellenesség. Ehhez meg kell látogatni egy neurológust. A nyugtalan láb szindróma például a szedés mellékhatásaként fordulhat elő antidepresszánsok. A lakosság körülbelül 5-10 százalékát érinti a nyugtalan láb szindróma. Az orvosi kezelés azonban csak minden ötödik érintett számára szükséges, mégpedig akkor, amikor a tünetek nagyon súlyosak. Általában a szenvedés érzése ösztönzi az embereket orvoshoz. Az erős mozgási késztetés, amely leginkább a lábakat érinti, rontja az életminőséget. Ha a nyugtalan láb szindróma fokozza a társadalmi elszigeteltséget és az ülő tevékenységek elkerülését, az orvoshoz való látogatást már nem szabad elhalasztani. Az orvos képes lehet meghatározni és kiküszöbölni a nyugtalan láb szindróma okait. Például, ha gyógyszeres mellékhatásokról van szó, más, azonos fő hatóanyagokkal rendelkező gyógyszereket is fel lehet írni. Más esetekben depresszáns készítmények írhatók fel a nyugtalan láb szindróma tüneteinek enyhítésére. Meg kell jegyezni, hogy más gyógyszereket gyakran már szednek. Ezeknek kompatibiliseknek kell lenniük egymással. Ezért az orvosnak tudnia kell, hogy az érintett személy mely betegségekben szenved, és mely gyógyszereket kell rendszeresen szednie.
Kezelés és terápia
A nyugtalan láb szindróma orvosi kezelése általában az egyes betegek szenvedésszintjén alapul. Mivel a nyugtalan láb szindróma gyakran hozzájárul az alvás minőségének korlátozásához, terápia sok esetben ennek megfelelő fejlesztéssel indul. Azokat a betegeket, akiknél a nyugtalan láb szindróma kifejezett tünetekkel és magas szintű szenvedéssel jár, gyakran gyógyszeres kezeléssel kezelik; a tünetektől függően az ilyen kezelés lehet folyamatos vagy igény-orientált. A nyugtalan láb szindrómában például olyan hatóanyagokat használnak, amelyek a neurotranszmitter dopamin és a szervezet dopaminná alakul. Dopamin agonisták (a dopaminhoz hasonló anyagok) nyugtalan láb szindrómában is alkalmazzák: Ezek az anyagok segíthetik az idegsejtek érzékenységét a dopamin felvételére. Ha a nyugtalan láb szindróma viszonylag enyhe, nem gyógyszeres módszerek, mint pl. masszázs néha használják. Forró vagy hideg a zuhanyokat néhány beteg enyhítőnek is nevezi. Ha a nyugtalan láb szindróma másodlagos formában jelentkezik, terápia általában a megfelelő alapbetegségek vagy rendellenességek kezelésével kezdődik.
Megelőzés
Mivel a nyugtalan láb szindróma okait még nem határozták meg végérvényesen, a szindróma megelőzésére jelenleg kevés módszer létezik. Annak megakadályozása érdekében, hogy a nyugtalan láb szindróma másodlagos formában alakuljon ki, következetes terápia a lehetséges alapbetegségek száma hasznos lehet.
Követés
Mivel a nyugtalan láb szindróma nem teljesen gyógyítható, a nyugtalan láb szindróma utókezelése szorosan összefügg a terápiájával. Ezért a gyógyszerek egész életen át tartó alkalmazása még a nyugtalan láb szindróma tüneteinek enyhülése után is szükséges. A nyomonkövetés célja az opiátok szedésének megakadályozása kell, hogy legyen, ha még nem szedik őket nyugtalan láb szindróma miatt. Az opiátok szervi károsodást okozhatnak, ha folyamatosan szedik őket. A kábítószer-használat miatt rendszeres vér ellenőrizni kell az utókezelést. Máj és a vese Különösen a funkcióértékeket kell intenzíven ellenőrizni. Ha ezek súlyosan romlanak, a beteget át kell váltani egy másik gyógyszerre. Ezen kívül ellenőrzés vasaló szintet, és ha szükséges, vasat kiegészítők megakadályozhatja a betegség kiújulását vagy a tünetek súlyosbodását. Ha lehetséges, a altatók (Z-szerek), antidepresszánsok, neuroleptikumok és a béta-blokkolókat kerülni kell, mivel ezek a gyógyszerek a nyugtalan láb szindróma súlyosbodását vagy újbóli megjelenését okozhatják. Az egészséges alváshigiéné, azaz a rendszeres alvási ritmus elegendő gyógyulási fázissal fenntarthatóan előnyös a nyugtalan láb szindróma ellen. Ezenkívül előnyös számukra a sporttevékenység, amely megterheli a lábakat vér keringés. Ily módon megelőzhető a tünetek súlyosbodása. koffein és a stimulánsok, amelyek közé tartozik nikotin, el kéne kerülni.
Mit tehetsz te magad
Az érintett emberek, akik nyugtalan láb szindrómában szenvednek, maguk is segíthetnek legalább a tünetek enyhítésében. Például, amikor nyugtalan lábak fordulnak elő, sokan hasznosnak tartják a hideg zuhany. A hideg okozza a vér hajók összehúzódni, és megnyugtatja a idegek. Ezenkívül a betegek a testmozgás pozitív hatását írják le. Így a nyugtalanságot az esti rendszeres séták enyhíthetik. Jóga és a Pilates nyugtató hatása is van. Továbbá egészséges és kiegyensúlyozott diéta nagy jelentőségű az RLS-ben. A rossz táplálék gyakran tápanyaghiányt okoz a szervezetben. Különösen a hiánya magnézium és a vasaló nyugtalan lábakkal társulnak. Ez a bolt az élelmiszerekkel tölthető fel a legjobban. Alkohol és túl sok cukor el kéne kerülni. Sok beteg a tünetek javulását is leírja célzottan masszázs a lábak, különösen az érintett területek. Mivel az RLS okait még nem vizsgálták meg véglegesen, rendszeresen kikapcsolódás gyakorlatok is segíthetnek a feszültség szintet a testben és ezáltal megnyugtatja a idegek. Fontos megjegyezni, hogy a tünetek nem tűnnek el egyik napról a másikra, hanem néhány hét múlva érvényesek.
